{"id":2123,"date":"2024-08-05T14:00:53","date_gmt":"2024-08-05T12:00:53","guid":{"rendered":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/?page_id=2123"},"modified":"2026-07-27T20:51:58","modified_gmt":"2026-07-27T18:51:58","slug":"program-20-evad","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/archivum\/2024-25-tanev-20-evad\/program-20-evad\/","title":{"rendered":"2024-25. tan\u00e9v \u2013 20. \u00e9vad"},"content":{"rendered":"

R\u00e9szletes program<\/h3>\n
\r\n\t
\r\n\t2024.09.12. D\u00e1vid Gyula<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Fizikai \u00e9s Csillag\u00e1szati Int\u00e9zet):
Az \u00c9let, a Vil\u00e1gegyetem meg Minden \u2013 az Univerzum t\u00f6rt\u00e9nete a Nagy Bummt\u00f3l az \u00e9rtelemig \u00e9s tov\u00e1bb \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

Sz\u00e1z \u00e9ve egy neves csillag\u00e1sz azt \u00edrta: \u201eMost m\u00e1r el\u00e9gg\u00e9 sokat tudunk ahhoz, hogy megmagyar\u00e1zzunk egy olyan egyszer\u0171 dolgot, mint egy csillag\u201d.
\nAz\u00f3ta eltelt egy \u00e9vsz\u00e1zad, az \u00e9szlel\u0151 csillag\u00e1szat, a k\u00eds\u00e9rleti \u00e9s elm\u00e9leti fizika sz\u00e1mos \u00e1g\u00e1nak elk\u00e9peszt\u0151 m\u00e9rt\u00e9k\u0171 fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel, adatainak \u00e9s koncepci\u00f3inak kor\u00e1bban soha nem tapasztalt gyarapod\u00e1s\u00e1val \u00e9s komplexebb\u00e9 v\u00e1l\u00e1s\u00e1val. Ma m\u00e1r tal\u00e1n megkock\u00e1ztathatunk egy hasonl\u00f3, m\u00e9g mer\u00e9szebb \u00e1ll\u00edt\u00e1st:
\n\u201eMost m\u00e1r el\u00e9gg\u00e9 sokat tudunk ahhoz, hogy megmagyar\u00e1zzunk egy olyan egyszer\u0171 dolgot, mint a Vil\u00e1gegyetem.\u201d
\nAz Atomokt\u00f3l a csillagokig sorozat huszadik, jubileumi \u00e9vad\u00e1nak els\u0151 el\u0151ad\u00e1sa ezt k\u00eds\u00e9rli meg: megpr\u00f3b\u00e1ljuk r\u00f6viden \u00e9s egyszer\u0171en \u00f6sszefoglalni mindazt, amit az Univerzum eg\u00e9sz\u00e9r\u0151l, annak szerkezet\u00e9r\u0151l \u00e9s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l jelenleg tudunk.
\nEhhez el\u0151sz\u00f6r r\u00f6viden ki kell igaz\u00edtanunk (vagy legal\u00e1bbis meg kell pr\u00f3b\u00e1lnunk kiigaz\u00edtani) azt a sz\u00e1mos t\u00e9vhitet \u00e9s f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9st, ami a Nagy Bummal \u00e9s az Univerzum t\u00e1gul\u00e1s\u00e1val kapcsolatban a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyben elterjedt. Ezut\u00e1n viszont meglep\u0151en egyszer\u0171 \u00e9s harmonikus k\u00e9pbe rendezhet\u0151 mindaz a tud\u00e1s, amit a csillag\u00e1szat, az asztrofizika \u00e9s a r\u00e9szecskefizika a Vil\u00e1gegyetem alapvet\u0151 alkot\u00f3r\u00e9szeir\u0151l \u00e9s ezek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l felhalmozott. A t\u00e1rgyal\u00e1s vez\u00e9relve term\u00e9szetesen a leg\u00e1ltal\u00e1nosabb fizikai tudom\u00e1ny\u00e1g, a termodinamika.
\nAz \u00edgy k\u00e9sz\u00fclt k\u00e9p sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en v\u00e1zlatos \u00e9s ideiglenes lesz. \u00c1m \u2013 rem\u00e9lhet\u0151leg \u2013 izgalmas, v\u00e1ratlan \u00e9s provokat\u00edv. Tal\u00e1n nem v\u00e9letlen\u00fcl.<\/p>\n

2024.09.26. Tim\u00e1r G\u00e1bor<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Geofizikai \u00e9s \u0170rtudom\u00e1nyi Tansz\u00e9k):
A F\u00f6ld-rendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9se \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

