{"id":2227,"date":"2025-07-25T10:44:55","date_gmt":"2025-07-25T08:44:55","guid":{"rendered":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/?page_id=2227"},"modified":"2025-07-25T10:56:19","modified_gmt":"2025-07-25T08:56:19","slug":"2025-26-tanev-21-evad","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/2025-26-tanev-21-evad\/","title":{"rendered":"2025-26. tan\u00e9v \u2013 21. \u00e9vad"},"content":{"rendered":"

R\u00e9szletes program<\/h3>\n
\r\n\t
\r\n\t2025.10.02. Kis-T\u00f3th \u00c1gnes<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Atomfizikai Tansz\u00e9k):
Randev\u00fa a Kozmosszal\ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

Ma m\u00e1r a h\u00e9tk\u00f6znapi tud\u00e1sunk r\u00e9sze, hogy az \u00e9gbolton a Nap, a Hold \u00e9s a csillagok mellett l\u00e1thatunk m\u0171holdakat, meteorokat, \u00fcst\u00f6k\u00f6s\u00f6ket, aszteroid\u00e1kat \u00e9s m\u00e1s bolyg\u00f3kat is. A v\u00e1rosokt\u00f3l t\u00e1vol kirajzol\u00f3dik az \u00e9gen a Tej\u00fat s\u00e1vja, t\u00e1vcs\u00f6vekkel megfigyelhet\u00fcnk messzi k\u00f6d\u00f6ket \u00e9s galaxisokat, sokan hallottak m\u00e1r v\u00f6r\u00f6s \u00f3ri\u00e1sokr\u00f3l, feh\u00e9r t\u00f6rp\u00e9kr\u0151l, neutroncsillagokr\u00f3l \u00e9s fekete lyukakr\u00f3l. S\u0151t, szinte mindenki sz\u00f3t\u00e1r\u00e1ban benne van a relativit\u00e1selm\u00e9let, az \u0151srobban\u00e1s, az univerzum t\u00e1gul\u00e1sa, a s\u00f6t\u00e9t anyag \u00e9s a s\u00f6t\u00e9t energia is. B\u00e1r a jelent\u00e9s\u00fcket nem mindenki ismeri, m\u00e9gis a term\u00e9szetes tud\u00e1sunk r\u00e9szei lettek ezek a fogalmak, l\u00e9pten-nyomon megjelennek a modern kult\u00far\u00e1ban, k\u00f6nyvekben, filmekben \u00e9s zen\u00e9kben is. Egy sz\u00ednes \u00e9s szagos, v\u00e1ltozatos \u00e9s folyamatosan v\u00e1ltoz\u00f3, izgalmas \u00e9s elk\u00e9pzelhetetlen\u00fcl hatalmas univerzumot l\u00e1tunk ma magunk k\u00f6r\u00fcl.<\/p>\n

Azonban ez nem mindig volt \u00edgy, ehhez a tud\u00e1shoz hossz\u00fa \u00e9s leny\u0171g\u00f6z\u0151 \u00fat vezetett. Rengeteg csillag\u00e1sz \u00e9s fizikus apr\u00f3l\u00e9kos munk\u00e1ja, sz\u00e1mtalan v\u00e1ratlan fordulat, elvet\u00e9lt \u00f6tlet \u00e9s v\u00e9letlen felfedez\u00e9s eredm\u00e9nye mindaz, amit ma m\u00e1r egy\u00e9rtelm\u0171nek gondolunk a vil\u00e1gunkr\u00f3l. A legnagyszer\u0171bb az eg\u00e9szben pedig az, hogy k\u00f6zel sem vagyunk ennek a hihetetlen utaz\u00e1snak a v\u00e9g\u00e9n. Az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadok alatt megv\u00e1laszolt k\u00e9rd\u00e9sek mind csak \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb k\u00e9rd\u0151jelekhez \u00e9s rejt\u00e9lyekhez vezettek, \u00e9s \u00fagy t\u0171nik, hogy t\u00e9nyleg min\u00e9l t\u00f6bbet tudunk az univerzumr\u00f3l, ann\u00e1l ink\u00e1bb szembes\u00fcl\u00fcnk vele, hogy mennyi mindent nem tudunk m\u00e9g.<\/p>\n

