{"id":776,"date":"2021-03-24T19:53:44","date_gmt":"2021-03-24T18:53:44","guid":{"rendered":"http:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/?page_id=776"},"modified":"2021-06-09T10:15:13","modified_gmt":"2021-06-09T08:15:13","slug":"program-13-evad","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/archivum\/2017-18-tanev-13-evad\/program-13-evad\/","title":{"rendered":"2017-18. tan\u00e9v \u2013 13. \u00e9vad"},"content":{"rendered":"

R\u00e9szletes program<\/h3>\n
\r\n\t
\r\n\t2017.09.14. D\u00e1vid Gyula<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Atomfizikai Tansz\u00e9k):
F\u00e9ny a kanyarban \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

B\u00e1r a F\u00e9ny Nemzetk\u00f6zi \u00c9ve m\u00e1r v\u00e9get \u00e9rt, a f\u00e9ny fizik\u00e1ja tov\u00e1bbra is tartogat \u00fajabb meglepet\u00e9seket az \u00e9rdekl\u0151d\u0151knek. Amikor a kisgyerekek l\u00e9zerkardosat j\u00e1tszanak zsebl\u00e1mp\u00e1ik sugar\u00e1val, \u00e1ltal\u00e1ban csal\u00f3dottak, hiszen a f\u00e9nysugarak \u2014 a jedik l\u00e9zer\u00e9t\u0151l elt\u00e9r\u0151en \u2014 nem akadnak \u00f6ssze (pl\u00e1ne nem sisteregve), hanem zavartalanul \u00e1thatolnak egym\u00e1son. A feln\u0151ttek ilyenkor eln\u00e9z\u0151en mosolyognak, hiszen mindenki tudja: a f\u00e9ny egyenes vonalban terjed, \u00e9s k\u00e9t f\u00e9nysug\u00e1r nem l\u00e9p k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sba egym\u00e1ssal. \u0150k is zavarba j\u00f6nnek azonban, ha megk\u00e9rdezz\u00fck t\u0151l\u00fck: vajon a k\u00e9t f\u00e9nysug\u00e1r tal\u00e1lkoz\u00e1si hely\u00e9n milyen ir\u00e1nyban \u00e9s milyen sebess\u00e9ggel terjed az elektrom\u00e1gneses energia? Hasonl\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s mer\u00fcl fel a t\u00fck\u00f6rr\u0151l visszaver\u0151d\u0151 f\u00e9ny eset\u00e9ben is: hogyan mozog, \u00e9s hogyan ver\u0151dik vissza a t\u00fck\u00f6rr\u0151l a f\u00e9ny energi\u00e1ja? \u00c9s vajon elk\u00e9pzelhet\u0151 olyan szitu\u00e1ci\u00f3, amikor l\u00e1tsz\u00f3lag semmi sem mozdul, elemek, dr\u00f3tok \u00e9s m\u00e1gnesek nyugodtan pihennek a laborasztalon, az elektrom\u00e1gneses energia m\u00e9gis \u0151r\u00fclt sebess\u00e9ggel rohang\u00e1szik k\u00f6rbe-k\u00f6rbe? Hogyan lehet ezt elk\u00e9pzelni, mi t\u00f6bb: meg\u00e9rteni, neadjisten el is magyar\u00e1zni? Esetleg k\u00eds\u00e9rletekkel, m\u00e9r\u00e9sekkel meg is er\u0151s\u00edteni? A l\u00e1tsz\u00f3lag j\u00f3l ismert elektrom\u00e1gneses jelens\u00e9gek h\u00e1tter\u00e9ben megb\u00fav\u00f3 energetikai vonatkoz\u00e1sok meglep\u0151, l\u00e1tsz\u00f3lag paradox tulajdons\u00e1gaib\u00f3l szemezget az el\u0151ad\u00e1s.<\/p>\n

2017.09.28. Asb\u00f3th J\u00e1nos<\/b><\/span><\/span><\/a> (MTA Wigner Fizikai Kutat\u00f3k\u00f6zpont):
K\u00eds\u00e9rteties t\u00e1volhat\u00e1s, ami a kvantumtechnol\u00f3gia alapja: a kvantumos \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