Amikor geofizik\u00e1r\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk, akkor a gimnazist\u00e1k arra gondolnak, hogy igen, itt a f\u00f6ldrajzot vegy\u00edtj\u00fck a fizik\u00e1val. Mindenki m\u00e1snak \u00e1ltal\u00e1ban a f\u00f6ldreng\u00e9sek jutnak esz\u00e9be err\u0151l a sz\u00f3r\u00f3l \u2013 \u00e9s mind a k\u00e9t gondolat igaz.
\nMi hajtja a F\u00f6ldet, mint rendszert? Honnan gy\u0171lik \u00f6ssze az a puszt\u00edt\u00f3 energia, amely a f\u00f6ldreng\u00e9sekben megjelenik? Hogyan alakult ki bolyg\u00f3nk, mi\u00e9rt van vasmagja, szilik\u00e1tos k\u00f6penye \u00e9s k\u0151zetburka, mi\u00e9rt meleg a belseje \u00e9s hogyan jut ki bel\u0151le a h\u0151? Az el\u0151ad\u00e1s v\u00e9g\u00e9re pedig azt is megbecs\u00fclhetj\u00fck, hogy a k\u0151zetburok glob\u00e1lis mozg\u00e1s\u00e1nak, a f\u00f6ldreng\u00e9sek\u00e9rt is felel\u0151s lemeztektonik\u00e1nak a m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9hez h\u00e1ny paksi er\u0151m\u0171 energi\u00e1j\u00e1ra van sz\u00fcks\u00e9g.<\/p>\n

2024.10.10. Vincze Mikl\u00f3s<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Anyagfizikai Tansz\u00e9k, HUN-REN F\u00f6ldfizikai \u00e9s \u0170rtudom\u00e1nyi Kutat\u00f3int\u00e9zet):
A Szaturnusz hatsz\u00f6g\u00e9t\u0151l az exobolyg\u00f3k id\u0151j\u00e1r\u00e1s\u00e1ig \u2013 bolyg\u00f3l\u00e9gk\u00f6r\u00f6k kutat\u00e1sa a helysz\u00ednen \u00e9s a laborban \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

H\u00e1la az \u0171rkutat\u00e1s v\u00edvm\u00e1nyainak m\u00e1ra a helysz\u00ednen vizsg\u00e1lhat\u00f3v\u00e1 \u00e9s egym\u00e1ssal \u00f6sszevethet\u0151v\u00e9 v\u00e1ltak a l\u00e9gk\u00f6ri \u00e1raml\u00e1si viszonyok Naprendszer\u00fcnk k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 bolyg\u00f3in, holdjain. \u00dajabban m\u00e1r m\u00e1s csillagok k\u00f6r\u00fcl kering\u0151 exobolyg\u00f3kr\u00f3l is k\u00e9pesek vagyunk valamif\u00e9le id\u0151j\u00e1r\u00e1s-jelent\u00e9st adni. Az \u0171rszond\u00e1s, illetve t\u00e1vcs\u00f6ves m\u00e9r\u00e9seket j\u00f3l kieg\u00e9sz\u00edtik a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes \u00e1raml\u00e1stani szimul\u00e1ci\u00f3k, s\u0151t, laborat\u00f3riumi k\u00eds\u00e9rletek is, melyek k\u00f6z\u00fcl az ELTE Fizikai \u00e9s Csillag\u00e1szati Int\u00e9zet\u00e9nek K\u00e1rm\u00e1n-laborat\u00f3rium\u00e1ban is zajlik n\u00e9h\u00e1ny, de az \u0171rben, s\u00falytalans\u00e1gi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9gzet kutat\u00e1sokkal is keress\u00fck a v\u00e1laszt a g\u00f6mbszer\u0171 bolyg\u00f3testek forgatott \u00e1raml\u00e1sainak sz\u00e1mos nyitott k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re. Ezekb\u0151l azt is meg\u00e9rthetj\u00fck, hogy mit\u0151l tombol \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta szakadatlanul a Jupiter Nagy V\u00f6r\u00f6s Foltj\u00e1t alkot\u00f3 hatalmas, F\u00f6ld m\u00e9ret\u0171 anticiklon, vagy hogy mit keres egy m\u00e9g enn\u00e9l is hatalmasabb szab\u00e1lyos hatsz\u00f6g alak\u00fa \u00e1ramlat a Szaturnusz \u00e9szaki sarkvid\u00e9k\u00e9n.<\/p>\n

2024.10.24. Kis-T\u00f3th \u00c1gnes<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Atomfizikai Tansz\u00e9k):
Ter\u00edt\u00e9ken a t\u00e1voli vil\u00e1g\u0171r \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

Az asztrofizik\u00e1hoz igaz\u00e1b\u00f3l szinte mindenki tud kapcsol\u00f3dni. Van, aki \u00e9ppen csak annyira, hogy egy der\u0171s napon \u00e9lvezze a napsugarak meleg\u00e9t, \u00e9jszaka pedig megcsod\u00e1lja a csillagok l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1t. Van, aki m\u00e1r azt is tudja, hogy a Nap is csak egy csillag a sok k\u00f6z\u00fcl, az \u00e9gbolt pedig a csillagokon k\u00edv\u00fcl tele van sok m\u00e1s ismeretlen csod\u00e1val. \u00c9s van, aki pedig meg is szeretn\u00e9 \u00e9rteni a vil\u00e1gegyetem m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Pontosan, hogyan sz\u00fcletnek, \u00e9lnek \u00e9s halnak meg a csillagok? Hogyan alakulnak ki \u00e9s fejl\u0151dnek a galaxisok? L\u00e9teznek-e fekete lyukak? Mik a vil\u00e1gunk mozgat\u00f3rug\u00f3i? Milyen titkokat rejt m\u00e9g az univerzum?<\/p>\n