2025.10.16. Detre \u00d6rs Hunor<\/b><\/span><\/span><\/a> (Magyar \u0170rkutat\u00e1s Nonprofit Kft):
A James Webb \u0171rt\u00e1vcs\u0151 nyom\u00e1ban \u2013 mit csin\u00e1l az \u0171rt\u00e1vcs\u0151 \u00e9p\u00edt\u0151je, ha a rak\u00e9ta m\u00e1r elindult?\ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

A James Webb \u0171rt\u00e1vcs\u0151 (JWST) alapjaiban form\u00e1lja \u00e1t tudom\u00e1nyos vil\u00e1gk\u00e9p\u00fcnket: felt\u00e1rta az \u0151srobban\u00e1s ut\u00e1ni els\u0151, a l\u00e1that\u00f3 univerzum sz\u00e9l\u00e9n lev\u0151 \u201efrissen k\u00e9sz\u00fclt\u201d galaxisokat, valamint \u2013 ezer m\u00e1s mellett \u2013 t\u00f6bb tucat exobolyg\u00f3 l\u00e9gk\u00f6r\u00e9nek k\u00e9miai \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t is, keresve a csillag\u00e1szat szent gr\u00e1lj\u00e1t: az \u00e9let kialakul\u00e1s\u00e1nak nyomait az univerzumban. Ezek mellett szem\u00e9lyes t\u00f6rt\u00e9neteken kereszt\u00fcl mutatom be, milyen
\n\u00e9rz\u00e9s 15 \u00e9v munka ut\u00e1n v\u00e9gign\u00e9zni, ahogy az ember keze munk\u00e1ja t\u00faljut az atmoszf\u00e9r\u00e1n, \u00e9s az emberis\u00e9g leg\u00e9lesebb szemek\u00e9nt t\u00e1rja fel a kozmosz eddig rejtett titkait.<\/p>\n

\u201eNem mondhatok t\u00f6bbet err\u0151l\u201d \u2013 ezt a mondatot t\u00fal gyakran kellett ism\u00e9telgetnem. A szigor\u00fa NASA-kommunik\u00e1ci\u00f3s protokollok csak a hivatalosan k\u00f6zz\u00e9tett inform\u00e1ci\u00f3k megoszt\u00e1s\u00e1t engedt\u00e9k. Most viszont tabuk n\u00e9lk\u00fcl adhatok teljes k\u00e9pet a fejleszt\u00e9s, a be\u00fczemel\u00e9s \u00e9s a tudom\u00e1nyos f\u00e1zis m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek kulisszatitkair\u00f3l \u2013 kezdve azzal, hogyan zajlott a JWST Mid-Infrared Instrument (MIRI) rendszereinek be\u00fczemel\u00e9se, \u00e9s milyen v\u00e1ratlan hib\u00e1kat kellett \u2013 t\u00e1vir\u00e1ny\u00edt\u00e1ssal \u2013 elh\u00e1r\u00edtani a vil\u00e1g\u0171rb\u0151l, folytatva a JWST eddigi legnagyobb tudom\u00e1nyos felfedez\u00e9seivel.<\/p>\n

Az el\u0151ad\u00e1s legink\u00e1bb arra keresi a v\u00e1laszt: mi t\u00f6rt\u00e9nik a h\u00e1tt\u00e9rben? Hogyan dolgozik tov\u00e1bb egy \u0171rm\u00e9rn\u00f6k vagy kutat\u00f3, miut\u00e1n a t\u00e1vcs\u0151 m\u00e1r az \u0171rben van? Hogyan ker\u00fcl az adat a F\u00f6ldre \u2013 \u00e9s hogyan lesz a Holdt\u00f3l \u00f6tsz\u00f6r t\u00e1volabbr\u00f3l \u00e9rkez\u0151 nyers digit\u00e1lis sz\u00e1msorokb\u00f3l val\u00f3di tudom\u00e1nyos eredm\u00e9ny?<\/p>\n

2025.11.06. Czak\u00f3 Ferenc \u00e9s Szal\u00f3czy Zsolt<\/b><\/span><\/span><\/a> (RCX Tan\u00e1csad\u00f3 Kft illetve Pannon Egyetem, Veszpr\u00e9m):
Energia \u00e9s civiliz\u00e1ci\u00f3\ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

