{"id":206,"date":"2020-10-09T12:35:28","date_gmt":"2020-10-09T10:35:28","guid":{"rendered":"http:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/?page_id=206"},"modified":"2021-06-09T10:18:20","modified_gmt":"2021-06-09T08:18:20","slug":"program-16-evad","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/archivum\/2020-21-tanev-16-evad\/program-16-evad\/","title":{"rendered":"2020-21. tan\u00e9v – 16. \u00e9vad"},"content":{"rendered":"

R\u00e9szletes program<\/h3>\n
\r\n\t
\r\n\t2020.09.17.\u00a0 Kacskovics Imre<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Immunol\u00f3giai Tansz\u00e9k, az ELTE TTK d\u00e9k\u00e1nja):
COVID-19 megel\u0151z\u00e9s\u00e9re \u00e9s gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1ra alkalmas hACE2-Fc f\u00fazi\u00f3s feh\u00e9rje kifejleszt\u00e9se \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

A 2019 v\u00e9g\u00e9n Vuhanban (K\u00edna) kialakult t\u00fcd\u0151gyullad\u00e1s-j\u00e1rv\u00e1ny h\u00e1tter\u00e9ben egy \u00fajonnan kialakult, a b\u00e9ta-koronav\u00edrusok csal\u00e1dj\u00e1ba tartoz\u00f3 v\u00edrust azonos\u00edtottak. Az \u00faj koronav\u00edrus elnevez\u00e9se 2020. febru\u00e1r 12-t\u0151l \u0084s\u00falyos akut l\u00e9g\u00fati t\u00fcnetegy\u00fcttest okoz\u00f3 koronav\u00edrus 2\u0094 (SARS-CoV-2), az \u00e1ltala okozott megbeteged\u00e9s a pedig \u0084koronav\u00edrus-betegs\u00e9g 2019\u0094 (coronavirus disease 2019), melynek r\u00f6vid\u00edtett v\u00e1ltozata a COVID-19. Ezzel a v\u00edrussal az emberis\u00e9g m\u00e9g sosem fert\u0151z\u0151d\u00f6tt, \u00edgy az emberekben immunv\u00e9detts\u00e9g nem alakulhatott ki ellene. Ma m\u00e1r nem k\u00e9ts\u00e9ges, hogy a COVID-19 glob\u00e1lis j\u00e1rv\u00e1nyt okoz, csaknem minden embert meg fog fert\u0151zni, \u00edgy Magyarorsz\u00e1gon is jelent\u0151s sz\u00e1m\u00fa megbeteged\u00e9ssel \u00e9s hal\u00e1loz\u00e1ssal j\u00e1r. A vakcinafejleszt\u00e9s \u00e9vekig tarthat, \u00e9s m\u00e1s v\u00edrus-specifikus szerek r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcli kifejleszt\u00e9se is k\u00e9rd\u00e9ses.<\/p>\n

Az irodalom szerint az egyik leghat\u00e9konyabb megold\u00e1s, ha olyan \u00fan. biologikumot \u00e1ll\u00edtunk el\u0151, amely a v\u00edrust a fert\u0151z\u00f6tt\/beteg szervezet\u00e9ben semleges\u00edti, ill. a v\u00edrusfert\u0151z\u00f6tt sejteket elpuszt\u00edtja. Erre az \u00fan. ACE2-Fc f\u00fazi\u00f3s feh\u00e9rje lehet alkalmas, amelynek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s termel\u00e9s\u00e9re egy konzorciumot hoztunk l\u00e9tre. A konzorciumot az ELTE TTK vezeti, tagjai m\u00e9g a Richter Gedeon Nyrt, amely k\u00e9pes ezt a biologikumot el\u0151\u00e1ll\u00edtani \u00e9s ter\u00e1pi\u00e1s c\u00e9lra enged\u00e9lyeztetni, a PTE virol\u00f3gus kutat\u00f3i, akik a hat\u00f3anyag tesztel\u00e9s\u00e9t sejtes \u00e9s \u00e1llatmodelles rendszerben teszteli, valamint az ImmunoGenes Kft, ami az emberi ACE2-t kifejez\u0151 g\u00e9nm\u00f3dos\u00edtott egereket hoz l\u00e9tre a hat\u00f3anyag in vivo tesztel\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben.<\/p>\n