Az asztrofizika tudom\u00e1nya, ami sok m\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt ezekre a k\u00e9rd\u00e9sekre is keresi a v\u00e1laszt, napjainkban hihetetlen m\u00e9rt\u00e9kben fejl\u0151dik. Egyre jobb t\u00e1vcs\u00f6veket \u00e9p\u00edt\u00fcnk, amikkel minden eddigin\u00e9l r\u00e9szletesebben tudjuk felt\u00e9rk\u00e9pezni a minket k\u00f6r\u00fclvev\u0151 vil\u00e1got, \u00e9s minden eddigin\u00e9l messzebbre tudunk tekinteni. Beleshet\u00fcnk olyan helyekre, amik eddig rejtve voltak el\u0151tt\u00fcnk, \u00e9s bepillanthatunk az univerzum t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek gyerekkor\u00e1ba is. A modern sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnika seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel pedig felfoghatatlan mennyis\u00e9g\u0171 adatot tudunk pillanatok alatt feldolgozni. S\u0151t, ha \u00fagy hozza a kedv\u00fcnk, akkor ak\u00e1r alkothatunk magunknak virtu\u00e1lis univerzumot is, ahol \u2013 mint egy laborban \u2013 vizsg\u00e1lhatjuk \u00e9s szimul\u00e1lhatjuk a vil\u00e1gunk m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n

El\u0151ad\u00e1somban szeretn\u00e9k \u00edzel\u00edt\u0151t adni ennek az izgalmas \u00e9s elk\u00e9peszt\u0151 \u00fctemben fejl\u0151d\u0151 tudom\u00e1nyter\u00fcletnek a vil\u00e1g\u00e1b\u00f3l. Mik a mai kor legnagyobb k\u00e9rd\u00e9sei, rejt\u00e9lyei, kih\u00edv\u00e1sai, \u00faj \u00e9s \u00e1mulatba ejt\u0151 felfedez\u00e9sei? \u00c9s vajon mi v\u00e1r m\u00e9g r\u00e1nk ezut\u00e1n<\/p>\n

2024.11.05. D\u00e1vid Gyula<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Fizikai \u00e9s Csillag\u00e1szati Int\u00e9zet):
Az \u00c9let, a Vil\u00e1gegyetem meg Minden \u2013 az Univerzum t\u00f6rt\u00e9nete a Nagy Bummt\u00f3l az \u00e9rtelemig \u00e9s tov\u00e1bb 2 \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

Extra Atomcsill-el\u0151ad\u00e1s! A szeptember 12-i el\u0151ad\u00e1s<\/a> folytat\u00e1sa: az Univerzum \u00e9s a benne ny\u00fczsg\u0151 kvantummez\u0151k izgalmas t\u00f6rt\u00e9nete az infl\u00e1ci\u00f3s korszakt\u00f3l az atomok \u00e9s csillagok keletkez\u00e9s\u00e9n \u00e1t napjainkig \u00e9s a t\u00e1voli j\u00f6v\u0151ig \u2013 v\u00e1ratlan fordulatokkal \u00e9s nem v\u00e1rt szerepl\u0151kkel.<\/p>\n

2024.11.14. Groma Istv\u00e1n<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Anyagfizikai Tansz\u00e9k):
Anyagtudom\u00e1ny: az \u00f3kort\u00f3l a 22. sz\u00e1zadig \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

A csillag\u00e1szat mellett az anyagtudom\u00e1ny az a kutat\u00e1si ter\u00fclet amely egyid\u0151s az emberis\u00e9ggel. Egy-egy felfedez\u00e9s alapvet\u0151en v\u00e1ltoztatta meg az emberis\u00e9g \u00e9let\u00e9t. Gyakran el\u0151fordul, hogy nagyon r\u00e9gen ismert technol\u00f3gi\u00e1kat ill. anyagi tulajdons\u00e1gokat csak sok-sok sz\u00e1z \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb \u00e9rt\u00fcnk meg. Amikor ez siker\u00fcl, akkor persze azonnal eg\u00e9szen \u00faj lehet\u0151s\u00e9gek ny\u00edlnak meg korszer\u0171bb anyagok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Egy tipikus p\u00e9lda erre az ac\u00e9l. Borzaszt\u00f3 r\u00e9gen r\u00e1j\u00f6tt\u00fcnk, hogy a vas\u2013sz\u00e9n \u00f6tv\u00f6zet sokkal jobb anyag, mint a tiszta vas, ugyanakkor manaps\u00e1g kutat\u00f3k sz\u00e1zait fizetik az\u00e9rt, hogy \u00faj \u00f6sszet\u00e9tel\u0171 ac\u00e9lt \u00e1ll\u00edtsanak el\u0151, amely k\u00f6rnyezet-v\u00e9delmi szempontb\u00f3l sokkal megfelel\u0151bb.<\/p>\n

Az el\u0151ad\u00e1sban n\u00e9h\u00e1ny p\u00e9ld\u00e1n kereszt\u00fcl megmutatjuk, hogy hogyan is j\u00e1tsz\u00f3dott le ez a szinte hihetetlen fejl\u0151d\u00e9s, \u00e9s mi v\u00e1rhat\u00f3 a k\u00f6vetkez\u0151 100 \u00e9vben.<\/p>\n