Az emberi \u00e9let \u00e9s a civiliz\u00e1ci\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek alapja az energia. Az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nete sor\u00e1n haszn\u00e1lt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 energetikai technol\u00f3gi\u00e1k \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1nak objekt\u00edv m\u00e9r\u0151sz\u00e1ma az \u00fan. EROEI (Energy Returned on Energy Invested) mutat\u00f3, magyarul energia-megt\u00e9r\u00fcl\u00e9si ar\u00e1ny.<\/p>\n

Az el\u0151ad\u00e1s bemutatja, hogyan v\u00e1ltozott ez a m\u00e9r\u0151sz\u00e1m a vad\u00e1sz\u00f3-gy\u0171jt\u00f6get\u0151 \u00e9letm\u00f3dt\u00f3l kezdve a mez\u0151gazdas\u00e1g kialakul\u00e1s\u00e1n \u00e1t az ipari forradalomig \u00e9s tov\u00e1bb. Meg\u00e9rthetj\u00fck, mi\u00e9rt okozott robban\u00e1sszer\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1st a fosszilis energiahordoz\u00f3k felhaszn\u00e1l\u00e1sa az emberis\u00e9g \u00e9letm\u00f3dj\u00e1ban.<\/p>\n

V\u00e9g\u00fcl pedig sz\u00f3 lesz napjaink \u00e9get\u0151 k\u00e9rd\u00e9seir\u0151l, az EROEI mutat\u00f3 jelenlegi cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9r\u0151l, az \u201eenergiaszakad\u00e9k\u201d probl\u00e9m\u00e1j\u00e1r\u00f3l \u00e9s arr\u00f3l, milyen kih\u00edv\u00e1sokkal j\u00e1r a meg\u00fajul\u00f3(?) energiaforr\u00e1sokra val\u00f3 \u00e1tt\u00e9r\u00e9s.<\/p>\n

2025.11.20. Etesi G\u00e1bor<\/b><\/span><\/span><\/a> (BME TTK, Algebra \u00e9s Geometria Tansz\u00e9k):
Mi\u00e9rt h\u00e1romdimenzi\u00f3s a t\u00e9r?\ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

Mi\u00e9rt \u00e9ppen h\u00e1rom a fizikai t\u00e9r dimenzi\u00f3inak a sz\u00e1ma? Erre az alapvet\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa k\u00e9rd\u00e9sre a v\u00e1lasz r\u00f6viden: fogalmunk sincs. Az el\u0151ad\u00e1sban \u00e1ttekintj\u00fck a t\u00e9rfogalom fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t Euklid\u00e9sz kor\u00e1t\u00f3l a XX\u2212XXI. sz-i matematika \u00e9s elm\u00e9leti fizika modern t\u00e9rfogalmainak kialakul\u00e1s\u00e1ig. \u00c9rdekes, hogy a matematika \u00e9s az elm\u00e9leti fizika er\u0151fesz\u00edt\u00e9sei nagyr\u00e9szt k\u00fcl\u00f6n utakon j\u00e1rtak, \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 eredm\u00e9nyekre is vezettek.<\/p>\n

A matematikai vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1sok \u00e1ltal\u00e1nos jellemz\u0151je, hogy b\u00e1rmely, terekkel kapcsolatos (eddigi) k\u00e9rd\u00e9sre a v\u00e1lasz a t\u00e9r dimenzi\u00f3sz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9s\u00e9vel el\u0151sz\u00f6r bonyol\u00f3dik, majd trivi\u00e1liss\u00e1 v\u00e1lik, \u201estabiliz\u00e1l\u00f3dik\u201d; \u00edgy a matematikai t\u00e9rtudom\u00e1nyok szerint az alacsony dimenzi\u00f3s terek az \u00e9rdekesek, s\u0151t \u00e9ppen a 3\u22124 dimenzi\u00f3sak
\na legkit\u00fcntetettebbek. Ezzel ellent\u00e9tben az elm\u00e9leti fizika \u00fagy l\u00e1tja, hogy a vil\u00e1gunkban tapasztalt bonyolult, pl. r\u00e9szecskefizikai jelens\u00e9gek magasabb dimenzi\u00f3k bevon\u00e1s\u00e1val egys\u00e9gsebben le\u00edrhat\u00f3kk\u00e1 v\u00e1lnak, \u00e9s ez legink\u00e1bb 10\u221211\u221212 dimenzi\u00f3ban m\u0171k\u00f6dik.<\/p>\n