Mit csin\u00e1l egy elektron, ha \u00e9ppen nem figyelem meg? Erre az \u00e1rtatlan k\u00e9rd\u00e9sre az 1910-es \u00e9s 1920-as \u00e9vekben megalkotott kvantummechanika nagyon furcsa v\u00e1laszokat ad: olyan, mintha az elektron (vagy b\u00e1rmelyik m\u00e1sik r\u00e9szecske) \u201esz\u00e9tfolyhatna” t\u00f6bb \u00e1llapotba, de ha megm\u00e9rem, a m\u00e9r\u0151m\u0171szer \u00e1ltal \u201efelk\u00edn\u00e1lt” \u00e1llapotok k\u00f6z\u00fcl \u201ev\u00e1laszt”. A fizikusok t\u00f6bbs\u00e9ge, Bohr p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t k\u00f6vetve, megtanult egy\u00fctt\u00e9lni az id\u00e9z\u0151jelekkel. Egy filoz\u00f3fus hajlam\u00fa kisebbs\u00e9g azonban rendre pr\u00f3b\u00e1lta\u2013pr\u00f3b\u00e1lja a kvantumelm\u00e9let abszurdit\u00e1sait gondolatk\u00eds\u00e9rletekkel kiemelni. Ezen az \u00faton jutott Einstein 1935-ben az \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s nyom\u00e1ra: a kvantummechanika szerint t\u00e1voli r\u00e9szecsk\u00e9k is tudnak hat\u00e1ssal lenni egym\u00e1sra, m\u00e9g \u00fagy is, ha minden elk\u00e9pzelhet\u0151 k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1st k\u00f6z\u00f6tt\u00fck le\u00e1rny\u00e9kolunk. Az \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1st gondolatk\u00eds\u00e9rletek ut\u00e1n napjainkban val\u00f3di k\u00eds\u00e9rletek igazolj\u00e1k, \u00e9s most m\u00e1r az a k\u00e9rd\u00e9s, hogyan tudjuk seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel meg\u00e9p\u00edteni a j\u00f6v\u0151 kvantumsz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p\u00e9t.<\/p>\n

2017.10.12. Bajnok Zolt\u00e1n<\/b><\/span><\/span><\/a> (MTA Wigner Fizikai Kutat\u00f3k\u00f6zpont):
Hologr\u00e1fia a r\u00e9szecskefizik\u00e1ban \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

A holografikus sejt\u00e9s szerint a 3 t\u00e9r- \u00e9s 1 id\u0151dimenzi\u00f3s vil\u00e1gegyetem\u00fcnk ekvivalens lehet egy 4+1 dimenzi\u00f3s, csak gravit\u00e1ci\u00f3t tartalmaz\u00f3 univerzummal. A gravit\u00e1ci\u00f3s univerzum 4 dimenzi\u00f3s objektumainak hologramjai lenn\u00e9nk mi \u2014 annak 3 dimenzi\u00f3s perem\u00e9n \u2014, \u00e9s minden cselekv\u00e9s\u00fcnk megmagyar\u00e1zhat\u00f3 a magasabb dimenzi\u00f3s gravit\u00e1ci\u00f3s folyamatokon kereszt\u00fcl. El\u0151ad\u00e1somban egy olyan m\u00f3dos\u00edtott elm\u00e9letet t\u00e1rgyalok, melyben minden fermionikus r\u00e9szecsk\u00e9nek van egy bozonikus p\u00e1rja \u00e9s minden k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1si er\u0151ss\u00e9g ugyanakkora. Ezen elm\u00e9let ugyanis, ahogy majd l\u00e1tni fogjuk, egy magasabb dimenzi\u00f3s gravit\u00e1ci\u00f3s elm\u00e9let hologramja.<\/p>\n

2017.10.26. Werner Norbert<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Atomfizikai Tansz\u00e9k):
Vegyi elemek, \u00f3ri\u00e1s fekete lyukak \u00e9s egy darabokra hullott m\u0171hold t\u00f6rt\u00e9nete \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

El\u0151ad\u00e1som sor\u00e1n bemutatom, mennyire fontos szerepet t\u00f6ltenek be az univerzum t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben a galaxisok k\u00f6zep\u00e9n elhelyezked\u0151 \u00f3ri\u00e1s fekete lyukak. Elmondom azt is, mit fedezett fel a jap\u00e1n Hitomi m\u0171hold, miel\u0151tt az indul\u00e1sa ut\u00e1n egy h\u00f3nappal darabokra hullott.<\/p>\n