\u00c9n, mint az anyagok fizik\u00e1j\u00e1val foglalkoz\u00f3 kutat\u00f3 azt \u00e9lvezem legjobban ebben az eg\u00e9sz t\u00f6rt\u00e9netben, hogy a sikeres kutat\u00e1shoz a fizika szinte minden ter\u00fclet\u00e9t (mechanika, h\u0151tan, kvantummechanika, statisztikus fizika) haszn\u00e1lni kell. M\u00e1r az is el\u0151fordult velem, hogy az \u00e1ltal\u00e1nos relativit\u00e1selm\u00e9let formalizmus\u00e1t kellett jobban megtanulnom ahhoz, hogy valamilyen probl\u00e9m\u00e1t kezelni tudjak. Rem\u00e9lem siker\u00fcl min\u00e9l t\u00f6bb fiatal hallgat\u00f3 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t felkeltenem.<\/p>\n

2024.11.28. Dombi P\u00e9ter<\/b><\/span><\/span><\/a> (HUN-REN Wigner Fizikai Kutat\u00f3k\u00f6zpont, ELI L\u00e9zerk\u00f6zpont):
R\u00e9szecske vagy hull\u00e1m? \u2013 A f\u00e9ny kett\u0151s term\u00e9szete l\u00e9zeres k\u00eds\u00e9rletekben \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

A fizikusokat sok\u00e1ig foglalkoztatta, hogy a f\u00e9ny milyen term\u00e9szet\u0171: els\u0151sorban elektrom\u00e1gneses hull\u00e1mnak tekints\u00fck vagy ink\u00e1bb r\u00e9szecsk\u00e9k (fotonok) \u00f6sszess\u00e9g\u00e9nek? Ma m\u00e1r term\u00e9szetesen tudjuk, hogy mindk\u00e9t elk\u00e9pzel\u00e9s helyes: a f\u00e9ny viselked\u00e9s\u00e9t \u00e9s hat\u00e1s\u00e1t bizonyos esetekben a r\u00e9szecskek\u00e9ppel, m\u00e1s esetekben pedig a hull\u00e1mk\u00e9ppel tudjuk jobban elk\u00e9pzelni \u00e9s meg\u00e9rteni. Kev\u00e9sb\u00e9 ismert, hogy a f\u00e9ny kett\u0151s term\u00e9szete a leg\u00fajabb l\u00e9zeres labork\u00eds\u00e9rletekben is sz\u00e9pen megnyilv\u00e1nul \u2013 ezeket az \u00e9lvonalbeli budapesti \u00e9s szegedi k\u00eds\u00e9rleteket is bemutatom az el\u0151ad\u00e1somban.<\/p>\n

2024.12.12. Sz\u00e9chenyi G\u00e1bor<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Anyagfizikai Tansz\u00e9k):
H\u0171, mennyi elektron! \u2013 avagy szil\u00e1rdtest-fizika mindenkinek \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

A XX. sz\u00e1zad elej\u00e9n komoly kih\u00edv\u00e1st jelentett a fizikusoknak, hogy a hidrog\u00e9natom egyetlen elektronj\u00e1nak mikroszkopikus viselked\u00e9s\u00e9t le\u00edrj\u00e1k. Els\u0151re elk\u00e9pzelhetetlennek t\u0171nt, hogyan lehet kvantumosan kezelni a szil\u00e1rdtestekben l\u00e9v\u0151 rengeteg (t\u00f6bb m\u00f3lnyi) elektront. \u00c9rdekes m\u00f3don igen j\u00f3 k\u00f6zel\u00edt\u00e9st ad, ha az elektronok k\u00f6z\u00f6ti k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1st elhanyagoljuk, \u00e9s e r\u00e9szecsk\u00e9ket f\u00fcggetlen objektumoknak tekintj\u00fck. 1928-ban Felix Bloch dolgozta ki a szil\u00e1rdtestek kvantumelm\u00e9let\u00e9t, mellyel meg\u00e9rhet\u0151 v\u00e1lt az anyagok f\u00e9mes vagy szigetel\u0151 mivolta, vezet\u0151k\u00e9pess\u00e9ge vagy \u00e9ppen f\u00e9nnyel val\u00f3 k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sa. Azt\u00e1n ha figyelembe vessz\u00fck az elektronok k\u00f6zti k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sokat is, felt\u00e1rul Pand\u00f3ra szelenc\u00e9je, \u00e9s olyan egzotikus jelens\u00e9gek v\u00e1lnak meg\u00e9rhet\u0151v\u00e9, mint p\u00e9ld\u00e1ul a szupravezet\u00e9s.<\/p>\n

2025.01.09. Cserti J\u00f3zsef<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizik\u00e1ja Tansz\u00e9k):
Nem \u00e9lhet\u00fcnk kvantummechanika n\u00e9lk\u00fcl \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

B\u00e1r a kvantummechanika kialakul\u00e1sa nem k\u00f6thet\u0151 egyetlen hat\u00e1rozott esem\u00e9nyhez (az alapvet\u0151 felfedez\u00e9sek 1900 \u00e9s 1948 k\u00f6z\u00f6tt sz\u00fclettek), a nemzetk\u00f6zi tudom\u00e1nyos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g m\u00e9gis \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy most j\u00f6tt el az id\u0151 meg\u00fcnnepelni a kvantumelm\u00e9let centen\u00e1rium\u00e1t. \u00cdgy lett 2025 a kvantummechanika \u00e9s technol\u00f3gia nemzetk\u00f6zi \u00e9ve (https:\/\/quantum2025.org\/en\/<\/a>). Ez\u00e9rt nem v\u00e9letlen, hogy az Atomcsill huszadik, jubileumi \u00e9vad\u00e1nak els\u0151 2025-\u00f6s el\u0151ad\u00e1sa is a kvantumelm\u00e9letr\u0151l sz\u00f3l.<\/p>\n

