Charles Darwin geológiai megfontolások alapján több milliárd évesnek becsülte a Föld korát. Nem sokkal Darwin után William Thomson a Föld hűlése alapján 100 milló év körüli számra jutott, majd később (ekkor már Lord Kelvin néven) ezt 20 millió évre pontosította. 20 millió év megdöbbentően kevés idő a Föld és a földi élet kialakulására: ennek az ellentmondásnak feloldása a 19. század közepének egyik központi tudományos problémája volt.
De hány éves is a Föld, és ezt honnan tudhatjuk? Mi a helyzet a földi élettel és különböző válfajaival? Honnan tudjuk, hogy mikor jelent meg a fotoszintézis, vagy hogy hány évesek az emlősök?
Ezekre a kérdésekre próbálok meg válaszolni, és geológiai alapkérdéseket áttekintve megmutatni, hogy a kövekben fennmaradt fosszílialenyomatok mellett génjeinkben is hordozunk információt az evolúciós és földtörténeti régmúltról. Megmutatom, hogy ezeket molekuláris fosszíliaként használva miként oldhatjuk meg az evolúció időrendiségével kapcsolatos dilemmákat, a Föld történetével összefüggésben is, különös tekintettel a mikrobiális evolúcióra, ahol az elérhető fosszíliák száma igen szűkös.

• az előadó honlapja: ssolo.web.elte.hu
• A földi evolúció első évmilliárdjai (hír az ELTE weblapján): www.elte.hu/content/a-foldi-evolucio-elso-evmilliardjai.t.16237
• Magyar kutatók új eredménye segíthet megismerni a földi evolúció első évmilliárdjait (hír az MTA weblapján): mta.hu/tudomany_hirei/