2020.10.01.\u00a0 Gab\u00e1nyi Krisztina<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Csillag\u00e1szati Tansz\u00e9k):
Hogyan "f\u00e9nyk\u00e9pezt\u00e9k le" a fekete lyukat, avagy r\u00e1di\u00f3csillag\u00e1szat a legfinomabb sz\u00f6gfelbont\u00e1ssal \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

Jelenleg r\u00e1di\u00f3tartom\u00e1nyban <\/span>\u0096 m\u00e9teres-centim\u00e9teres-millim\u00e9teres hull\u00e1mhosszakon \u0096 v\u00e9gzett m\u00e9r\u00e9sekkel \u00e9rhet\u0151 el a lehet\u0151 legfinomabb sz\u00f6gfelbont\u00e1s a csillag\u00e1szatban. Ennek oka, hogy ebben a hull\u00e1mhossz-tartom\u00e1nyban lehet\u0151s\u00e9g van a fizikailag nagy t\u00e1vols\u00e1gra l\u00e9v\u0151 antenn\u00e1k egy h\u00e1l\u00f3zatba k\u00f6t\u00e9s\u00e9vel az interferom\u00e9teres technika megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Ez tette lehet\u0151v\u00e9 p\u00e9ld\u00e1ul, a feketelyuk-\u00e1rny\u00e9k jelens\u00e9g megfigyel\u00e9s\u00e9t. Az el\u0151ad\u00e1somban bemutatok n\u00e9h\u00e1ny r\u00e1di\u00f3interferom\u00e9ter-h\u00e1l\u00f3zatot \u00e9s azt, hogy seg\u00edts\u00e9g\u00fckkel mit tudhatunk meg az akt\u00edv galaxismagokr\u00f3l.<\/span><\/p>\n

2020.10.15.\u00a0 Oberfrank Robin<\/b><\/span><\/span><\/a> (Puli Space Technologies, ELTE fizikus hallgat\u00f3):
V\u00edz ut\u00e1n szimatol a Puli a Holdon \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

A Hold demokratiz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak magyar forradalm\u00e1rai, a Puli Space Technologies csapat tagjai, elhozt\u00e1k a NASA \u0084Honey, I Shrunk the NASA payload\u0094 (\u0084Dr\u00e1g\u00e1m, \u00f6sszepr\u00e9seltem a NASA rakom\u00e1ny\u00e1t\u0094) c\u00edm\u0171 kih\u00edv\u00e1s\u00e1nak f\u0151d\u00edj\u00e1t egy holdi k\u00f6rnyezetben m\u0171k\u00f6dtethet\u0151, extr\u00e9m kicsiny v\u00edzkeres\u0151 m\u0171szer terv\u00e9vel. Az el\u0151ad\u00e1sban bemutatjuk, mi\u00e9rt fontos vizet keresni a Holdon; hogyan tudjuk ezt h\u00e1rom darab, speci\u00e1lisan \u00e1talak\u00edtott kamera seg\u00edt\u00e9s\u00e9vel, f\u00e9ny helyett neutronsug\u00e1rz\u00e1st m\u00e9rve megtenni; milyen probl\u00e9m\u00e1k mer\u00fclnek fel egy ilyen fejleszt\u00e9s sor\u00e1n, \u00e9s hogyan is oldjuk meg ezeket egy lelkes \u00f6nk\u00e9ntesekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 csapatk\u00e9nt.<\/p>\n

2020.11.12.\u00a0 Asb\u00f3th J\u00e1nos<\/b><\/span><\/span><\/a> (BME TTK, Elm\u00e9leti Fizikai Tsz, Wigner FK, SzFI):
\u00cdgy v\u00e9dd meg a kvantumbitjeidet! A topologikus kvantumsz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong> 
\"         ... minden az \u00e9g alatt, \r\nMint a kis nefelejcs, eny\u00e9sz\"<\/pre>\n