T\u00f6bbek szerint a t\u00f6bb, mint egy \u00e9vsz\u00e1zados kvantummechanika igazi t\u00f6rt\u00e9nete \u00e9ppen csak most kezd\u0151dik. De mi t\u00f6rt\u00e9nt az elm\u00falt sz\u00e1z \u00e9vben? Mit tanultunk eddig a kvantummechanik\u00e1b\u00f3l?<\/p>\n

Sokan \u00fagy tudj\u00e1k, hogy a fizik\u00e1nak ez a tudom\u00e1ny\u00e1ga csak az atomok, \u00e9s m\u00e1s mikroszkopikus r\u00e9szecsk\u00e9k le\u00edr\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l. Ebben az el\u0151ad\u00e1sban megmutatjuk, hogy ez nem teljesen igaz. Az atomok, az elektronok kvantumos viselked\u00e9se alapvet\u0151en befoly\u00e1solja makroszkopikus vil\u00e1gunkat, mindennapi \u00e9let\u00fcnket is.<\/p>\n

Hogyan seg\u00edt a vasal\u00e1sban az alag\u00fateffektus? Mi\u00e9rt z\u00f6ld a f\u0171? Hogyan mozognak az elektronok a f\u00e9mekben, f\u00e9lvezet\u0151kben \u2013 \u00e9s ennek meg\u00e9rt\u00e9se mik\u00e9ppen seg\u00edtette azt az \u0151r\u00fcletes fejl\u0151d\u00e9st, amit az elektronik\u00e1ban l\u00e1thatunk a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pekt\u0151l az okos\u00f3r\u00e1kig?<\/p>\n

Hogyan v\u00e1lt \u00e9let\u00fcnk r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 (m\u00e9g ha ezt legt\u00f6bbsz\u00f6r nem is tudjuk) a szupravezet\u00e9s jelens\u00e9ge \u2013 aminek felfedez\u00e9se \u00e9s magyar\u00e1zata a fizika egyik legnagyobb eredm\u00e9nye, \u00e9s egyben a kvantummechanika makroszkopikus manifeszt\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak egyik nagyszer\u0171 p\u00e9ld\u00e1ja?<\/p>\n

Mi is az a kvantum-Hall-effektus, \u00e9s mire j\u00f3? Milyen \u00fajabb ir\u00e1nyokat nyithat az alkalmaz\u00e1sok ter\u00e9n az elektronoknak a nanom\u00e9ret\u0171 eszk\u00f6z\u00f6kben \u00e9s \u00fajfajta anyagokban, mint p\u00e9ld\u00e1ul a graf\u00e9nben mutatott kvantumos viselked\u00e9s\u00e9nek megismer\u00e9se?<\/p>\n

A kvantummechanika vel\u00fcnk van. De vajon \u00e9rtj\u00fck-e? B\u00e1tran mondhatjuk, hogy m\u00e9g sok a k\u00e9rd\u00e9s, a felfedezni val\u00f3. \u00c9rdemes megtanulni az alapokat, hogy azt\u00e1n tov\u00e1bb kutathassunk ezen a ter\u00fcleten.<\/p>\n

 <\/p>\n

2025.01.23. Csabai Istv\u00e1n<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizik\u00e1ja Tansz\u00e9k):
Mesters\u00e9ges intelligencia a fizik\u00e1ban \u2013 fizika a mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1ban \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

A technol\u00f3gia exponenci\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9se a 21. sz\u00e1zadban is t\u00f6retlen \u00fctemben halad, \u00e9s egyre nagyobb sz\u00e1m\u00edt\u00e1si kapacit\u00e1st, valamint egyre nagyobb adathalmazokat tett el\u00e9rhet\u0151v\u00e9. A j\u00f3l ismert trend ellen\u00e9re m\u00e9g a ter\u00fcleten dolgoz\u00f3 kutat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra is meglepet\u00e9sk\u00e9nt, szinte f\u00e1zis\u00e1talakul\u00e1shoz hasonl\u00edthat\u00f3 m\u00f3don jelent meg a fentieket kiakn\u00e1z\u00f3, az emberi k\u00e9pess\u00e9gekkel sz\u00e1mos viszonylatban \u00f6sszem\u00e9rhet\u0151 mesters\u00e9ges intelligencia. A mesters\u00e9ges intelligencia m\u00f3dszerek rohamos \u00fctemben elterjedtek mind a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9let sz\u00e1mos ter\u00fclet\u00e9n, mind pedig a tudom\u00e1nyokban, \u00edgy a fizik\u00e1ban is. A ter\u00fclet nagyon szerte\u00e1gaz\u00f3, kezdve a hagyom\u00e1nyos g\u00e9pi tanul\u00e1si m\u00f3dszerekt\u0151l \u2013 amelyek nem is annyira m\u00e1sok, mint a fizik\u00e1ban is r\u00e9g\u00f3ta alkalmazott statisztikai elemz\u0151 elj\u00e1r\u00e1sok \u2013 eg\u00e9szen a generat\u00edv modellekig, melyek ak\u00e1r nagy szimul\u00e1ci\u00f3kat is helyettes\u00edthetnek. De nem csak a fizika kapott lend\u00fcletet a mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1t\u00f3l, de a m\u00e1sik ir\u00e1nyban a mesters\u00e9ges intelligencia kutat\u00e1sa is sokat k\u00f6sz\u00f6nhet a fizik\u00e1nak. Gondoljunk csak az \u00fagy nevezett Boltzmann-g\u00e9pekre, vagy az \u00e9leth\u0171 k\u00e9peket, vide\u00f3kat gener\u00e1l\u00f3 diff\u00fazi\u00f3s modellekre. Az el\u0151ad\u00e1sban \u00e1ttekintj\u00fck \u00e9s konkr\u00e9t p\u00e9ld\u00e1kon kereszt\u00fcl mutatjuk be, hogy a mesters\u00e9ges intelligencia hogyan seg\u00edtheti a tudom\u00e1nyos kutat\u00e1sokat, illetve hogy milyen fizikai elvekre \u00e9p\u00fclnek a mesters\u00e9ges intelligencia algoritmusai.<\/p>\n