Teh\u00e1t a jelen helyzet fesz\u00fclts\u00e9ggel teli abban az \u00e9rtelemben, hogy a t\u00e9r, ill. a t\u00e9rid\u0151 megtapasztalt dimenzi\u00f3sz\u00e1m\u00e1t \u00e9ppen egy nem-tapasztalati tudom\u00e1ny (a matematika) l\u00e1tszik jobban eltal\u00e1lni, mint az erre hivatott tapasztalati tudom\u00e1ny (a fizika). Megvizsg\u00e1ljuk ennek a meglep\u0151 diszkrepanci\u00e1nak az okait. E vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1sok sor\u00e1n v\u00e9g\u00fcl annak a mindenek el\u0151tt megv\u00e1laszoland\u00f3 k\u00e9rd\u00e9snek az \u00e9rtelme, hogy \u201ev\u00e9g\u00fcl is: mi maga a fizikai t\u00e9r? \u201d \u2212 egyre hom\u00e1lyosabb\u00e1 v\u00e1lik.<\/p>\n

2025.12.04. Szigeti Kriszti\u00e1n<\/b><\/span><\/span><\/a> (Semmelweis Egyetem, Biofizikai \u00e9s Sug\u00e1rbiol\u00f3giai Int\u00e9zet, Kvantitat\u00edv InVivo Molekul\u00e1ris K\u00e9palkot\u00f3 Laborat\u00f3rium):
Innovat\u00edv k\u00e9palkot\u00e1ssal a betegs\u00e9gek nyom\u00e1ban\ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

Gyakran halljuk, hogy a leggyakoribb hal\u00e1loz\u00e1si okok a sz\u00edv \u00e9s \u00e9rrendszeri, a r\u00e1kos megbeteged\u00e9sek \u00e9s az idegrendszeri elv\u00e1ltoz\u00e1sok. B\u00e1r manaps\u00e1g a h\u00edrad\u00f3kban sokat halljuk, ezekhez m\u00e1r kor\u00e1bban is felz\u00e1rk\u00f3ztak a t\u00fcd\u0151betegs\u00e9gek. Azonban a legmodernebb k\u00e9palkot\u00e1si technol\u00f3gi\u00e1k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel jelent\u0151sen jav\u00edthat\u00f3k a leggyakoribb betegs\u00e9gek felismer\u00e9si es\u00e9lyei \u00e9s a gy\u00f3gy\u00edt\u00e1si hat\u00e9konys\u00e1g, ahol r\u00e1ad\u00e1sk\u00e9ppen m\u00e9g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 izot\u00f3pokat is haszn\u00e1lhatunk. Besz\u00e9l\u00fcnk arr\u00f3l, hogy a PET, SPECT, MRI, CT, UH, MI, VR, NP, EV \u00e9s hasonl\u00f3 r\u00f6vid\u00edt\u00e9sek m\u00f6g\u00e9 rejtett orvosi technol\u00f3gi\u00e1k, valamint ezek kombin\u00e1ci\u00f3ji hogyan v\u00e1ltoztatj\u00e1k meg a gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s j\u00f6v\u0151j\u00e9t. Az el\u0151ad\u00e1s c\u00e9lja, hogy bemutassa a fenti m\u00f3dszereket, \u00e9s hogy ez nem sci-fi, hanem m\u00e1r valahol meg is val\u00f3sult.<\/p>\n

2025.12.18. Barnaf\u00f6ldi Gergely<\/b><\/span><\/span><\/a> (HUN-REN Wigner Fizikai Kutat\u00f3int\u00e9zet):
Modern kori alk\u00edmia: aranycsin\u00e1l\u00e1s az ALICE k\u00eds\u00e9rlettel a CERN Nagy Hadron\u00fctk\u00f6ztet\u0151j\u00e9ben\ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