2017.11.16. D\u00e1vid Gyula<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Atomfizikai Tansz\u00e9k):
Szimmetri\u00e1k \u00e9s reaktorok (Wigner eml\u00e9kel\u0151ad\u00e1s) \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

A szimmetria fogalma a r\u00e9gi g\u00f6r\u00f6g\u00f6kt\u0151l sz\u00e1rmazik \u2014 \u0151k a sz\u00e9ps\u00e9ghez, az eszt\u00e9tik\u00e1hoz, a szobr\u00e1szathoz \u00e9s az \u00e9p\u00edt\u00e9szethez t\u00e1rs\u00edtott\u00e1k. De vajon mi k\u00f6ze a szimmetri\u00e1nak a matematik\u00e1hoz, a relativit\u00e1selm\u00e9lethez, az atomok elektronszerkezet\u00e9hez, az atommag fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez, a kvarkokhoz \u00e9s a fizika megmarad\u00e1si t\u00e9teleihez? E kapcsolatok felder\u00edt\u00e9s\u00e9ben alapvet\u0151 szerepet j\u00e1tszott Wigner Jen\u0151 (akit az atommag szerkezet\u00e9nek magyar\u00e1zat\u00e1\u00e9rt 1963-ban fizikai Nobel-d\u00edjjal t\u00fcntettek ki), \u00e9s aki N\u00e9metorsz\u00e1gban dolgoz\u00f3 fizikusk\u00e9nt hazal\u00e1togatva 1931 nyar\u00e1n sz\u00fclei g\u00f6di nyaral\u00f3j\u00e1nak padl\u00e1s\u00e1n \u00edrta meg a szimmetri\u00e1k matematik\u00e1ja \u00e9s a kvantumelm\u00e9let fizik\u00e1ja k\u00f6zti kapcsolatokat felt\u00e1r\u00f3 alapvet\u0151 m\u0171v\u00e9t (ami azt\u00e1n alig negyvennyolc \u00e9v k\u00e9s\u00e9ssel magyarul is megjelent). Hogyan lett ugyanez a Wigner Jen\u0151 \u2014 aki a budapesti Fasori Gimn\u00e1ziumban szerette meg a matematik\u00e1t \u00e9s a fizik\u00e1t, majd akinek munk\u00e1i \u00e9s messzire mutat\u00f3 gondolatai nyom\u00e1n a mai r\u00e9szecskefizikai ismereteket szintetiz\u00e1l\u00f3 Standard Modell is fel\u00e9p\u00fclt \u2014 egyben a vil\u00e1g els\u0151 reaktorm\u00e9rn\u00f6ke, az 1941-ben \u00e9p\u00fclt els\u0151 m\u0171k\u00f6d\u0151, plut\u00f3niumot termel\u0151 atomreaktor elm\u00e9leti megalapoz\u00f3ja, tervez\u0151je, \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek egyik ir\u00e1ny\u00edt\u00f3ja? Sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 115. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n Wigner Jen\u0151 elm\u00e9leti \u00e9s k\u00eds\u00e9rleti munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ra, valamint az eg\u00e9sz elm\u00e9leti fizik\u00e1t meg\u00faj\u00edt\u00f3, a szimmetri\u00e1k alapvet\u0151 szerep\u00e9t hangs\u00falyoz\u00f3 gondolataira eml\u00e9kez\u00fcnk.<\/p>\n

2017.11.30. R\u00f3ka Andr\u00e1s<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, K\u00e9miai Int\u00e9zet):
A \u201eMatrjoska-elv" (a folyamatok egym\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u00e9se) \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