2025.02.06. Tapaszt\u00f3 Levente<\/b><\/span><\/span><\/a> (HUN-REN Energiatudom\u00e1nyi Kutat\u00f3k\u00f6zpont \u2013 MFA):
Mi\u00e9rt \u00e9rdekes a nanovil\u00e1g \u00e9s mire k\u00e9pes a nanotechnol\u00f3gia? \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

A magyar telev\u00edzi\u00f3ban is l\u00e1that\u00f3 volt egy jap\u00e1n animesorozat \u201eCsip-csup csod\u00e1k\u201d n\u00e9ven, ahol a f\u0151h\u0151snek volt a nyak\u00e1ban egy var\u00e1zskan\u00e1l, amelynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a kan\u00e1l m\u00e9ret\u00e9re tudott zsugorodni, \u00e9s abb\u00f3l a perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l nagyon m\u00e1sk\u00e9pp l\u00e1tta a vil\u00e1got. K\u00e9pzelj\u00fck el, ha nek\u00fcnk is lenne egy hasonl\u00f3 csodakanalunk, amely seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel viszont nanom\u00e9teres m\u00e9ret\u0171re zsugorodhatn\u00e1nk! Mit l\u00e1tn\u00e1nk ekkor a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk l\u00e9v\u0151 vil\u00e1gb\u00f3l? Nem a megszokott t\u00e1rgyainkat, hanem atomokat, molekul\u00e1kat, esetleg v\u00edrusokat, sejteket. Szemben a viszonylag nyugalmas makroszkopikus vil\u00e1gunkkal ez egy sokkal mozgalmasabb vil\u00e1g lenne, minden iszonyatosan gyorsan izegne-mozogna, sz\u00e1guldozna, vagy \u00e9ppen rezegne. K\u00e9pzelj\u00fck el azt\u00e1n, hogy ezeket az atomokat \u00e9s molekul\u00e1kat nem csak megfigyelni tudjuk, de k\u00e9pesek vagyunk \u0151ket mozgatni \u00e9s mindenf\u00e9le \u00e9rdekes szerkezeteket \u00e9p\u00edteni bel\u0151l\u00fck! Ha erre k\u00e9pesek lenn\u00e9nk, sz\u00e1mos csod\u00e1latos dolgot tudn\u00e1nk \u00edgy l\u00e9trehozni, az integr\u00e1lt \u00e1ramk\u00f6r\u00f6kt\u0151l \u00faj gy\u00f3gyszer-hat\u00f3anyagokig. \u00c9s pontosan erre k\u00e9pes a nanotechnol\u00f3gia: molekul\u00e1kat, nanom\u00e9teres atomf\u00fcrt\u00f6ket \u00e9s krist\u00e1lyokat hoz l\u00e9tre, figyel meg \u00e9s manipul\u00e1l. Persze ehhez nem var\u00e1zskanalat haszn\u00e1lunk, hanem ann\u00e1l sokkal \u00f6sszetettebb eszk\u00f6z\u00f6ket, de val\u00f3ban k\u00e9pesek vagyunk \u201el\u00e1tni\u201d \u00e9s \u201eszerelni\u201d a nanom\u00e9teres tartom\u00e1nyban: az atomok \u00e9s molekul\u00e1k vil\u00e1g\u00e1ban.<\/p>\n

2025.02.20. Csord\u00e1s Andr\u00e1s<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizik\u00e1ja Tansz\u00e9k):
A statisztikus fizika egyik leg\u00e9rdekesebb probl\u00e9m\u00e1ja: a f\u00e1zis\u00e1talakul\u00e1sok \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

