{"id":1778,"date":"2022-08-10T22:49:52","date_gmt":"2022-08-10T20:49:52","guid":{"rendered":"http:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/?page_id=1778"},"modified":"2023-08-17T11:23:04","modified_gmt":"2023-08-17T09:23:04","slug":"program-18-evad","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/archivum\/2022-23-tanev-18-evad\/program-18-evad\/","title":{"rendered":"2022-23. tan\u00e9v \u2013 18. \u00e9vad"},"content":{"rendered":"

R\u00e9szletes program<\/h3>\n
\r\n\t
\r\n\t2022.09.08. D\u00e1vid Gyula<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Fizikai Int\u00e9zet):
Tan\u00e1csok kezd\u0151 id\u0151utaz\u00f3knak, avagy van-e az elektronnak nagymam\u00e1ja? \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

Tudom\u00e1nyos \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 tudom\u00e1nyos fantasztikus m\u0171vek \u00e1lland\u00f3 t\u00e9m\u00e1ja az id\u0151utaz\u00e1s. \u00c9s persze a hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3 ellentmond\u00e1sok, logikai csapd\u00e1k garmad\u00e1ja, amit legfrapp\u00e1nsabban az \u00fan. nagymama-paradoxon fogalmaz meg: ha valaki visszamegy az id\u0151ben, \u00e9s (akarva vagy akaratlanul) meg\u00f6li a saj\u00e1t nagymam\u00e1j\u00e1t (vagy m\u00e1s egyenes \u00e1gi \u0151s\u00e9t), akkor \u0151 sohasem sz\u00fclethet meg \u2013 de akkor ki \u00f6li meg a nagymam\u00e1t? Ha senki, akkor viszont h\u0151s\u00fcnk m\u00e9gis megsz\u00fcletik, visszamegy a m\u00faltba, \u00e9s kezd\u0151dik el\u00f6lr\u0151l az eg\u00e9sz b\u0171v\u00f6s logikai k\u00f6r…<\/p>\n

Ez\u00e9rt t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 megegyez\u00fcnk abban, hogy az id\u0151utaz\u00e1s nem lehets\u00e9ges. Ezt al\u00e1t\u00e1masztja az a tapasztalat is, hogy t\u00f6bbsz\u00f6ri sajt\u00f3beli felsz\u00f3l\u00edt\u00e1sra sem jelentkezett senki, aki hitelesen igazoltan a j\u00f6v\u0151b\u0151l \u00e9rkezett volna. De vajon mit mond err\u0151l a t\u00e9m\u00e1r\u00f3l a tudom\u00e1ny, annak is a legillet\u00e9kesebb \u00e1ga, a fizika?
\nT\u00f6bben axi\u00f3mak\u00e9nt kimondt\u00e1k, s\u0151t befoglalt\u00e1k a fizika alapelvei k\u00f6z\u00e9 az id\u0151utaz\u00e1s lehetetlens\u00e9g\u00e9t. Ugyanakkor az id\u0151r\u0151l eddig legt\u00f6bbet kider\u00edt\u0151 fizikai tudom\u00e1ny, az \u00e1ltal\u00e1nos relativit\u00e1selm\u00e9let egyenleteinek egzakt matematikai megold\u00e1sai k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6bb olyan is szerepel, amelyek \u2013 ak\u00e1rhogyan is cs\u0171rj\u00fck-csavarjuk az egyenleteket \u2013 id\u0151utaz\u00e1st \u00edrnak le. Akkor h\u00e1t kinek is higgy\u00fcnk: a j\u00f3zan \u00e9sznek, az id\u0151utaz\u00f3k hi\u00e1ny\u00e1nak, vagy az \u00e1ltal\u00e1nos relativit\u00e1selm\u00e9letnek \u2013 amely eddig minden k\u00eds\u00e9rletileg ellen\u0151rizhet\u0151 szitu\u00e1ci\u00f3ban sz\u00e1z sz\u00e1zal\u00e9kig bev\u00e1lt? Hogyan lehet interpret\u00e1lni az id\u0151utaz\u00e1st (szaknyelven a z\u00e1rt id\u0151szer\u0171 vil\u00e1gvonalakat) an\u00e9lk\u00fcl, hogy bele\u00fctk\u00f6zn\u00e9nk a nagymama-paradoxonba vagy m\u00e1s hasonl\u00f3 ellentmond\u00e1sba? \u00c9s persze a fizika m\u00e1s \u00e1gait is ismer\u0151 \u00e9rdekl\u0151d\u0151kben azonnal felmer\u00fcl a Nagy K\u00e9rd\u00e9s<\/em>: van-e az elektronnak nagymam\u00e1ja?<\/p>\n

2022.09.22. Domokos P\u00e9ter<\/b><\/span><\/span><\/a> (Wigner Fizikai Kutat\u00f3k\u00f6zpont, SzFI):
R\u00e9szecsk\u00e9k lebegtet\u00e9se l\u00e9zerf\u00e9nnyel: hogyan m\u0171k\u00f6dik? \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

Az el\u0151ad\u00e1sban j\u00f3l ismert optikai jelens\u00e9gek alapj\u00e1n elmagyar\u00e1zzuk az „optikai csipesz” m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek elv\u00e9t. Az optikai csipesszel r\u00e9szecsk\u00e9ket lehet v\u00e1kuumban lebegtetni, j\u00f3l meghat\u00e1rozott kis t\u00e9rfogatban „csapd\u00e1zni”. Bemutatunk egy k\u00eds\u00e9rleti berendez\u00e9st, amelyik a Wigner Fizikai Kutat\u00f3k\u00f6zpontban tal\u00e1lhat\u00f3, \u00e9s amelyben atomokat csapd\u00e1zunk l\u00e9zerekkel. Besz\u00e1molunk az atomokon \u00e9s fotonokon alapul\u00f3 kvantumtechnol\u00f3gi\u00e1k fejleszt\u00e9s\u00e9r\u0151l.<\/p>\n