A CERN Nagy Hadron\u00fctk\u00f6ztet\u0151j\u00e9nek (LHC) ALICE k\u00eds\u00e9rlet\u00e9ben siker\u00fclt megval\u00f3s\u00edtani az \u00e9vezredes \u00e1lmot, \u00f3lomb\u00f3l arany atommagokat \u00e1ll\u00edtunk el\u0151. Elj\u00f6tt vajon a magfizikus-alkimist\u00e1k kora? Hogyan lehet ez?<\/p>\n

Az el\u0151ad\u00e1sban kit\u00e9rek arra, hogy mit tanulhatunk az er\u0151s k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sr\u00f3l, a protonokat, oxig\u00e9n-, xenon- \u00e9s \u00f3lom atommagokat\u00fctk\u00f6ztet\u0151 ALICE k\u00eds\u00e9rletb\u0151l. Hogyan tekinthet\u00fcnk vissza a Big Bang ut\u00e1ni milliomod m\u00e1sodpercekre?<\/p>\n

2026.01.15. D\u00e1vid Gyula<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK Fizikai \u00e9s Csillag\u00e1szati Int\u00e9zet):
Antigravit\u00e1ci\u00f3\ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

Az 1985-b\u0151l \u00e9rkezett Marty McFly 2015 hipermodern vil\u00e1g\u00e1ban f\u00fazi\u00f3s reaktorral hajtott antigravit\u00e1ci\u00f3s aut\u00f3kat, \u00f6nbef\u0171z\u0151 cip\u0151t, eg\u00e9sz falat bet\u00f6lt\u0151 tv-t \u00e9s 3D rekl\u00e1mokat tal\u00e1lt. 2015 r\u00e9g elm\u00falt, az ut\u00f3bbi h\u00e1rom tal\u00e1lm\u00e1ny megval\u00f3sult, de hol marad az antigravit\u00e1ci\u00f3? (A f\u00fazi\u00f3s reaktorr\u00f3l m\u00e1s Atomcsill el\u0151ad\u00e1sokon besz\u00e9l\u00fcnk.) Egy\u00e1ltal\u00e1n megengedik a fizika t\u00f6rv\u00e9nyei az antigravit\u00e1ci\u00f3 l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t? Ha igen, mi\u00e9rt
\nnem? Lesz-e Marty unok\u00e1inak antigravit\u00e1ci\u00f3s l\u00e9gdeszk\u00e1juk? \u00c9s ha m\u00e9gsem, akkor hogy lehet az, hogy az id\u0151nk\u00e9nt domin\u00e1nss\u00e1 v\u00e1l\u00f3 antigravit\u00e1ci\u00f3s hat\u00e1sok fontos szerepet j\u00e1tszottak (s\u0151t j\u00e1tszanak) az Univerzum t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben?<\/p>\n

2026.02.12. Baranyai Kl\u00e1ra<\/b><\/span><\/span><\/a> (Berzsenyi D\u00e1niel Gimn\u00e1zium, Budapest):
K\u00eds\u00e9rletek \u00e9s magyar\u00e1zatok. \u2013 Biztosan \u00fagy van?\ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

Ez az alkalom nem a tudom\u00e1ny \u00e9lvonalbeli kutat\u00e1sair\u00f3l sz\u00f3l, hanem a k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ban tanultak alkalmaz\u00e1s\u00e1r\u00f3l n\u00e9h\u00e1ny \u00e9rdekes \u00e9s izgalmas, m\u00e9gis k\u00f6nnyen elv\u00e9gezhet\u0151 k\u00eds\u00e9rlet kapcs\u00e1n. Nagyon sok l\u00e1tv\u00e1nyos jelens\u00e9gnek van egyszer\u0171, meggy\u0151z\u0151, frapp\u00e1ns, k\u00f6nnyen \u00e9rthet\u0151, ez\u00e9rt k\u00f6zkedvelt, \u00e1m hamis magyar\u00e1zata. Ilyen jelens\u00e9gek ker\u00fclnek ter\u00edt\u00e9kre az el\u0151ad\u00e1sban. P\u00e9ld\u00e1ul: mi\u00e9rt \u00faszik egy r\u00e9zlemez a v\u00edzen? Mi\u00e9rt marad fent m\u00e9g akkor is, ha v\u00edzsugarat bocs\u00e1tunk r\u00e1? Mi\u00e9rt gurulnak az \u00e1rammal \u00e1tj\u00e1rt
\nm\u00e1gneskorongok?<\/p>\n