a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek mem\u00f3ri\u00e1j\u00e1b\u00f3l a t\u00f6lt\u00e9s folyamatosan elfolyik, ez\u00e9rt azok bitjeit n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1zadm\u00e1sodpercenk\u00e9nt kiolvassuk \u00e9s \u00fajra\u00edrjuk. Ugyan\u00edgy a m\u00e9g meg\u00e9p\u00edt\u00e9sre v\u00e1r\u00f3 kvantumsz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek mem\u00f3ri\u00e1j\u00e1nak kvantumbitjeit is v\u00e9deni k\u00e9ne az eny\u00e9szett\u0151l, a k\u00f6rnyezet zaj\u00e1t\u00f3l. De ha a kvantumbiteket rendszeresen kiolvasn\u00e1nk, sz\u00e9tz\u00fazn\u00e1nk a k\u00f6zt\u00fck l\u00e9v\u0151 t\u00f6r\u00e9keny \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1st. Hogyan v\u00e9dj\u00fck meg a kvantumbiteket kiolvas\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl m\u00e1s sz\u00f3val, hogyan rejts\u00fck el a kvantuminform\u00e1ci\u00f3t a k\u00f6rnyezet el\u0151l \u00fagy, hogy mi tudjunk dolgozni vele? Ebben v\u00e1ratlan m\u00f3don pont az \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s seg\u00edt, \u00e9s a matematika l\u00e1tsz\u00f3lag a fizik\u00e1hoz egy\u00e1ltal\u00e1n nem kapcsol\u00f3d\u00f3 \u00e1ga, a topol\u00f3gia.<\/p>\n 
2020.11.26.\u00a0 Kov\u00e1cs Istv\u00e1n<\/b><\/span><\/span><\/a> (Northwestern University, Evanston, USA): 
Fizikusk\u00e9nt a r\u00e1k ellen \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
 Kivonat:<\/strong> 
B\u00e1r a Hum\u00e1n Genom Projekt \u00f3ta r\u00e9szletesen ismerj\u00fck g\u00e9njeinket, ezen g\u00e9nek \u00e9s mut\u00e1ci\u00f3ik gyakran nem egyenk\u00e9nt hat\u00e1rozz\u00e1k meg a betegs\u00e9gekre val\u00f3 hajlamot, hanem egym\u00e1ssal k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sban, gyakran g\u00e9nek tucatjainak egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9se \u00e1ltal. Az \u00e9let alapjait k\u00e9pez\u0151 molekul\u00e1ris \u00e9s funkcion\u00e1lis k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1si h\u00e1l\u00f3zatok meg\u00e9rt\u00e9se \u00edgy elengedhetetlen a betegs\u00e9gek hat\u00e9konyabb gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. Az el\u0151ad\u00e1sban arra mutatunk egy p\u00e9ld\u00e1t, hogy hogyan ker\u00fclhet\u00fcnk ehhez a c\u00e9lhoz k\u00f6zelebb a h\u00e1l\u00f3zatok fizik\u00e1j\u00e1nak eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1n kereszt\u00fcl.<\/p>\n 
2020.12.10.\u00a0 Sz\u00e9chenyi G\u00e1bor<\/b><\/span><\/span><\/a> (Wigner Fizikai Kutat\u00f3k\u00f6zpont, SzFI): 
A rejt\u00e9lyes Majorana-r\u00e9szecske nyom\u00e1ban \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
 Kivonat:<\/strong> 
T\u00f6bb mint 80 \u00e9vvel ezel\u0151tt vetette fel Ettore Majorana, hogy l\u00e9tezhetnek olyan r\u00e9szecsk\u00e9k, melyek \u00f6nmaguk antir\u00e9szecsk\u00e9i. A r\u00e9szecskefizikusoknak az\u00f3ta sem siker\u00fclt r\u00e1bukkanniuk ilyen \u00fan. Majorana-r\u00e9szecske nyomaira, ellenben egyes szil\u00e1rdtestfizikai rendszerekben kialakulhatnak Majorana-kv\u00e1zir\u00e9szecsk\u00e9k. Az el\u0151ad\u00e1sban minden ir\u00e1nyb\u00f3l k\u00f6r\u00fcl j\u00e1rjuk a Majorana-r\u00e9szecsk\u00e9k k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t, \u00e9s m\u00e9g azt is megmutatjuk, hogy mindez hogyan kapcsol\u00f3dik a manaps\u00e1g oly divatos topologikus kvantumsz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pekhez.<\/p>\n 
2021.01.14.\u00a0 D\u00e1vid Gyula<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Atomfizikai Tansz\u00e9k): 