2022.10.06. N\u00e9meth Vilmos<\/b><\/span><\/span><\/a> (BME Villamosm\u00e9rn\u00f6ki Kar, 5G Lab):
Kapcsolj a hatodik sebess\u00e9gbe! \u2013 a mobil t\u00e1vk\u00f6zl\u00e9s \u00faj ir\u00e1nyai \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

P\u00e1r \u00e9ve kezd\u0151d\u00f6tt el a leg\u00fajabb mobil t\u00e1vk\u00f6zl\u00e9si technol\u00f3gia, az 5G bevezet\u00e9se, de a kutat\u00f3k m\u00e1r a k\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3s 6G technol\u00f3gia lehet\u0151s\u00e9geit vizsg\u00e1lj\u00e1k. A 6G-ben rejl\u0151 m\u0171szaki \u00e9s innov\u00e1ci\u00f3s lehet\u0151s\u00e9geket felismerve a vil\u00e1g vezet\u0151 egyetemei, kutat\u00f3int\u00e9zetei \u00e9s t\u00e1vk\u00f6zl\u00e9si c\u00e9gei hozz\u00e1fogtak az 5G-re \u00e9p\u00fcl\u0151, de azon t\u00falmutat\u00f3 rendszer kutat\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s fejleszt\u00e9s\u00e9hez, amely v\u00e1rhat\u00f3an elvezet a 2030 ut\u00e1ni \u00e9vtized infokommunik\u00e1ci\u00f3s technol\u00f3gi\u00e1j\u00e1hoz.<\/p>\n

A tervezett el\u0151ad\u00e1s \u00e1ttekinti a mobil t\u00e1vk\u00f6zl\u00e9s t\u00f6bb \u00e9vtizedes evol\u00faci\u00f3j\u00e1t, \u00e9s a leg\u00fajabb (5G\/6G) technol\u00f3gi\u00e1k fejleszt\u00e9s\u00e9nek motiv\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, valamint v\u00e1rhat\u00f3 gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi hat\u00e1sait. Az el\u0151ad\u00e1sban bemutat\u00e1sra ker\u00fclnek a legfejlettebb r\u00e1di\u00f3s kommunik\u00e1ci\u00f3 alapvet\u0151 technol\u00f3giai elemei, amelyek sok esetben valamilyen fizikai jelens\u00e9gen alapulnak. Az el\u0151ad\u00e1s keret\u00e9ben a r\u00e9sztvev\u0151k bepillant\u00e1st kaphatnak az \u00faj r\u00e1di\u00f3s t\u00e1vk\u00f6zl\u00e9si technol\u00f3gi\u00e1k j\u00f6v\u0151beni, forradalmi v\u00e1ltoz\u00e1sokat \u00edg\u00e9r\u0151 alkalmaz\u00e1si lehet\u0151s\u00e9geir\u0151l is.<\/p>\n

2022.10.20. Barnaf\u00f6ldi Gergely<\/b><\/span><\/span><\/a> (Wigner Fizikai Kutat\u00f3k\u00f6zpont, RMI):
"T\u00e1n a f\u00e9nyes d\u00e9lib\u00e1bot? \/ Hisz olyat m\u00e1r sokat l\u00e1tott..." \u2013 vagy t\u00e1n m\u00e9gsem? \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

Ki ne hallott volna a d\u00e9lib\u00e1br\u00f3l? Az Alf\u00f6ld k\u00f6lt\u0151je p\u00e9ld\u00e1ul l\u00e1thatta \u2013 nem is egyszer. S\u0151t t\u00f6bb m\u0171v\u00e9ben meg is \u00e9nekelte. De l\u00e1thatta-e Kukoricza Jancsi az Alf\u00f6ld\u00f6n, majd k\u00e9s\u0151bb J\u00e1nos Vit\u00e9zk\u00e9nt a tengeren? Nos, ebben az el\u0151ad\u00e1sban azt j\u00e1rjuk k\u00f6rbe, hogy mi a d\u00e9lib\u00e1b fizik\u00e1ja,hogyan \u00e9s hol keletkezik a d\u00e9lib\u00e1b. Szimul\u00e1lunk is d\u00e9lib\u00e1bot, s\u0151t az is kider\u00fcl, hogy mi k\u00f6ze a d\u00e9lib\u00e1bnak Einstein gy\u0171r\u0171ihez.<\/p>\n

2022.11.10. Zoletnik S\u00e1ndor<\/b><\/span><\/span><\/a> (Energiatudom\u00e1nyi Kutat\u00f3k\u00f6zpont, AEKI):
Hideg porolt\u00f3 a f\u00f6ldi Nap t\u00fcz\u00e9nek elf\u00faj\u00e1s\u00e1ra \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