A k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sokat k\u00e9t szeml\u00e9lettel k\u00f6zel\u00edthetj\u00fck meg, az er\u0151 \u00e9s az energia fogalomk\u00f6r\u00e9vel. A dinamika logik\u00e1ja Onsager nyom\u00e1n a g\u00e1zokban, folyad\u00e9kokban lej\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 (transzport-) folyamatokra is kiterjedt. Egy egyens\u00falyi (termodinamikai) rendszer \u00e9ppolyan tehetetlen, mint a testek. V\u00e1ltoz\u00e1s (transzport) el\u0151id\u00e9z\u00e9se vagy fenntart\u00e1sa \u00e9pp\u00fagy k\u00fcls\u0151 beavatkoz\u00e1st ig\u00e9nyel, mint a testek mozg\u00e1s\u00e1llapot-v\u00e1ltoz\u00e1sa (hajt\u00f3er\u0151, p\u00e9ld\u00e1ul a nyom\u00e1sk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g l\u00e9trehoz\u00e1sa vagy fenntart\u00e1sa \u00e1raml\u00e1st kelt, vagy tart fenn). Nemcsak a gyertya \u00e9g\u00e9s\u00e9re igaz Faraday zseni\u00e1lis megfogalmaz\u00e1sa, mely szerint a sz\u00ednre l\u00e9p\u0151 elemi l\u00e9p\u00e9sek mindegyike \u201eseg\u00edt\u0151k\u00e9sz t\u00e1rsa a m\u00e1siknak”. A folyamatok egym\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9ben (\u00f6nszervez\u0151d\u00e9s\u00e9ben) az a tanuls\u00e1gos, hogy a megjelen\u0151 k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sok milyen sorrendben k\u00f6vetik egym\u00e1st. A jelens\u00e9gek sokf\u00e9les\u00e9ge ellen\u00e9re az ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 elvek (m\u00e1r-m\u00e1r \u201eunalmasan”) ugyanazok:
\n\u2014 Az elektrom\u00e1gneses indukci\u00f3hoz hasonl\u00f3an k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1st \u201einduk\u00e1l” (hajt\u00f3er\u0151 hajt\u00f3er\u0151t kelt).
\n\u2014 Az energiaig\u00e9nyes folyamatok (logikusan) az energiatermel\u0151 folyamatokra \u00e9p\u00fclnek.
\n\u2014 Mik\u00f6zben a rendszer a kezdeti \u00e1llapotb\u00f3l a v\u00e9g\u00e1llapot fel\u00e9 tart, a megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s, fennmarad\u00e1s, m\u0171k\u00f6d\u00e9s \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t \u2014 visszacsatol\u00e1son kereszt\u00fcl \u2014 az elemi folyamatok k\u00f6rfolyamatt\u00e1 szervez\u0151d\u00e9se biztos\u00edtja.<\/p>\n

2017.12.14. Tim\u00e1r G\u00e1bor<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Geofizikai \u00e9s \u0170rtudom\u00e1nyi Tansz\u00e9k):
F\u00f6ldm\u00e9r\u00e9s, geofizika \u00e9s gravit\u00e1ci\u00f3: a F\u00f6ld alakj\u00e1t\u00f3l az \u0171rgeod\u00e9zi\u00e1ig \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

F\u00f6ld\u00fcnk alakj\u00e1nak ismerete mindig is fontos szerepet j\u00e1tszott a t\u00e9rk\u00e9pk\u00e9sz\u00edt\u00e9s h\u00e1tt\u00e9rtudom\u00e1nyak\u00e9nt is m\u0171velt geod\u00e9zi\u00e1ban. A F\u00f6ld m\u00e9ret\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t c\u00e9lz\u00f3 k\u00eds\u00e9rletek nemcsak az adott korban mai szemmel megh\u00f6kkent\u0151en pontos eredm\u00e9nyeket szolg\u00e1ltattak, de mindig hozz\u00e1j\u00e1rultak a f\u00f6ldalak modellj\u00e9nek pontos\u00edt\u00e1s\u00e1hoz is. \u00cdgy az ellipszoidn\u00e1l \u00f6sszetettebb pontenci\u00e1lfel\u00fclet gondolata m\u00e1r b\u0151ven Gauss el\u0151tt megfogalmaz\u00f3dott. Hasonl\u00f3 gondolati \u00edvet futhatunk be a neh\u00e9zs\u00e9gi gyorsul\u00e1s fizikai meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t\u00f3l a F\u00f6ld t\u00f6meg\u00e9nek megm\u00e9r\u00e9s\u00e9n \u00e1t E\u00f6tv\u00f6s k\u00eds\u00e9rleteiig, megalapozva a huszadik sz\u00e1zad relativit\u00e1son alapul\u00f3 fizik\u00e1j\u00e1t \u00e9s ezzel a m\u0171holdakon alapul\u00f3 GPS-geod\u00e9zi\u00e1t is.<\/p>\n