A szuperszonikus ment\u0151aut\u00f3 \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
 Kivonat:<\/strong> 
Sz\u00e1mos fizikak\u00f6nyv magyar\u00e1zza a Doppler-effektust a ment\u0151aut\u00f3 p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n: figyelj\u00fck meg a ny\u00edlegyenesen fel\u00e9nk k\u00f6zeled\u0151 ment\u0151aut\u00f3 hangj\u00e1nak magass\u00e1g\u00e1t, majd tegy\u00fck meg ugyanezt a t\u0151l\u00fcnk t\u00e1volod\u00f3 ment\u0151aut\u00f3val is! \u00c1m akik ezt a k\u00eds\u00e9rletet a val\u00f3s\u00e1gban is v\u00e9gre akart\u00e1k hajtani, rosszul j\u00e1rtak, mert a ment\u0151aut\u00f3 elg\u00e1zolta \u0151ket.<\/p>\n
Legy\u00fcnk h\u00e1t \u00f3vatosabbak! \u00c1lljunk f\u00e9lre a ment\u0151aut\u00f3 \u00fatj\u00e1b\u00f3l, \u00e9s k\u00f6vess\u00fck az esem\u00e9nyeket (a ment\u0151aut\u00f3 k\u00f6zeled\u00e9s\u00e9t, majd t\u00e1volod\u00e1s\u00e1t, az \u00e9szlelt hang ir\u00e1ny\u00e1nak \u00e9s frekvenci\u00e1j\u00e1nak v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t) a biztons\u00e1gos j\u00e1rd\u00e1r\u00f3l! A j\u00e1t\u00e9k kedv\u00e9\u00e9rt m\u00e9g azt is megengedhetj\u00fck, hogy a k\u00eds\u00e9rletben megfigyelt ment\u0151aut\u00f3 mozg\u00e1sa kritikus avagy szuperszonikus, azaz a hang sebess\u00e9g\u00e9vel megegyez\u0151 vagy ann\u00e1l is gyorsabb legyen.<\/p>\n
Igen meglep\u0151, hogy ezzel az egyszer\u0171 mozdulattal, szeml\u00e9letv\u00e1lt\u00e1ssal, azaz a megfigyel\u0151 n\u00e9z\u0151pontj\u00e1nak csek\u00e9ly megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1val milyen \u00faj \u00e9s \u00e9rdekes jelens\u00e9geknek lehet\u00fcnk tan\u00fai. Egyben m\u00e9lyebb bepillant\u00e1st kaphatunk egy r\u00e9g\u00f3ta ismert(nek v\u00e9lt) jelens\u00e9g, a Doppler-effektus fizik\u00e1j\u00e1ba. Nem mellesleg azt is megtudhatjuk, mekkora Doppler-effektust szenvedett \u00e9s hogyan gyorsult l\u00e1tsz\u00f3lag „szupermilit\u00e1ris” sebess\u00e9gre Nap\u00f3leon Moszkva fel\u00e9 menetel\u0151 hadserege.<\/p>\n 
2021.01.28.\u00a0 Zs\u00f3ka Szil\u00e1rd<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Elm\u00e9leti Fizikai Tansz\u00e9k): 
A hangya, a Kelet-indiai T\u00e1rsas\u00e1g \u00e9s a fekete lyuk \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
 Kivonat:<\/strong> 
Felmer\u00fclt-e m\u00e1r benned az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mi k\u00f6ze van egym\u00e1shoz egy alm\u00e1n v\u00e1ndorl\u00f3 hangy\u00e1nak, a Tudor-h\u00e1zb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 I. Erzs\u00e9bet angol kir\u00e1lyn\u0151 \u00e1ltal alap\u00edtott Brit Kelet-indiai T\u00e1rsas\u00e1gnak, valamint a megfigyelhet\u0151 Univerzum legk\u00fcl\u00f6nlegesebb objektumainak, a fekete lyukaknak? A sokkol\u00f3 kapcsolatot k\u00f6zt\u00fck a matematika tal\u00e1n legszebb \u00e1ga t\u00e1rja fel: a geometria. Az el\u0151ad\u00e1s betekint\u00e9st ad a differenci\u00e1lgeometria vil\u00e1g\u00e1ba, melynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel megismerked\u00fcnk a fekete lyukakon \u00e1t t\u00f6rt\u00e9n\u0151 haj\u00f3z\u00e1ssal.<\/p>\n 