A csillagok (k\u00f6zt\u00fcnk a Nap) energi\u00e1j\u00e1t a hidrog\u00e9n atommagok h\u00e9liumm\u00e1 egyes\u00fcl\u00e9se, f\u00fazi\u00f3ja biztos\u00edtja \u00e9vmilli\u00e1rdokon \u00e1t. A fizikusok t\u00f6bb mint 50 \u00e9ves \u00e1lma ennek az energiaforr\u00e1snak a f\u00f6ldi megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa. Pontosan azt, ami a csillagokban zajlik, nem lehet a F\u00f6ld\u00f6n megval\u00f3s\u00edtani, de hasonl\u00f3t igen. Ebben a folyamatban a hidrog\u00e9n k\u00e9t nehezebb izot\u00f3pja, a deut\u00e9rium \u00e9s a tr\u00edcium egyes\u00fcl h\u00e9liumm\u00e1. Maga a f\u00fazi\u00f3s folyamat r\u00e9gen ismert \u00e9s r\u00e9szecskegyors\u00edt\u00f3kkal bizony\u00edtott, de pozit\u00edv energiam\u00e9rleg\u0171 berendez\u00e9st nem siker\u00fclt m\u00e9g alkotni. Ennek felt\u00e9tele, hogy 100 milli\u00f3 Celsius fokos forr\u00f3 deut\u00e9rium\u2013tr\u00edcium g\u00e1zkever\u00e9ket megfelel\u0151en elszigetelve tartsunk, ami m\u00e1gneses terekkel lehets\u00e9ges. A k\u00eds\u00e9rletek legjobban a tokamak nev\u0171 berendez\u00e9ssel haladtak el\u0151re, ahol m\u00e1r k\u00f6zel ugyanannyi f\u00fazi\u00f3s teljes\u00edtm\u00e9nyt demonstr\u00e1ltak n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1sodpercig, mint amennyi a g\u00e1z f\u0171t\u00e9s\u00e9hez kell.<\/p>\n

A F\u00f6ld lakosainak t\u00f6bb mint fel\u00e9t k\u00e9pvisel\u0151 orsz\u00e1gok egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben \u00e9p\u00fcl az ITER nev\u0171 berendez\u00e9s, ami rem\u00e9lhet\u0151leg demonstr\u00e1lja, hogy lehets\u00e9ges tokamak berendez\u00e9sben energi\u00e1t termelni. A tokamak rendszer\u0171 berendez\u00e9sekben el\u0151fordulhat egy olyan instabil \u00e1llapot, mikor a forr\u00f3 anyag egyben tart\u00e1sa megsz\u0171nik. Az 1 grammn\u00e1l is kevesebb \u00fczemanyag ezredm\u00e1sodperc alatt leh\u0171l, \u00edgy nem okoz vesz\u00e9ly a k\u00f6rnyezetre. A gyors szab\u00e1lyozatlan h\u0171l\u00e9s alatt azonban a berendez\u00e9s bels\u0151 fal\u00e1n forr\u00f3 pontok alakulhatnak ki, melyek k\u00e1rosod\u00e1shoz \u00e9s hosszabb jav\u00edt\u00e1shoz vezethetnek. Ennek megakad\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ra tal\u00e1lt\u00e1k ki a \u201et\u00f6rt pellet\u201d bel\u00f6v\u0151t, melyet az ELKH Energiatudom\u00e1nyi Kutat\u00f3k\u00f6zpontban fejlesztenek. Ennek sor\u00e1n el\u0151sz\u00f6r n\u00e9h\u00e1ny Kelvin h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten egy cs\u0151ben lefagyasztanak hidrog\u00e9n vagy m\u00e1s g\u00e1zt, \u00e9s a szil\u00e1rd jeget egy g\u00e1zimpulzussal bel\u00f6vik a plazm\u00e1ba. A t\u00f6bb 100 m\/s sebess\u00e9ggel rep\u00fcl\u0151 pellet a tokamak bels\u0151 fala k\u00f6zel\u00e9ben egy ferde lapon \u00f6sszet\u00f6rik, \u00e9s a kis j\u00e9gdarabk\u00e1k m\u0171k\u00f6dnek porolt\u00f3k\u00e9nt. Ez a hideg porolt\u00f3 \u00f6tv\u00f6zi az ultrahideg \u00e9s ultrameleg technol\u00f3gi\u00e1kat, \u00e9s ezzel \u00e9rdekes kutat\u00e1si ter\u00fclet fizikusok \u00e9s m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k sz\u00e1m\u00e1ra, ugyanakkor egy kritikus berendez\u00e9st val\u00f3s\u00edt meg a f\u00fazi\u00f3s energiatermel\u00e9shez.<\/p>\n

2022.11.24. Tak\u00e1cs G\u00e1bor<\/b><\/span><\/span><\/a> (BME TTK, Elm\u00e9leti Fizikai Tansz\u00e9k):
\u00c9rtj\u00fck-e a kvantummechanik\u00e1t? \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

Richard Feynman szerint: „Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetem, hogy senki sem \u00e9rti igaz\u00e1n a kvantummechanik\u00e1t.” De vajon t\u00e9nyleg \u00edgy van-e? \u00c9rtj\u00fck-e a kvantummechanik\u00e1t, ami a tal\u00e1n legsikeresebb a valaha is megfogalmazott fizikai elm\u00e9letek k\u00f6z\u00fcl?<\/p>\n

2022.12.08. L\u00e1jer M\u00e1rton<\/b><\/span><\/span><\/a> (Brookhaven National Laboratory, USA):
Egy laptoppal az er\u0151sen k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00f3 kvantumrendszerek tenger\u00e9n \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