A mindennapi \u00e9letben sz\u00e1mos esetben tal\u00e1lkozunk olyan jelens\u00e9gekkel, amikor a termodinamikai jellemz\u0151k (leggyakrabban a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet) v\u00e1ltoz\u00e1sakor az anyag viselked\u00e9s\u00e9ben hirtelen min\u0151s\u00e9gi v\u00e1ltoz\u00e1s k\u00f6vetkezik be: ilyen p\u00e9ld\u00e1ul az olvad\u00e1s\u2013fagy\u00e1s vagy a folyad\u00e9k\u2013g\u00e1z \u00e1talakul\u00e1s. A fizik\u00e1ban sz\u00e1mos m\u00e1s, a halmaz\u00e1llapot-v\u00e1ltoz\u00e1sokhoz k\u00e9pest kev\u00e9sb\u00e9 k\u00f6zismert f\u00e1zis\u00e1talakul\u00e1s is fell\u00e9p, pl. a krist\u00e1lyszerkezet \u00e1trendez\u0151d\u00e9se vagy az anyagok m\u00e1gneses tulajdons\u00e1gainak megv\u00e1ltoz\u00e1sa. A jellemz\u0151k az \u00e1talakul\u00e1si ponton v\u00e1ltozhatnak ugr\u00e1sszer\u0171en, ez okozza p\u00e9ld\u00e1ul az olvad\u00e1sh\u0151t, de v\u00e1ltozhatnak folytonosan is. Az ut\u00f3bbi csoport, a folytonos f\u00e1zis\u00e1talakul\u00e1sokat mutat\u00f3 rendszerek nagyon \u00e9rdekes tulajdons\u00e1gokat mutathatnak: bizonyos fizikai mennyis\u00e9gek, pl. a fajh\u0151 \u00e9rt\u00e9ke a kritikus pontban v\u00e9gtelenhez tart. Ilyen f\u00e1zis\u00e1talakul\u00e1s okozza f\u00e9mekben az alacsony h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten fell\u00e9p\u0151 szupravezet\u00e9st, vagy a h\u00e9lium\u20134 folyad\u00e9kban a szuperfoly\u00e9konys\u00e1got. Az el\u0151ad\u00e1s megpr\u00f3b\u00e1lja r\u00f6viden \u00e1ttekinteni azokat a fontos k\u00eds\u00e9rleti \u00e9s statisztikus fizikai elm\u00e9leti eredm\u00e9nyeket, amelyek a f\u00e1zis\u00e1talakul\u00e1sokat jellemzik.<\/p>\n

2025.03.06. Csan\u00e1d M\u00e1t\u00e9<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Atomfizikai Tansz\u00e9k):
A milli\u00f3 tonn\u00e1s dob\u00f3kocka \u2013 hogyan m\u0171k\u00f6dik az atommag anyaga? \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

Az atommag l\u00e9t\u00e9t a XX. sz\u00e1zad elej\u00e9n ismerte fel az emberis\u00e9g, \u00e9s hamarosan kider\u00fclt, hogy m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek megmagyar\u00e1z\u00e1s\u00e1hoz egy \u00faj r\u00e9szecsk\u00e9re (a neutronra) \u00e9s egy \u00faj k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sra (a mager\u0151re) is sz\u00fcks\u00e9g van. Mindennek meg\u00e9rt\u00e9se \u00e9s kiakn\u00e1z\u00e1sa sorsd\u00f6nt\u0151 fejlem\u00e9nyekkel j\u00e1rt a XX. sz\u00e1zadban, f\u0151k\u00e9nt a maghasad\u00e1s felhaszn\u00e1l\u00e1sa tekintet\u00e9ben. A XXI. sz\u00e1zadban imm\u00e1r a magf\u00fazi\u00f3 gyakorlati megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1n a sor. Id\u0151k\u00f6zben az is kider\u00fclt, hogy az \u0150srobban\u00e1s ut\u00e1ni els\u0151 milliomod m\u00e1sodpercben egyfajta olvadt maganyag t\u00f6lt\u00f6tte ki a Vil\u00e1gegyetemet. Az el\u0151ad\u00e1sban \u00e1ttekintj\u00fck mindezeket a k\u00e9rd\u00e9seket, a magfizika h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9s kozmol\u00f3giai jelent\u0151s\u00e9g\u00e9re is kit\u00e9rve.<\/p>\n

2025.03.20. Veres G\u00e1bor<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Fizikai \u00e9s Csillag\u00e1szati Int\u00e9zet):
Honnan tudjuk, amit a r\u00e9szecsk\u00e9kr\u0151l tudunk? \u2013 Tr\u00fckk\u00f6s felfedez\u00e9sek \u00e9s ami m\u00f6g\u00f6tt\u00fck van \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

Tal\u00e1n nem \u00e1rt egy picit k\u00e9telkedn\u00fcnk, amikor olyan dolgokr\u00f3l tanulunk, amiket szabad szemmel nem l\u00e1tunk. Ilyenek p\u00e9ld\u00e1ul az elemi r\u00e9szecsk\u00e9k, amelyek minket is fel\u00e9p\u00edtenek. Honnan tudjuk teh\u00e1t, amit r\u00f3luk tudunk? Mi\u00e9rt \u00e9s mikor lehet\u00fcnk meggy\u0151z\u0151dve valamir\u0151l, \u00e9s mikor nem? Mi kell ahhoz, hogy el\u0151rel\u00e9pj\u00fcnk a megismer\u00e9sben? Hogyan sz\u00fcletnek a nagy k\u00eds\u00e9rleti felfedez\u00e9sek? Honnan indultunk \u00e9s hov\u00e1 jutottunk a r\u00e9szecsk\u00e9k \u00e9s viselked\u00e9s\u00fck tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ban? Lehet, hogy szabad szemmel is l\u00e1tjuk \u0151ket? Hogyan tegy\u00fcnk fel egy\u00e1ltal\u00e1n k\u00e9rd\u00e9seket? Mi\u00e9rt fontos az elm\u00e9leti \u00e9s a k\u00eds\u00e9rleti fizika kapcsolata? El\u0151ad\u00e1sunkban teh\u00e1t \u00e1ttekintj\u00fck a k\u00eds\u00e9rleti r\u00e9szecskefizika n\u00e9h\u00e1ny \u00e9rdekes k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t, r\u00e9gebbi \u00e9s \u00fajabb felfedez\u00e9s\u00e9t, egy teljesen szubjektiv \u00e9s szem\u00e9lyes szemsz\u00f6gb\u0151l, mindenki sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rthet\u0151en.<\/p>\n