2021.02.11.\u00a0 P\u00e9cz B\u00e9la<\/b><\/span><\/span><\/a> (EK, M\u0171szaki Fizikai \u00e9s Anyagtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet): 
Aberr\u00e1ci\u00f3-korrig\u00e1lt mikroszk\u00f3ppal l\u00e1tjuk az egyes atomokat \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
 Kivonat:<\/strong> 
Az el\u0151ad\u00e1ssorozat c\u00edme (Az atomokt\u00f3l a csillagokig) egyben a jelen el\u0151ad\u00e1s aprop\u00f3j\u00e1t is adja, hiszen mindk\u00e9t k\u00e9palkot\u00e1st jelent\u0151sen behat\u00e1rolta az u.n. g\u00f6mbi hiba, azaz, hogy az egy pontb\u00f3l kiindul\u00f3 sugarakat nem tudtuk egy pontba lek\u00e9pezni. Ez megmutatkozott a Hubble \u0171rteleszk\u00f3p szf\u00e9rikus aberr\u00e1ci\u00f3 okozta els\u0151, az elv\u00e1rtn\u00e1l j\u00f3val gyeng\u00e9bb teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9ben (ezt egy 10 lencs\u00e9s korrekci\u00f3s szem\u00fcveggel lehetett orvosolni), illetve hossz\u00fa id\u0151n kereszt\u00fcl behat\u00e1rolta a transzmisszi\u00f3s elektronmikroszk\u00f3pia felbont\u00e1s\u00e1t. Ut\u00f3bbiban igen t\u00f6k\u00e9letlen elektrom\u00e1gneses lencs\u00e9ket haszn\u00e1lunk k\u00e9palkot\u00e1sra. Kb. 20 \u00e9vvel ezel\u0151tt azonban ott is megsz\u00fcletett a g\u00f6mbihiba-korrektor, ami m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt a kereskedelemben kaphat\u00f3 TEM\/STEM mikroszk\u00f3pokban. Nemr\u00e9g a feltal\u00e1l\u00f3k megkapt\u00e1k az igen rangos (\u00e9s egy milli\u00f3 doll\u00e1r \u00f6sszeg\u0171) norv\u00e9g Kavli Prize d\u00edjat. Mintegy k\u00e9t \u00e9ve Magyarorsz\u00e1gon is m\u0171k\u00f6dik egy ilyen mikroszk\u00f3p, Angstr\u00f6m alatti felbont\u00e1ssal. Az el\u0151ad\u00e1s hallgat\u00f3i betekint\u00e9st kapnak az atomi szint\u0171 k\u00e9palkot\u00e1sba 1-2 atomr\u00e9tegnyi f\u00e9lvezet\u0151 r\u00e9tegek (pl. graf\u00e9n\/InN\/SiC) mikroszk\u00f3pi\u00e1j\u00e1n kereszt\u00fcl, illetve megismerhetik az ezzel p\u00e1rhuzamosan kisz\u00e9lesedett analitikai lehet\u0151s\u00e9geket, atomi szint\u0171 elemeloszl\u00e1si t\u00e9rk\u00e9peket.<\/p>\n 
2021.02.25.\u00a0 Kamar\u00e1s Katalin<\/b><\/span><\/span><\/a> (Wigner Fizikai Kutat\u00f3k\u00f6zpont, SzFI): 
T\u0171er\u0151s\u00edtett k\u00f6zeli ter\u0171 optikai mikroszk\u00f3pia \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
 Kivonat:<\/strong> 
Ahogy a szerkezetktutat\u00e1s egyre kisebb objektumok (sejtek, molekul\u00e1k, atomok) tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa fel\u00e9 fordult, a klasszikus optikai mikroszk\u00f3pia hat\u00e1raiba \u00fctk\u00f6zt\u00fcnk. Megtanultuk, hogy a f\u00e9ny, illetve az elektrom\u00e1gneses sug\u00e1rz\u00e1s hull\u00e1mhossza behat\u00e1rolja a vizsg\u00e1lhat\u00f3 objektumok m\u00e9ret\u00e9t, \u00e9s a m\u00e9retsk\u00e1la cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t nagyenergi\u00e1s t\u00f6lt\u00f6tt r\u00e9szecsk\u00e9k alkalmaz\u00e1s\u00e1val k\u00f6vett\u00fck, mint pl. az elektronmikroszk\u00f3pia. Az \u00fan. p\u00e1szt\u00e1z\u00f3 mikroszk\u00f3pi\u00e1s m\u00f3dszerek azonban, ahol egy igen kis m\u00e9ret\u0171 