A m\u00falt sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l az alapkutat\u00e1st is forradalmas\u00edtotta az informatikai eszk\u00f6z\u00f6k t\u00f6meges elterjed\u00e9se \u00e9s a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 sz\u00e1m\u00edt\u00e1si kapacit\u00e1s exponenci\u00e1lis n\u00f6veked\u00e9se. Egy modern szem\u00e9lyi sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p k\u00f6nny\u0171szerrel megbirk\u00f3zik olyan probl\u00e9m\u00e1kkal, amik egy-k\u00e9t \u00e9vtizede m\u00e9g a vil\u00e1g er\u0151sebb szupersz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9peit is megizzasztott\u00e1k volna. A sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes vizsg\u00e1latok el\u0151nye, hogy Bolyai nyom\u00e1n „a semmib\u0151l egy \u00faj, m\u00e1s vil\u00e1got” teremt\u00fcnk. Ilyenkor megtehetj\u00fck azt, amit az igazi Univerzummal nem tudn\u00e1nk: kedv\u00fcnkre \u00e1ll\u00edtgathatjuk modell-vil\u00e1gegyetem\u00fcnk term\u00e9szeti \u00e1lland\u00f3it, \u00e9s nyomon k\u00f6vethetj\u00fck, hogyan v\u00e1ltoznak ett\u0151l a vil\u00e1g tulajdons\u00e1gai. Ily m\u00f3don, sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p\u00fcnk k\u00e9pzel\u0151erej\u00e9vel felv\u00e9rtezve megannyi felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9sre v\u00e1r\u00f3 \u00faj vil\u00e1gra ny\u00edlik r\u00e1l\u00e1t\u00e1sunk. A fejlesztett m\u00f3dszerek lehet\u0151v\u00e9 tehetik az egzotikus kondenz\u00e1lt anyagok jobb meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t az atommagokt\u00f3l a magas h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet\u0171 szupravezet\u0151k\u00f6n \u00e1t a kompakt csillagok belsej\u00e9ig.<\/p>\n

2023.01.12. Vincze Mikl\u00f3s<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELKH\u2013ELTE Elm\u00e9leti Fizikai Kutat\u00f3csoport):
A F\u00f6ld a j\u00f6v\u0151 V\u00e9nusza? - az \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1sr\u00f3l m\u00e1sk\u00e9pp \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

Napjainkban<\/span> a<\/span> kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s<\/span> kapcs\u00e1n<\/span> igen<\/span> sok<\/span> sz\u00f3<\/span> esik<\/span> az<\/span> \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1sr\u00f3l,<\/span> legt\u00f6bbsz\u00f6r<\/span> negat\u00edv <\/span><\/span>kontextusban. De lehetne<\/span><\/span>–<\/span><\/span>e egy\u00e1ltal\u00e1n \u00e9let a F\u00f6ld\u00f6n \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl? \u00dcvegh\u00e1zat m\u00e1r mindenki l\u00e1tott, de <\/span><\/span>\u00e9rtj\u00fck<\/span><\/span>–<\/span><\/span>e hogy hogyan m\u0171k\u00f6dik?<\/span><\/span> S egy ilyen mez\u0151gazdas\u00e1gi mell\u00e9k\u00e9p\u00fclet mennyiben tekinthet\u0151 j\u00f3 anal\u00f3gi\u00e1nak <\/span><\/span>mindarra,<\/span> amit<\/span> l\u00e9gk\u00f6r\u00fcnk<\/span> egyes<\/span> g\u00e1zai<\/span> m\u0171velnek<\/span> a<\/span> Nap<\/span> \u00e1ltal<\/span> felmeleg\u00edtett<\/span> f\u00f6ldfelsz\u00edn<\/span> h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleti <\/span><\/span>sug\u00e1rz\u00e1s\u00e1val?<\/span><\/span><\/span><\/span> Ha<\/span> bolyg\u00f3nk<\/span> messze<\/span> legfontosabb<\/span> \u00fcvegh\u00e1zg\u00e1za<\/span> a<\/span> v\u00edzg\u0151z,<\/span> mi\u00e9rt<\/span> „p\u00f6rg\u00fcnk”<\/span><\/span><\/span> m\u00e9gis annyit<\/span> a <\/span><\/span>gyenge<\/span> m\u00e1sodik<\/span> sz\u00e9n<\/span><\/span>–<\/span><\/span>dioxid<\/span> szerep\u00e9n?<\/span> S<\/span> eljuthat<\/span><\/span>–<\/span><\/span>e<\/span> bolyg\u00f3nk<\/span> olyan<\/span> pokoli<\/span> v\u00e9g\u00e1llapotba,<\/span> mint<\/span> a<\/span> valaha <\/span><\/span>val\u00f3sz\u00edn\u0171leg<\/span> el\u00e9g<\/span> kellemes<\/span><\/span>,<\/span><\/span><\/span> \u00e1m<\/span> jelenleg<\/span> teljes<\/span> m\u00e9rt\u00e9kben<\/span> lakhatatlan<\/span> V\u00e9nusz,<\/span> amely<\/span> a<\/span> megszalad\u00f3 <\/span><\/span>\u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s k\u00f6vetkezm\u00e9nyeire figyelmeztet? <\/span><\/span>E<\/span><\/span>zeknek a k\u00e9rd\u00e9seknek ered\u00fcnk nyom\u00e1ba.<\/span><\/span><\/p>\n

2023.01.26. Tapaszt\u00f3 Levente<\/b><\/span><\/span><\/a> (Energiatudom\u00e1nyi Kutat\u00f3k\u00f6zpont, MFA):
Mesters\u00e9ges krist\u00e1lyok \u00e9p\u00edt\u00e9se atomi v\u00e9kony LEGO kock\u00e1kb\u00f3l \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