2025.04.03. Katz S\u00e1ndor<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Elm\u00e9leti Fizikai Tansz\u00e9k):
Az elemi r\u00e9szecsk\u00e9k fizik\u00e1ja: a Standard Modell \u00e9s ami azon t\u00fal van \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

A modern fizika egyik legnagyobb eredm\u00e9nye, hogy sikeresen le\u00edrta a vil\u00e1gunkat fel\u00e9p\u00edt\u0151, jelenleg legalapvet\u0151bbnek tekintett fizikai objektumokat, az elemi r\u00e9szecsk\u00e9ket. Az el\u0151ad\u00e1s \u00e1ttekinti azokat az \u00e1ltal\u00e1nos elveket, melyek az elm\u00e9leti fizikusokat vez\u00e9rlik az elemi r\u00e9szecsk\u00e9k tulajdons\u00e1gainak \u00e9s k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sainak meg\u00e9rt\u00e9se sor\u00e1n. Jelenlegi tud\u00e1sunkat a r\u00e9szecskefizika Standard Modellje foglalja \u00f6ssze, ami azonban sok sikere ellen\u00e9re sz\u00e1mos jelens\u00e9gre nem ad magyar\u00e1zatot. Az el\u0151ad\u00e1s kit\u00e9r ezekre a probl\u00e9m\u00e1kra \u00e9s lehets\u00e9ges megold\u00e1sukra is.<\/p>\n

2025.04.24. Der\u00e9nyi Imre<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Biol\u00f3giai Fizikai Tansz\u00e9k):
Az \u00e9let mozgat\u00f3rug\u00f3i \u2013 fizika a biol\u00f3gi\u00e1ban \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

A biol\u00f3giai fizika nagykor\u00fav\u00e1 v\u00e1lik (\u201eBiological Physics Comes of Age\u201d). Ezzel a c\u00edmmel jelent meg William Bialek v\u00e9lem\u00e9nycikke az Amerikai Fizikai T\u00e1rsas\u00e1g 2023. m\u00e1rciusi \u201eAPS News\u201d kiadv\u00e1ny\u00e1ban. Ugyanebben az \u00e9vben \u00fcnnepelte fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak 25. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1t az ELTE Biol\u00f3giai Fizika Tansz\u00e9ke is. A fizika \u00e9s a biol\u00f3gia k\u00f6z\u00f6tt \u2013 annak ellen\u00e9re, hogy a vil\u00e1gunkban mindent a fizika t\u00f6rv\u00e9nyei ir\u00e1ny\u00edtanak \u2013 sok\u00e1ig m\u00e9ly szakad\u00e9k h\u00faz\u00f3dott. A fizika az egyszer\u0171s\u00e9get \u00e9s univerzalit\u00e1st keresi, m\u00edg a biol\u00f3gia alapvet\u0151en komplex \u00e9s soksz\u00edn\u0171. Az elm\u00falt n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizedben azonban \u2013 els\u0151sorban a molekul\u00e1ris szint\u0171 technol\u00f3gi\u00e1k robban\u00e1sszer\u0171 fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u2013 lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt a bonyolult biol\u00f3giai jelens\u00e9gek m\u00f6g\u00f6tt megh\u00faz\u00f3d\u00f3 fizikai elvek felt\u00e1r\u00e1sa. Gyakran olyan evol\u00faci\u00f3s megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek is szerepet kaptak, amelyek azon alapulnak, hogy a t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9rt val\u00f3 k\u00fczdelem sz\u00e1mos biol\u00f3giai folyamatot eg\u00e9szen a fizikai hat\u00e1rukig optimaliz\u00e1l. Ezzel p\u00e1rhuzamosan jelent meg \u00e9s v\u00e1lt \u00f6n\u00e1ll\u00f3 tudom\u00e1nyter\u00fclett\u00e9 a biol\u00f3giai fizika. El\u0151ad\u00e1somban ennek a ter\u00fcletnek a fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t tekintem \u00e1t sz\u00e1mos olyan \u00e9rdekes (Nobel-d\u00edjakhoz is k\u00f6t\u0151d\u0151) p\u00e9ld\u00e1n kereszt\u00fcl, mint a molekul\u00e1ris motorok m\u0171k\u00f6d\u00e9se, a sejtek mozg\u00e1sa, a hangok \u00e9rz\u00e9kel\u00e9se, sz\u00f6veteink fel\u00e9p\u00edt\u00e9se a hossz\u00fa \u00e9let biztos\u00edt\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l stb.<\/p>\n

\t<\/div>\r\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

R\u00e9szletes program<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":2225,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"class_list":["post-2123","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2123","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2123"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2123\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2124,"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2123\/revisions\/2124"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2225"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2123"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}