t\u0171 hegy\u00e9re gy\u0171jtj\u00fck \u00f6ssze a gerjeszt\u0151 f\u00e9nyt, \u00e1tt\u00f6r\u00e9st hoztak a f\u00e9nymikroszk\u00f3pia alkalmaz\u00e1s\u00e1ban is. Ugyanis egy v\u00e9kony hegy\u0171 t\u0171 \u0096 antennak\u00e9nt viselkedve \u0096 igen kis ter\u00fcleten nagys\u00e1grendekkel megn\u00f6velheti a t\u00e9rer\u0151ss\u00e9get, \u00e9s \u00edgy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hull\u00e1mhossz\u00fa f\u00e9nyre t\u00f6rt\u00e9n\u0151 v\u00e1laszt is. A t\u0171t egy minta f\u00f6l\u00f6tt mozgatva \u00e9s v\u00e1ltoz\u00f3 hull\u00e1mhossz\u00fa f\u00e9nnyel megvil\u00e1g\u00edtva, n\u00e9h\u00e1ny nanom\u00e9teres felbont\u00e1ssal l\u00e1that\u00f3v\u00e1 tehetj\u00fck a fel\u00fclet szerkezet\u00e9t, k\u00e9miai \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t \u00e9s az elektronszerkezet\u00e9t is. Az el\u0151ad\u00e1sban n\u00e9h\u00e1ny technikai megold\u00e1st \u00e9s speci\u00e1lis alkalmaz\u00e1st ismertetek.<\/p>\n 
2021.03.11.\u00a0 Isp\u00e1novity P\u00e9ter Dus\u00e1n<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Anyagfizikai Tansz\u00e9k): 
F\u00f6ldreng\u00e9sek Zn egykrist\u00e1ly mikrooszlopokban \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
 Kivonat:<\/strong> 
A krist\u00e1lyos szil\u00e1rd anyagok maradand\u00f3 alakv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak le\u00edr\u00e1sa \u00e9s meg\u00e9rt\u00e9se kulcsfontoss\u00e1g\u00fa az ipar sz\u00e1mos ter\u00fclet\u00e9n. A nanotechnol\u00f3gia fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel napjainkban egyre kisebb \u00e9s kisebb mechanikai eszk\u00f6z\u00f6k el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra lett\u00fcnk k\u00e9pesek, ez\u00e9rt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos \u00e9s \u00e9rdekes, hogy meg\u00e9rts\u00fck a f\u00e9mes anyagok viselked\u00e9s\u00e9t a mikronos m\u00e9rettartom\u00e1nyban. Az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedben kider\u00fclt, hogy az alakv\u00e1ltoz\u00e1s tulajdons\u00e1gai l\u00e9nyegesen megv\u00e1ltoznak ebben a m\u00e9rettartom\u00e1nyban: lavinaszer\u0171 viselked\u00e9s v\u00e1ltja fel a nagyobb m\u00e9retekn\u00e9l megfigyelt folytonosnak t\u0171n\u0151 folyamatot. Az el\u0151ad\u00e1sban modern kutat\u00e1si eredm\u00e9nyeinken kereszt\u00fcl mutatom be, hogy milyen szerepet j\u00e1tszanak a krist\u00e1lyhib\u00e1k a maradand\u00f3 alakv\u00e1ltoz\u00e1sokban, hogyan m\u00f3dosul az alakv\u00e1ltoz\u00e1s fizik\u00e1ja a mikronos m\u00e9retsk\u00e1l\u00e1n, hogy mindezt hogyan lehet korszer\u0171 k\u00eds\u00e9rleti elj\u00e1r\u00e1sokkal tetten \u00e9rni, \u00e9s hogy mi k\u00f6ze az eg\u00e9sz jelens\u00e9gnek a f\u00f6ldreng\u00e9sekhez.<\/p>\n 
2021.03.25.\u00a0 Sz\u00f6ll\u0151si Gergely<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Biol\u00f3giai Fizikai Tansz\u00e9k): 
Mit mondanak a genomok az evol\u00faci\u00f3r\u00f3l \u00e9s hogyan? \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
 Kivonat:<\/strong> 