A graf\u00e9n, amely puszt\u00e1n egyetlen atom vastags\u00e1g\u00fa krist\u00e1ly, val\u00f3s\u00e1gos \u00fcst\u00f6k\u00f6sk\u00e9nt robbant be a tudom\u00e1ny vil\u00e1g\u00e1ba. Hamar kider\u00fclt azonban, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n nem egyedi esetr\u0151l van sz\u00f3, a graf\u00e9n felfedez\u00e9se val\u00f3di lavin\u00e1t ind\u00edtott el, egym\u00e1s ut\u00e1n izol\u00e1lt\u00e1k az \u00fajabb k\u00e9tdimenzi\u00f3s (2D) anyagokat. Egy k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9sben, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 2D krist\u00e1lyokb\u00f3l, mint atomi v\u00e9kony LEGO elemekb\u0151l, mesters\u00e9ges
\nkrist\u00e1lyokat raktak \u00f6ssze. Az igazi szenz\u00e1ci\u00f3t az jelentette, amikor felfedezt\u00e9k, hogy amennyiben a r\u00e9tegeket egym\u00e1shoz viszony\u00edtva el is forgatjuk, teljesen \u00fajszer\u0171 viselked\u00e9s \u00e9s tulajdons\u00e1gok jelennek meg az anyagban. P\u00e9ld\u00e1ul k\u00e9t elforgatott graf\u00e9n r\u00e9teg tulajdons\u00e1gait bizonyos \u201cm\u00e1gikus\u201d elforgat\u00e1si sz\u00f6gek eset\u00e9ben
\naz elektronok k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sa hat\u00e1rozza meg, holott az egyedi r\u00e9tegekben a k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sok szerepe elhanyagolhat\u00f3. Ezt \u00fagy k\u00e9pzelhetj\u00fck el, hogy a m\u00e1gikus elforgat\u00e1si sz\u00f6gekn\u00e9l a vezet\u00e9si elektronok nagyon lelassulnak, igy a mozg\u00e1si energia befagyaszt\u00e1s\u00e1val az egy\u00e9bk\u00e9nt nem t\u00fal er\u0151s k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1si energia
\ndomin\u00e1nss\u00e1 v\u00e1lik, olyan \u00faj tulajdons\u00e1gokat eredm\u00e9nyezve, mint a szupravezet\u00e9s vagy m\u00e1gneses rend kialakul\u00e1sa.<\/p>\n

2023.02.09. Tim\u00e1r G\u00e1bor<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Geofizikai \u00e9s \u0170rtudom\u00e1nyi Tansz\u00e9k):
T\u00e9nyleg van f\u00f6ldtani kock\u00e1zat Pakson? \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

Pakson a hetvenes \u00e9vekben kezdt\u00e9k el Magyarorsz\u00e1g els\u0151 atomer\u0151m\u0171v\u00e9nek \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. Az els\u0151 blokk 1983-ban kezdte meg az \u00e1ramtermel\u00e9st, majd \u00fajabb h\u00e1rom blokk csatlakozott hozz\u00e1. Az er\u0151m\u0171 jelenleg az orsz\u00e1g \u00e1ramsz\u00fcks\u00e9glet\u00e9nek mintegy negyven sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t termeli meg. A n\u00e9gy blokk (egyszer m\u00e1r meghosszabb\u00edtott) \u00fczemideje a harmincas \u00e9vekben j\u00e1r le. A magyar parlament 2009-ben hat\u00e1rozott tov\u00e1bbi er\u0151m\u0171vi blokkok l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l. A Paks-2-nek nevezett l\u00e9tes\u00edtm\u00e9ny meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l a magyar \u00e9s az orosz korm\u00e1ny 2014-ben \u00edrta al\u00e1 a nemzetk\u00f6zi meg\u00e1llapod\u00e1st. Az \u00faj er\u0151m\u0171 tervez\u00e9s\u00e9t \u00e9s meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t politikai, gazdas\u00e1gi \u00e9s tudom\u00e1nyos vit\u00e1k k\u00eds\u00e9rik. Az Atomcsill el\u0151ad\u00e1s jelleg\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3an csak a tudom\u00e1nyos k\u00e9rd\u00e9sekkel foglalkozik. Ezek egyike az a felmer\u00fclt agg\u00e1ly, hogy az er\u0151m\u0171 tervezett helysz\u00edne f\u00f6ldreng\u00e9s-vesz\u00e9lyes, alatta akt\u00edv t\u00f6r\u00e9svonal h\u00faz\u00f3dik. Ez\u00e9rt geol\u00f3giai \u00e9s geofizikai vizsg\u00e1latokra ker\u00fclt sor. Mik a Paks-2 projekt el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek f\u00f6ldtani vonatkoz\u00e1sai? Mi a jogi k\u00f6rnyezet, milyen k\u00e9rd\u00e9sekre kellett v\u00e1laszt adni, \u00e9s mik ezek a v\u00e1laszok? T\u00e9nyleg van akt\u00edv t\u00f6r\u00e9svonal Pakson? Igen, ezt megtal\u00e1lta a kutat\u00e1s. Milyen vesz\u00e9lyeket rejt ez mag\u00e1ban, \u00e9s hogyan kell kezelni ezeket?<\/p>\n

2023.02.23. Kis-T\u00f3th \u00c1gnes<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Atomfizikai Tansz\u00e9k):
\u00dagy gondolod, mindent tudsz m\u00e1r a fekete lyukakr\u00f3l? Gondold \u00fajra! \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