2018.01.18. Bok\u00e1nyi Eszter<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizik\u00e1ja Tansz\u00e9k):
Hogyan vizsg\u00e1lj\u00e1k a fizikusok a v\u00e1rosokat? \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

M\u00e1r most a F\u00f6ld n\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek t\u00f6bb mint a fele v\u00e1rosban, vagy v\u00e1rosi agglomer\u00e1ci\u00f3ban \u00e9l. \u00c9ppen ez\u00e9rt fontos meg\u00e9rteni, milyen el\u0151nyeink \u00e9s h\u00e1tr\u00e1nyaink sz\u00e1rmaznak ebb\u0151l a nagyfok\u00fa koncentr\u00e1ci\u00f3b\u00f3l, illetve hogy maga a koncentr\u00e1ci\u00f3 folyamata id\u0151ben hogyan megy v\u00e9gbe. Tanuls\u00e1gos p\u00e9ld\u00e1ul, hogy a v\u00e1rosok m\u00e9ret\u00e9nek n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel fajlagosan egy emberre egyre kevesebb benzink\u00fatra vagy v\u00edzvezet\u00e9kre van sz\u00fcks\u00e9g, \u00e1m a kreat\u00edv v\u00e1llalkoz\u00e1sok \u00e9s a bejegyzett szabadalmak sz\u00e1ma az emberek sz\u00e1m\u00e1n\u00e1l meredekebben emelkedik. Mit tud hozz\u00e1tenni egy ilyen, l\u00e1tsz\u00f3lag t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6rh\u00f6z egy fizikus? Rem\u00e9lhet\u0151leg az el\u0151ad\u00e1s v\u00e9g\u00e9re ez is kider\u00fcl.<\/p>\n

2018.02.01. Barnaf\u00f6ldi Gergely<\/b><\/span><\/span><\/a> (MTA Wigner Fizikai Kutat\u00f3k\u00f6zpont):
FCC, gyors\u00edt\u00f3 a Nagy Hadron\u00fctk\u00f6ztet\u0151n t\u00fal... \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

Alig eszm\u00e9lt\u00fcnk fel a Nagy Hadron\u00fctk\u00f6ztet\u0151 \u00e1ltal felfedezett \u00faj fizikai eredm\u00e9nyekb\u0151l, a nagyenergi\u00e1s fizikusok m\u00e1ris a k\u00f6vetkez\u0151, nagyobb r\u00e9szecskegyors\u00edt\u00f3t tervezik. El\u0151ad\u00e1somban azt mutatom be, hogy hol \u00e9s milyen lehet a j\u00f6v\u0151 m\u00e9g nagyobb, 100 TeV \u00fctk\u00f6z\u00e9si energi\u00e1j\u00fa \u00f3ri\u00e1s r\u00e9szecskegyors\u00edt\u00f3ja, az FCC. Kit\u00e9r\u00fcnk arra is, hogy milyen fizik\u00e1t m\u00e9rhet\u00fcnk majd vele.<\/p>\n

2018.02.15. H\u00e4rtlein K\u00e1roly<\/b><\/span><\/span><\/a> (Budapesti M\u0171szaki Egyetem, Fizikai Int\u00e9zet):
Elektrosztatikus \u00e9s magnetosztatikus er\u0151terek \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

Az elektromos \u00e9s m\u00e1gneses jelens\u00e9gek felfedez\u00e9se az \u00f3korban Thal\u00e9sz munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1hoz k\u00f6thet\u0151. \u0150 akkor m\u00e9g csak naiv m\u00f3don azzal magyar\u00e1zta a tapasztalatokat, hogy a borosty\u00e1nnak \u00e9s a Magn\u00e9zi\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u00e1sv\u00e1nynak lelke van. A modern t\u00e1rsadalmak m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelenek lenn\u00e9nek, ha ezeket az \u00f3korban megfigyelt jelens\u00e9geket nem ismern\u00e9nk alaposan, ez\u00e9rt bemutat\u00e1suk m\u00e1r \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1ban is t\u00f6rzsanyag. A megismer\u00e9s akkor teljes, ha a megfigyel\u00e9sek \u00e9s a k\u00eds\u00e9rletek tapasztalatait elm\u00e9leti, matematikai le\u00edr\u00e1s k\u00f6veti, amelyet k\u00eds\u00e9rlettel ellen\u0151rz\u00fcnk. Az elektromos \u00e9s m\u00e1gneses terek szeml\u00e9ltet\u00e9s\u00e9t, valamint le\u00edr\u00e1s\u00e1nak matematikai tanuls\u00e1gait szeretn\u00e9m bemutatni el\u0151ad\u00e1somban.<\/p>\n