Berzsenyis di\u00e1kokkal mutatjuk be a jelens\u00e9geket \u00e9s a magyar\u00e1zatukat.<\/em><\/p>\n

2026.02.26. G\u00e1sp\u00e1r Merse El\u0151d<\/b><\/span><\/span><\/a> (CEU Kognit\u00edv Tudom\u00e1ny Tansz\u00e9k, ELTE Informatikai Kar, Qubit):
\u00c9let a k\u00e1osz sz\u00e9l\u00e9n\ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

Az el\u0151ad\u00e1s sor\u00e1n megvizsg\u00e1ljuk, mi a k\u00f6z\u00f6s a komplex adapt\u00edv rendszerekben, legyen sz\u00f3 \u00e9l\u0151l\u00e9nyekr\u0151l, sejtekr\u0151l, \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1kr\u00f3l vagy ak\u00e1r sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes modellekr\u0151l. Egyes kutat\u00f3k azt vett\u00e9k \u00e9szre, hogy ezek a rendszerek a rendezett \u00e9s kaotikus viselked\u00e9s k\u00f6zti f\u00e1zis\u00e1tmenetben leledzenek, ami egy\u00fattal a legjobb sz\u00e1m\u00edt\u00e1si kapacit\u00e1ssal \u00e9s optim\u00e1lis adapt\u00e1ci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9ggel b\u00edr\u00f3 \u00e1llapot. De hogyan lehet egy \u00e9l\u0151
\nrendszer komplexit\u00e1s\u00e1r\u00f3l, sz\u00e1m\u00edt\u00e1si kapacit\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s hasonl\u00f3 dolgokr\u00f3l besz\u00e9lni? Fizikusi szeml\u00e9lettel megvizsg\u00e1ljuk, hogy milyen dinamikai rendszer milyen felt\u00e9telek mellett k\u00e9pes arra, hogy megval\u00f3s\u00edtsa a sz\u00e1m\u00edt\u00e1si kapacit\u00e1ssal rendelkez\u0151 rendszerek azon sz\u00fcks\u00e9ges alapfunkci\u00f3it, mint p\u00e9ld\u00e1ul az inform\u00e1ci\u00f3 tov\u00e1bb\u00edt\u00e1sa, t\u00e1rol\u00e1sa \u00e9s m\u00f3dos\u00edt\u00e1sa. Szeml\u00e9letes p\u00e9ld\u00e1k \u00e9s egyszer\u0171 modellek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel arra keress\u00fck a
\nv\u00e1laszt, mi\u00e9rt \u201et\u00e1ncol\u201d az \u00e9let a rendetlens\u00e9g \u00e9s rendezetts\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s hogyan haszn\u00e1lja ki ezt az egyens\u00falyt.<\/p>\n

2026.03.12. Endr\u0151di Gergely<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK Elm\u00e9leti Fizikai Tansz\u00e9k):
Az Univerzum mint sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes szimul\u00e1ci\u00f3\ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

Az Univerzumunkat kit\u00f6lt\u0151 anyag elemi r\u00e9szecsk\u00e9kb\u0151l \u00e9p\u00fcl fel. A jelenleg ismert \u00f6sszes elemi r\u00e9szecsk\u00e9t \u00e9s azok k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sait a r\u00e9szecskefizika Standard Modellje \u00edrja le. Ez a fizika egyik legprec\u00edzebben ellen\u0151rz\u00f6tt elm\u00e9lete, melynek j\u00f3slatai egyes mennyis\u00e9gekre t\u00f6bb mint 7 tizedesjegy pontoss\u00e1ggal egyeznek meg a k\u00eds\u00e9rleti m\u00e9r\u00e9sekkel. A Standard Modell egyenletei ugyanakkor nagyon bonyolultak \u2212 azokat sok esetben nem lehet pap\u00edron, ceruz\u00e1val megoldani. Ehelyett az egyenletekben szerepl\u0151 v\u00e1ltoz\u00f3k sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes szimul\u00e1ci\u00f3j\u00e1hoz kell folyamodnunk, amely rendk\u00edv\u00fcl id\u0151- \u00e9s er\u0151forr\u00e1sig\u00e9nyes.<\/p>\n