A tavalyi Atomcsill-\u00e9vadban igyekeztem bemutatni<\/a> a fekete lyukak felfedez\u00e9s\u00e9nek apr\u00f3 l\u00e9p\u00e9sekb\u0151l \u00e1ll\u00f3, izgalmas \u00e9s v\u00e1ratlan fordulatokban gazdag t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. Kezdve a fekete lyukak gondolat\u00e1nak megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9t\u0151l, az \u0151ket le\u00edr\u00f3 elm\u00e9let megh\u00f6kkent\u0151 furcsas\u00e1gain \u00e1t, eg\u00e9szen a kih\u00edv\u00e1sokig, amik a megtal\u00e1l\u00e1sukhoz vezettek. Ma m\u00e1r b\u00e1tran kijelenthetj\u00fck, hogy a fekete lyukak bizony nem csak a tudom\u00e1nyos fantasztikus t\u00f6rt\u00e9netek k\u00f6zkedvelt kell\u00e9kei, hanem fantasztikus tudom\u00e1nyos felfedez\u00e9sek f\u0151szerepl\u0151i is. Szinte minden napra jut ak\u00e1r egy \u00faj korszakalkot\u00f3 eredm\u00e9ny, vagy egy tudom\u00e1nyos \u00e9rdekess\u00e9g \u00e9s \u00f6tlet, ami hozz\u00e1juk kapcsol\u00f3dik. \u00c9s b\u00e1r az esem\u00e9nyhorizont m\u00f6g\u00fcl a f\u00e9ny sem sz\u00f6khet el, a megismer\u00e9s\u00fck m\u00e9gis egyre t\u00f6bb titokra der\u00edt f\u00e9nyt. Az univerzumr\u00f3l, a gravit\u00e1ci\u00f3r\u00f3l, a t\u00e9rid\u0151r\u0151l, az \u00e9letr\u0151l, a vil\u00e1gmindens\u00e9gr\u0151l \u00e9s a mindenr\u0151l is.<\/p>\n

2023.03.09. Szeidemann \u00c1kos<\/b><\/span><\/span><\/a> (E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef Gimn\u00e1zium, Tata):
Folyad\u00e9kok fizik\u00e1j\u00e1r\u00f3l foly\u00e9konyan \u2013 avagy hogyan ugorjunk fejest a kutat\u00f3i l\u00e9tbe? \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

A fizikai jelens\u00e9gek meg\u00e9rt\u00e9se ir\u00e1nti k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g \u2013 b\u00e1r n\u00e9ha fiatalabbakn\u00e1l is megmutatkozik \u2013 k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1s korban tud ugr\u00e1sszer\u0171en fejl\u0151dni. A fizikai gondolkod\u00e1s, a val\u00f3s\u00e1g modellekkel val\u00f3 le\u00edr\u00e1sa, a matematika „bekapcsol\u00e1sa” a t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gek le\u00edr\u00e1s\u00e1ba ekkor kezd igaz\u00e1n m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe l\u00e9pni. Ehhez persze a tananyagon t\u00fal izgalmas probl\u00e9m\u00e1kkal kell szembetal\u00e1lkozni. Ennek egyik terepe a verseny, melyben sok esetben nem maga a megm\u00e9rettet\u00e9s, hanem az addig elvezet\u0151 \u00fat, a neh\u00e9zs\u00e9gek \u00e9s azok megold\u00e1s\u00e1nak meg\u00e9l\u00e9se az igazi \u00e9lm\u00e9ny. Ilyen nemzetk\u00f6zi verseny az IYPT (Ifj\u00fa Fizikusok Nemzetk\u00f6zi Torn\u00e1ja), amelyen a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 orsz\u00e1gok di\u00e1kcsapatai el\u0151re megadott \u00e9rdekes, olykor megh\u00f6kkent\u0151, elm\u00e9letileg nehezen kezelhet\u0151 jelens\u00e9gek k\u00eds\u00e9rleti vizsg\u00e1lat\u00e1val, felt\u00e9teleinek meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1val, esetleg elm\u00e9leti magyar\u00e1zat\u00e1val, modell fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val pr\u00f3b\u00e1lkozhatnak. Az ifj\u00fa magyar fizikusok rendszeresen j\u00f3l szerepelnek e versenyen, a kit\u0171z\u00f6tt jelens\u00e9geket azonban nemcsak a versenyz\u0151k vizsg\u00e1lhatj\u00e1k.<\/p>\n