Ma\u0301ra to\u0308bb, mint ezer organizmus e\u0301s to\u0308bb tucat szo\u0308vet ra\u0301kos daganata\u0301nak genomszekvencia\u0301ja ismert. A bennu\u0308k rejlo\u030b informa\u0301cio\u0301 felta\u0301ra\u0301sa e\u0301s hasznosi\u0301ta\u0301sa a biolo\u0301gia egyik legizgalmasabb kihi\u0301va\u0301sa, az evolu\u0301cio\u0301s mu\u0301lt mege\u0301rte\u0301se e\u0301s a ra\u0301kkezele\u0301s jo\u0308vo\u030bje szempontja\u0301bo\u0301l egyara\u0301nt. Az uto\u0301bbi e\u0301vtizedekben a molekula\u0301ris evolu\u0301cio\u0301 tudoma\u0301nya dra\u0301mai fejlo\u030bde\u0301sen ment a\u0301t: 40 e\u0301ve pa\u0301r tucat ro\u0308vid RNS-szekvencia segi\u0301tse\u0301ge\u0301vel fe\u0301nyt deri\u0301tett az e\u0301let ha\u0301rom dome\u0301nje\u0301re, az uto\u0301bbi pa\u0301r e\u0301vben pedig teljes genom-szekvencia\u0301kra ta\u0301maszkodva bebizonyi\u0301totta, hogy a nem afrikai sza\u0301rmaza\u0301su\u0301 emberek DNS-e\u0301nek 1\u00964%-a neander-vo\u0308lgyi eredetu\u030b, e\u0301s fe\u0301nyt deri\u0301tett a tumorok rendki\u0301vu\u0308li heterogenita\u0301sa\u0301ra. A molekula\u0301ris evolu\u0301cio\u0301-kutata\u0301s sokak szerint aranykora\u0301t e\u0301li. Ehhez azonban, tu\u0301l le\u0301pve az adatgyu\u030bjte\u0301sen, a rendelkeze\u0301sre a\u0301llo\u0301 adatokat e\u0301rtelmezni ke\u0301pes mo\u0301dszereket kell kidolgoznia. El\u0151ad\u00e1som ce\u0301lja azt bemutatni, hogy az A, T, G \u00e9s C nukleotidokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 egyszer\u0171 sorozatok, azaz teljes genomszekvencia\u0301k e\u0301rtelmez\u00e9s\u00e9vel hogyan tudunk inform\u00e1ci\u00f3t szerezni a ku\u0308lo\u0308nbo\u0308zo\u030b ido\u030bska\u0301la\u0301kon zajlo\u0301, az e\u0301vtizedekben me\u0301rheto\u030b tumorkialakula\u0301st\u00f3l a fajok to\u0308bbsza\u0301zmillio\u0301 e\u0301ves diverzifika\u0301cio\u0301ja\u0301ig terjedo\u030b evolu\u0301cio\u0301s folyamatokr\u00f3l.<\/p>\n 
2021.04.15.\u00a0 Csan\u00e1d M\u00e1t\u00e9<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Atomfizikai Tansz\u00e9k): 
Hogyan folyik a kvarkanyag, avagy az \u0151sleves dinamik\u00e1ja \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
 Kivonat:<\/strong> 
Vil\u00e1gunk ma atomokb\u00f3l \u00e1ll, nem volt ez azonban mindig \u00edgy. Ahogy a Vil\u00e1gegyetem t\u00e1gult, \u00fagy h\u0171lt is, a r\u00e9gm\u00faltban teh\u00e1t nagyon forr\u00f3 volt – olyan forr\u00f3, hogy az els\u0151 p\u00e1r sz\u00e1zezer \u00e9vben nem is atomos, hanem plazma \u00e1llapot\u00fa anyag t\u00f6lt\u00f6tte ki. Az els\u0151 ezredm\u00e1sodpercben pedig olyan m\u00e9reteket \u00f6lt\u00f6tt a forr\u00f3s\u00e1g, hogy m\u00e9g az atomok \u00e9p\u00edt\u0151k\u00f6vei: a protonok \u00e9s a neutronok is megolvadtak. Ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket ma nagyenergi\u00e1s gyors\u00edt\u00f3kban l\u00e9trej\u00f6v\u0151 atommag-\u00fctk\u00f6z\u00e9sekben, kis \u0150srobban\u00e1sokban lehet l\u00e9trehozni. Az elm\u00falt \u00e9vekben \u00f6sszegy\u0171lt k\u00eds\u00e9rleti eredm\u00e9nyek arra utalnak, hogy nagyenergi\u00e1s atommag-\u00fctk\u00f6z\u00e9sek sor\u00e1n k\u00f6zel t\u00f6k\u00e9letes folyad\u00e9k t\u00edpus\u00fa anyag alakul ki. Az el\u0151ad\u00e1sban \u00e1ttekintj\u00fck az ide vezet\u0151 utat, \u00e9s azt is, hogy mit tudunk ma err\u0151l a k\u00f6zegr\u0151l, illetve a hagyom\u00e1nyos r\u00e9szecsk\u00e9kk\u00e9 val\u00f3 \u00e1talakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n 