2018.03.01. Koll\u00e1th Zolt\u00e1n<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE Savaria Fizikai Tansz\u00e9k):
Az \u00e9gbolt f\u00e9nyei \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

A civiliz\u00e1ci\u00f3t\u00f3l t\u00e1vol, holdmentes \u00e9jszak\u00e1kon sem s\u00f6t\u00e9t teljesen az \u00e9gbolt. A csillagok f\u00e9ny\u00e9n k\u00edv\u00fcl t\u00f6bb olyan term\u00e9szetes jelens\u00e9g van, ami szabad szemmel is l\u00e1that\u00f3 vagy k\u00f6nnyed\u00e9n lef\u00e9nyk\u00e9pezhet\u0151. A bolyg\u00f3k\u00f6zi porr\u00f3l visszasz\u00f3r\u00f3d\u00f3 napf\u00e9ny eredm\u00e9nye az \u00e1llat\u00f6vi f\u00e9ny, de a f\u00f6ldi l\u00e9gk\u00f6r is \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151en vil\u00e1g\u00edt id\u0151nk\u00e9nt \u2014 ez a l\u00e9gk\u00f6rf\u00e9ny. A telep\u00fcl\u00e9sek k\u00f6zel\u00e9ben egyre er\u0151sebb\u00e9 v\u00e1lnak az \u00e9jszakai \u00e9gbolt mesters\u00e9ges f\u00e9nyei. A f\u00e9nyszennyez\u00e9s egyre t\u00f6bb \u00f6kol\u00f3giai probl\u00e9m\u00e1t okoz azon k\u00edv\u00fcl is, hogy az \u00e9jszaka term\u00e9szetes f\u00e9nyei elt\u0171nnek a v\u00e1roslak\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra. Az el\u0151ad\u00e1s folyam\u00e1n \u00e1ttekintj\u00fck ezeket a jelens\u00e9geket, a folyamatokban fontos szerepet j\u00e1tsz\u00f3 l\u00e9gk\u00f6ri f\u00e9nysz\u00f3r\u00e1st \u2014 azt is meg\u00e9rthetj\u00fck, t\u00e9nylegesen mi\u00e9rt k\u00e9k a sz\u00fcrk\u00fcleti \u00e9gbolt.<\/p>\n

2018.03.22. Sz\u00f6ll\u0151si Gergely<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Biol\u00f3giai Fizikai Tansz\u00e9k):
Honnan tudjuk, hogy h\u00e1ny \u00e9ves a F\u00f6ld \u00e9s a f\u00f6ldi \u00e9let? \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

Charles Darwin geol\u00f3giai megfontol\u00e1sok alapj\u00e1n t\u00f6bb milli\u00e1rd \u00e9vesnek becs\u00fclte a F\u00f6ld kor\u00e1t. Nem sokkal Darwin ut\u00e1n William Thomson a F\u00f6ld h\u0171l\u00e9se alapj\u00e1n 100 mill\u00f3 \u00e9v k\u00f6r\u00fcli sz\u00e1mra jutott, majd k\u00e9s\u0151bb (ekkor m\u00e1r Lord Kelvin n\u00e9ven) ezt 20 milli\u00f3 \u00e9vre pontos\u00edtotta. 20 milli\u00f3 \u00e9v megd\u00f6bbent\u0151en kev\u00e9s id\u0151 a F\u00f6ld \u00e9s a f\u00f6ldi \u00e9let kialakul\u00e1s\u00e1ra: ennek az ellentmond\u00e1snak felold\u00e1sa a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9nek egyik k\u00f6zponti tudom\u00e1nyos probl\u00e9m\u00e1ja volt.
\nDe h\u00e1ny \u00e9ves is a F\u00f6ld, \u00e9s ezt honnan tudhatjuk? Mi a helyzet a f\u00f6ldi \u00e9lettel \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1lfajaival? Honnan tudjuk, hogy mikor jelent meg a fotoszint\u00e9zis, vagy hogy h\u00e1ny \u00e9vesek az eml\u0151s\u00f6k?
\nEzekre a k\u00e9rd\u00e9sekre pr\u00f3b\u00e1lok meg v\u00e1laszolni, \u00e9s geol\u00f3giai alapk\u00e9rd\u00e9seket \u00e1ttekintve megmutatni, hogy a k\u00f6vekben fennmaradt fossz\u00edlialenyomatok mellett g\u00e9njeinkben is hordozunk inform\u00e1ci\u00f3t az evol\u00faci\u00f3s \u00e9s f\u00f6ldt\u00f6rt\u00e9neti r\u00e9gm\u00faltr\u00f3l. Megmutatom, hogy ezeket molekul\u00e1ris fossz\u00edliak\u00e9nt<\/q> haszn\u00e1lva mik\u00e9nt oldhatjuk meg az evol\u00faci\u00f3 id\u0151rendis\u00e9g\u00e9vel kapcsolatos dilemm\u00e1kat, a F\u00f6ld t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben is, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel a mikrobi\u00e1lis evol\u00faci\u00f3ra, ahol az el\u00e9rhet\u0151 fossz\u00edli\u00e1k sz\u00e1ma igen sz\u0171k\u00f6s.<\/p>\n