El\u0151ad\u00e1sunkban h\u00e1rom IYPT probl\u00e9m\u00e1t mutatunk be a folyad\u00e9kok mechanik\u00e1j\u00e1nak t\u00e9mak\u00f6r\u00e9b\u0151l: az \u00fan. Boycott-effektust (ha folyad\u00e9kba n\u00e1la nagyobb s\u0171r\u0171s\u00e9g\u0171 r\u00e9szecsk\u00e9ket helyez\u00fcnk, akkor a behelyezett r\u00e9szecsk\u00e9k az ed\u00e9ny alj\u00e1ra mer\u00fclnek, \u00e9s ennek gyorsas\u00e1g\u00e1t befoly\u00e1solni lehet a tart\u00e1ly megd\u00f6nt\u00e9s\u00e9vel), a Marangoni-effektust (el\u0151fordulhat, hogy ha v\u00edz \u00e9s m\u00e1s folyad\u00e9k (pl.: alkohol) kever\u00e9k\u00e9b\u0151l egy cseppet hidrof\u00f3b folyad\u00e9k (pl.: olaj) felsz\u00edn\u00e9re cs\u00f6ppent\u00fcnk, akkor a l\u00e9trej\u00f6v\u0151 csepp t\u00f6bb kisebb cseppre esik sz\u00e9t) \u00e9s a v\u00edzfelsz\u00edni soksz\u00f6g-\u00f6rv\u00e9nyeket (ha egy r\u00f6gz\u00edtett hengeres ed\u00e9nyt r\u00e9szben megt\u00f6lt\u00fcnk folyad\u00e9kkal, majd a henger als\u00f3 fel\u00fclet\u00e9nek k\u00f6zel\u00e9ben egy lemezt forgatunk, bizonyos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt a folyad\u00e9k fel\u00fclet\u00e9nek alakja soksz\u00f6gszer\u0171v\u00e9 v\u00e1lik). A kvalitat\u00edv \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9n t\u00fal megvizsg\u00e1ltuk, hogy milyen relev\u00e1ns param\u00e9terek befoly\u00e1solj\u00e1k az egyes jelens\u00e9geket.<\/p>\n

Kutat\u00e1sainkat a tatai E\u00f6tv\u00f6s gimn\u00e1ziumban \u00e9s az ELTE laborjaiban v\u00e9gezt\u00fck.<\/p>\n

2023.03.23. S\u00f3t\u00e9r Anna<\/b><\/span><\/span><\/a> (ETH, Z\u00fcrich):
E\u00f6tv\u00f6s-k\u00eds\u00e9rlet egzotikus atomokkal<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

T\u00f6bb mint sz\u00e1z \u00e9ve E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd a torzi\u00f3s inga k\u00eds\u00e9rlettel a gyenge ekvivalencia elv\u00e9t akarta bebizony\u00edtani, vagyis a gravit\u00e1ci\u00f3s \u00e9s tehetetlen t\u00f6megek megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zhetetlen volt\u00e1t. Mi t\u00f6rt\u00e9nik azonban ha szok\u00e1sos anyag helyett egzotikus anyagot haszn\u00e1lunk egy hasonl\u00f3 k\u00eds\u00e9rletben? M\u00e1shogy fogalmazva: hogyan esik gravit\u00e1ci\u00f3s t\u00e9rben az antianyag \u00e9s a m\u00fcon-z\u00e1porok?<\/p>\n

2023.04.13. Vigh M\u00e1t\u00e9<\/b><\/span><\/span><\/a> (MATFUND Alap\u00edtv\u00e1ny, a fizikai di\u00e1kolimpiai csapat felk\u00e9sz\u00edt\u0151je):
Rend a rendezetlens\u00e9gb\u0151l: a folyamatok ir\u00e1nya \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

A k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk lev\u0151 makroszkopikus vil\u00e1gban azt tapasztaljuk, hogy a fizikai folyamatoknak hat\u00e1rozott ir\u00e1nya van: az egym\u00e1ssal \u00e9rintkez\u0151 hidegebb \u00e9s melegebb testek h\u0151m\u00e9rs\u00e9klete id\u0151vel kiegyenl\u00edt\u0151dik, a v\u00edzbe cseppentett fest\u00e9k sz\u00e9toszlik, \u00e9s egyenletesen besz\u00ednezi a folyad\u00e9kot stb. E jelens\u00e9geket sohasem l\u00e1tjuk az ellenkez\u0151 ir\u00e1nyba lej\u00e1tsz\u00f3dni. Ha viszont \u201cr\u00e1zoomolunk\u201d a folyamatban r\u00e9szt vev\u0151 testek mikroszkopikus szerkezet\u00e9re, akkor csak az atomok vagy molekul\u00e1k rendezetlen mozg\u00e1s\u00e1t l\u00e1tjuk, minden hat\u00e1rozott ir\u00e1ny n\u00e9lk\u00fcl. Jelenlegi ismereteink szerint a fizika alapt\u00f6rv\u00e9nyei sem t\u00fcntetik ki az egyik id\u0151ir\u00e1nyt, az elemi mozg\u00e1sok id\u0151beli megford\u00edtottja is el\u0151fordulhat. Akkor vajon hogyan j\u00f6n l\u00e9tre az ir\u00e1ny\u00edtatlan, rendezetlen mikroszkopikus mozg\u00e1sb\u00f3l a makroszinten \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 rendezett, hat\u00e1rozott ir\u00e1ny\u00fa v\u00e1ltoz\u00e1s? Ezzel az alapvet\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa k\u00e9rd\u00e9ssel m\u00e1r m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zada birk\u00f3znak a fizikusok. A probl\u00e9ma megold\u00e1s\u00e1t az egyik legtitokzatosabb, legt\u00f6bbsz\u00f6r f\u00e9lre\u00e9rtett fizikai mennyis\u00e9g, az entr\u00f3pia seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel kereshetj\u00fck.<\/p>\n

2023.04.27. Cserti J\u00f3zsef<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Komplex rendszerek Fizik\u00e1ja Tansz\u00e9k):
Milyen lenne az \u00e9let Laposf\u00f6ld\u00f6n? \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