2021.04.29.\u00a0 Csabai Istv\u00e1n<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizik\u00e1ja Tansz\u00e9k): 
Adat-intenz\u00edv megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s \u00e9s mesters\u00e9ges intelligencia alkalmaz\u00e1sa a tudom\u00e1nyokban \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
 Kivonat:<\/strong> 
Arthur C. Clarke szerint:<\/p>\n
\"B\u00e1rmely kell\u0151en fejlett technol\u00f3gia megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethetetlen a m\u00e1gi\u00e1t\u00f3l.\"<\/pre>\n
Val\u00f3ban, a mechanika t\u00f6rv\u00e9nyeinek megismer\u00e9se lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy olyan t\u00e1rgyakat emelj\u00fcnk fel, amelyeket emberi er\u0151vel lehetetlen, a termodinamikai ismeretekre \u00e9p\u00edtve k\u00e9pesek lett\u00fcnk kontinenseket \u00e9s \u00f3ce\u00e1nokat \u00e1tszelni, \u00e9s mindenki gar\u00e1zs\u00e1ban ott van a \u0084h\u00e9tm\u00e9rf\u00f6ldes csizma\u0094. Az elektromoss\u00e1g \u00e9s kvantummechanika t\u00f6rv\u00e9nyei elhozt\u00e1k a villamos\u00edt\u00e1st \u00e9s az internetet, a mobiltelefon \u0084var\u00e1zst\u00fckr\u00e9vel\u0094 pedig t\u00e1volba l\u00e1thatunk \u00e9s hallhatunk. Az elm\u00falt \u00e9vtizedben a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s hihetetlen temp\u00f3ban n\u00f6velte meg az el\u00e9rhet\u0151 adatok mennyis\u00e9g\u00e9t. Igaz ez a tudom\u00e1nyok minden ter\u00fclet\u00e9re a mikrobiol\u00f3gi\u00e1t\u00f3l a kozmol\u00f3gi\u00e1ig, s\u0151t mindennapi \u00e9let\u00fcnkre is egyre nagyobb hat\u00e1ssal van. El\u0151ad\u00e1somban igyekszem v\u00e1laszt adni arra, hogy mi \u00e1ll ennek h\u00e1tter\u00e9ben, p\u00e9ld\u00e1kon mutatom be, hogy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 diszcipl\u00edn\u00e1kban milyen v\u00e1ltoz\u00e1sokat hozott az adat-forradalom. Ahhoz, hogy meg tudjunk birk\u00f3zni a kih\u00edv\u00e1sokkal \u00e9s ki tudjuk-e akn\u00e1zni a felt\u00e1rul\u00f3 lehet\u0151s\u00e9geket, az emberi intelligenci\u00e1n t\u00fal egyre nagyobb szerep h\u00e1rul a g\u00e9pi tanul\u00e1sra.<\/p>\n 
\t<\/div>\r\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
R\u00e9szletes program<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":987,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"class_list":["post-206","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/206","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=206"}],"version-history":[{"count":30,"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/206\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1046,"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/206\/revisions\/1046"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/987"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=206"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}