2018.04.12. Katz S\u00e1ndor<\/b><\/span><\/span><\/a> (ELTE TTK, Elm\u00e9leti Fizikai Tansz\u00e9k):
Az axion mint s\u00f6t\u00e9t anyag \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

Az er\u0151s k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s meglep\u0151en szimmetrikus a t\u00e9rt\u00fckr\u00f6z\u00e9sre. Ennek megmagyar\u00e1z\u00e1s\u00e1ra vezett\u00e9k be m\u00e9g a 70-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n az axiont, egy hipotetikus \u00faj r\u00e9szecsk\u00e9t. Ez a r\u00e9szecske, ha t\u00f6mege \u00e9pp megfelel\u0151, ak\u00e1r a s\u00f6t\u00e9t anyagot is megmagyar\u00e1zhatja. Az el\u0151ad\u00e1s bemutatja, hogyan keletkeznek a korai vil\u00e1gegyetemben az axionok \u00e9s milyen felt\u00e9telek eset\u00e9n tudnak megfelel\u0151 mennyis\u00e9g\u0171 s\u00f6t\u00e9t anyagot adni.<\/p>\n

2018.04.26. Zimbor\u00e1s Zolt\u00e1n<\/b><\/span><\/span><\/a> (MTA Wigner Fizikai Kutat\u00f3k\u00f6zpont):
Kvantumsz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek \u2014 elm\u00e9letben \u00e9s gyakorlatban \ud83d\udcfa<\/a> <\/strong>
Kivonat:<\/strong>

Az ut\u00f3bbi \u00e9vekben szinte naponta tal\u00e1lkozunk olyan h\u00edrekkel, hogy a hamarosan meg\u00e9p\u00edtend\u0151 kvantumsz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek \u00faj korszakot nyitnak, alapjaiban forgatj\u00e1k fel a informatik\u00e1t, \u00e9s mindent megv\u00e1ltoztatnak. Az el\u0151ad\u00e1s sor\u00e1n ezen \u00e1ll\u00edt\u00e1soknak j\u00e1runk ut\u00e1na. El\u0151sz\u00f6r bemutatom azon alapvet\u0151 kvantumfizikai elveket, melyek elvezettek a kvantumsz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p \u00f6tlet\u00e9ig. Ezut\u00e1n \u00e1ttekintj\u00fck, hogy egy esetlegesen m\u0171k\u00f6d\u0151 kvantumsz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p milyen feladatokban \u00e9s mennyire m\u00faln\u00e1 fel\u00fcl a klasszikus sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9peket. V\u00e9g\u00fcl az el\u0151ad\u00e1s m\u00e1sodik fel\u00e9ben t\u00e9rek r\u00e1 arra, hogy mit tudhatunk a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 egyetemek, kutat\u00f3int\u00e9zetek \u00e9s multinacion\u00e1lis c\u00e9gek kvantumsz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p-fejleszt\u00e9seir\u0151l.<\/p>\n

\t<\/div>\r\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

R\u00e9szletes program<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":352,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"class_list":["post-776","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/776","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=776"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/776\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1042,"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/776\/revisions\/1042"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/352"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/atomcsill.elte.hu\/NEW\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=776"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}