Ebben az el\u0151ad\u00e1sban az elemi r\u00e9szecsk\u00e9k szimul\u00e1ci\u00f3ir\u00f3l lesz sz\u00f3. Hogyan lehet a Standard Modellt mint kvantumt\u00e9relm\u00e9letet a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek nyelv\u00e9n, szokv\u00e1nyos v\u00e1ltoz\u00f3kkal le\u00edrni? Milyen algoritmusokkal tudjuk ezeket a v\u00e1ltoz\u00f3kat szimul\u00e1lni? Hogyan lehet a szimul\u00e1ci\u00f3kat a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes j\u00e1t\u00e9kokhoz kifejlesztett grafikus
\nk\u00e1rty\u00e1kon futtatni? Mire k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk a szimul\u00e1ci\u00f3k eredm\u00e9nyeib\u0151l? Lehet, hogy vil\u00e1gunk \u00f6nmaga is egy szimul\u00e1ci\u00f3? Ezekre a k\u00e9rd\u00e9sekre fogjuk keresni a v\u00e1laszt az el\u0151ad\u00e1s sor\u00e1n.<\/p>\n

2026.03.26. Tajkov Zolt\u00e1n<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizik\u00e1ja Tansz\u00e9k):
Einsteint\u0151l a h\u0171t\u0151m\u00e1gnesig \u00e9s tov\u00e1bb\ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

Hogyan m\u0171k\u00f6dik a m\u00e1gnes? Mindenkiben felmer\u00fclt m\u00e1r ez a k\u00e9rd\u00e9s, amikor ujjai k\u00f6z\u00f6tt forgatott k\u00e9t m\u00e1gneses t\u00e1rgyat, amik hol minden erej\u00fckkel tasz\u00edtott\u00e1k egym\u00e1st, hol pedig alig lehetett elv\u00e1lasztani \u0151ket egym\u00e1st\u00f3l. A m\u00e1gness\u00e9g a term\u00e9szet egyik legalapvet\u0151bb ereje, m\u00e9gis m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek m\u00e9lys\u00e9gei m\u00e1i napig akt\u00edv kutat\u00e1si ter\u00fcletet jelentenek. Egyes anyagokban a m\u00e1gneses momentumok csavarodhatnak, tekeredhetnek, m\u00e1s anyagokban pedig ak\u00e1r hull\u00e1mozhatnak. Megint m\u00e1sok m\u00e1gneses t\u00e9rben alakot v\u00e1ltoztatnak. Mindez egy h\u00e9tk\u00f6znapi t\u00e1rgy meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9vel kezd\u0151dik, amely oly \u201eegyszer\u0171\u201d, mint egy h\u0171t\u0151m\u00e1gnes. A k\u00e9rd\u00e9s m\u00e1r csak az, hogy vajon mi k\u00f6ze ennek az ikrekhez \u00e9s a bakterhez…<\/p>\n

2026.04.16. Frey S\u00e1ndor<\/b><\/span><\/span><\/a> (HUN-REN Csillag\u00e1szati \u00e9s F\u00f6ldtudom\u00e1nyi Kutat\u00f3k\u00f6zpont):
A Vil\u00e1gegyetem \u201er\u00e1di\u00f3szemmel\u201d<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