M\u00e9g ma is vannak olyanok, akik \u00fagy v\u00e9lik, hogy a F\u00f6ld val\u00f3j\u00e1ban lapos, korong vagy n\u00e9gyzet alak\u00fa lemez. Az ilyen elk\u00e9pzel\u00e9seket term\u00e9szetesen egy pillanatra sem szabad komolyan venni, gondolatk\u00eds\u00e9rletk\u00e9nt m\u00e9gis \u00e9rdemes v\u00e9giggondolni, milyen is lenne a vil\u00e1g, ha a F\u00f6ld val\u00f3ban egy lapos lemez lenne. Milyen lenne a gravit\u00e1ci\u00f3s er\u0151, a felsz\u00ednen v\u00e9gzett mozg\u00e1s, az \u00f3ce\u00e1nok \u00e9s a l\u00e9gk\u00f6r eloszl\u00e1sa? Szerencs\u00e9re van alkalmas eszk\u00f6z\u00fcnk, amellyel v\u00e1laszt adhatunk ezekre a k\u00e9rd\u00e9sekre: a val\u00f3di, k\u00eds\u00e9rletekkel al\u00e1t\u00e1masztott, t\u00e9nyeken alapul\u00f3, \u00e9s egys\u00e9ges elm\u00e9leti strukt\u00far\u00e1t alkot\u00f3 fizika. Nem is kell a modern fizika absztrakt fogalmaihoz folyamodnunk, minderre elegend\u0151 a Newtont\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 klasszikus gravit\u00e1ci\u00f3elm\u00e9let is. Matematikai \u00e9rdekess\u00e9g, hogy egy t\u00e9glatest alak\u00fa test gravit\u00e1ci\u00f3s tere sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes numerikus sz\u00e1m\u00edt\u00e1sok n\u00e9lk\u00fcl, egzakt (b\u00e1r bonyolult) k\u00e9plettel is meghat\u00e1rozhat\u00f3. E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd (akir\u0151l hal\u00e1l\u00e1nak 100-dik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n, 2019-ben az E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd-eml\u00e9k\u00e9v keret\u00e9ben Atomcsill-el\u0151ad\u00e1sokkal is megeml\u00e9kezt\u00fcnk) m\u00e9r\u00e9sei sor\u00e1n ezt a k\u00e9pletet is felhaszn\u00e1lta, amikor k\u00e9t \u00f3lomt\u00e9gla gravit\u00e1ci\u00f3s hat\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lta a k\u00f6zt\u00fck elhelyezett torzi\u00f3s inga mozg\u00e1s\u00e1ra. Mi\u00e9rt ne haszn\u00e1lhatn\u00e1nk ugyanezt a formul\u00e1t a hipotetikus n\u00e9gyzetes has\u00e1b alak\u00fa Laposf\u00f6ld \u00e9s a rajta v\u00e9gbemen\u0151 mozg\u00e1sok, geofizikai \u00e9s meteorol\u00f3giai jelens\u00e9gek le\u00edr\u00e1s\u00e1ra?<\/p>\n

El\u0151ad\u00e1sunk ezeket az eredm\u00e9nyeket mutatja be. Sz\u00e1m\u00edt\u00e1saink alapj\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny furcsa, a megszokott f\u00f6ldi \u00e9let\u00fcnkt\u0151l elt\u00e9r\u0151 jelens\u00e9gre h\u00edvjuk fel a figyelmet. Megmutatjuk p\u00e9ld\u00e1ul, hogy a s\u00edk talaj ellen\u00e9re a Laposf\u00f6ld felsz\u00edn\u00e9n val\u00f3 mozg\u00e1s a k\u00f6z\u00e9ppont\u00f3l t\u00e1volodva olyan, mintha egy emelked\u0151n kellene felkapaszkodni. A foly\u00f3k a n\u00e9gyzet k\u00f6z\u00e9ppontja fel\u00e9 \u00e1ramlanak, az \u00f3ce\u00e1nok felsz\u00edne pedig lencse alak\u00faan kidomborodik. A bolyg\u00f3 l\u00e9gk\u00f6re is a Laposf\u00f6ld s\u00edkj\u00e1nak k\u00f6zep\u00e9re koncentr\u00e1l\u00f3dik, a n\u00e9gyzet sarkai pedig sok ezer kilom\u00e9teres hegycs\u00facsokk\u00e9nt merednek a vil\u00e1g\u0171rbe. A lakhat\u00f3 \u00f6vezet csak a bolyg\u00f3 felsz\u00edn\u00e9nek egy kis gy\u0171r\u0171j\u00e9re terjed ki. Val\u00f3ban furcsa vil\u00e1g lenne, \u00e9s a legkev\u00e9sb\u00e9 sem eml\u00e9keztetne a val\u00f3di F\u00f6ld viszonyaira.<\/p>\n

Rem\u00e9lj\u00fck, hogy ezzel az el\u0151ad\u00e1ssal siker\u00fcl r\u00e1mutatnunk, hogy a fizika (m\u00e1r a klasszikus fizika is!) a val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l ennyire elrugaszkodott szitu\u00e1ci\u00f3k le\u00edr\u00e1s\u00e1ra is alkalmas. M\u00e1sr\u00e9szt azt is szeretn\u00e9nk hangs\u00falyozni, hogy E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd munk\u00e1ss\u00e1ga mennyire \u00e9l\u0151 m\u00e9g napjainkban is. V\u00e9g\u00fcl pedig a hallgat\u00f3kra b\u00edzzuk, hogy eld\u00f6nts\u00e9k, hol jobb \u00e9lni: Laposf\u00f6ld\u00f6n vagy a mi, j\u00f3l megszokott F\u00f6ld\u00fcnk\u00f6n.<\/p>\n

\t<\/div>\r\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

R\u00e9szletes program<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":1989,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"class_list":["post-1778","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1778","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1778"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1778\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1781,"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1778\/revisions\/1781"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1989"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1778"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}