M\u00e9g sz\u00e1z \u00e9ve sincs, hogy a csillag\u00e1szok sz\u00e1m\u00e1ra \u2013 a l\u00e1that\u00f3 f\u00e9ny tartom\u00e1ny\u00e1n t\u00fal \u2013 megny\u00edlt egy \u00faj, m\u00e1sodik ablak a Vil\u00e1gegyetemre. A l\u00e9gk\u00f6r sz\u00e9les tartom\u00e1nyban \u00e1tengedi a legnagyobb hull\u00e1mhossz\u00fa elektrom\u00e1gneses sug\u00e1rz\u00e1st, a r\u00e1di\u00f3hull\u00e1mokat. Ez lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy f\u00f6ldi r\u00e1di\u00f3t\u00e1vcs\u00f6vek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel tanulm\u00e1nyozzuk az \u00e9gboltot. Milyen m\u0171szereket haszn\u00e1lnak a r\u00e1di\u00f3csillag\u00e1szok? Mif\u00e9le \u00e9gitestek sug\u00e1roznak
\negy\u00e1ltal\u00e1n r\u00e1di\u00f3ban? Milyen jelens\u00e9geket lehet ebben a tartom\u00e1nyban megfigyelni a Naprendszert\u0151l a bel\u00e1that\u00f3 Vil\u00e1gegyetem v\u00e9g\u00e9ig? Mi\u00e9rt telep\u00edt\u00fcnk m\u00e9gis r\u00e1di\u00f3t\u00e1vcs\u00f6veket az \u0171rbe? H\u00e1ny fizikai Nobel-d\u00edjjal jutalmaztak eddig r\u00e1di\u00f3csillag\u00e1szati felfedez\u00e9seket? Ezekre \u00e9s m\u00e1s \u00e9rdekes k\u00e9rd\u00e9sekre is v\u00e1laszt kaphat, aki meghallgatja az el\u0151ad\u00e1st.<\/p>\n

2026.04.30. H\u00e4rtlein K\u00e1roly<\/b><\/span><\/span><\/a> (BME, Fizikai Int\u00e9zet):
Fizikai k\u00eds\u00e9rletek \u2013 szkeptikus gondolatok<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

\u201eMi\u00e9rt tanuljak fizik\u00e1t?\u201d \u2212 hallj\u00e1k a fizikatan\u00e1rok a sztereotip k\u00e9rd\u00e9st, amely azzal az \u00e1ll\u00edt\u00e1ssal folytat\u00f3dik, hogy \u201e\u00fagyse fogom haszn\u00e1lni semmire.\u201d Ritk\u00e1n jut esz\u00e9be az embereknek, hogy a term\u00e9szettudom\u00e1nyok \u00e9s azon bel\u00fcl a fizika mennyire megv\u00e1ltoztatta az \u00e9let\u00fcnket. Szinte senki sem gondolkodik el azon, hogy a birtokunkban l\u00e9v\u0151 eszk\u00f6z mennyi f\u00e1radts\u00e1gt\u00f3l k\u00edm\u00e9l meg minket, mennyivel
\nk\u00f6nnyebb\u00edti meg a dolgunkat. Az pedig, hogy nem is sejtj\u00fck, hogy mik\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik egy eszk\u00f6z, szinte term\u00e9szetes. Ha egy kicsit v\u00e1ltoztatunk ezen a szeml\u00e9leten, olyan \u00e9rdekes vil\u00e1gba pillanthatunk be, amelynek ismerete nem csak sz\u00f3rakoztat\u00f3, hanem szeml\u00e9letform\u00e1l\u00f3 is. P\u00e9ld\u00e1ul gondoljunk bele abba, hogy a f\u00e9lvezet\u0151k m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek meg\u00e9rt\u00e9se milyen ismeretekkel gazdag\u00edtotta az emberis\u00e9get. Feltehetj\u00fck a k\u00e9rd\u00e9st \u00fagy is, hogy milyen lenne az \u00e9let\u00fcnk, ha a f\u00e9lvezet\u0151k haszn\u00e1lat\u00e1r\u00f3l le akarn\u00e1nk mondani?<\/p>\n

R\u00e1m jellemz\u0151 m\u00f3don, ebben az el\u0151ad\u00e1somban is a jelens\u00e9gek bemutat\u00e1s\u00e1val pr\u00f3b\u00e1lom meg a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get r\u00e1\u00e9breszteni arra, hogy a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk l\u00e9v\u0151 vil\u00e1g ismerete mennyire fontos!<\/p>\n

\t<\/div>\r\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

R\u00e9szletes program<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"class_list":["post-2227","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2227","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2227"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2227\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2234,"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2227\/revisions\/2234"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2227"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}