Az atomoktól a csillagokig

A részecskefizika szerint minden elemi részécskének van egy antirészecske tükörképe, amelynek töltés-jellegű tulajdonságai (mint az elektromos töltés) ellentettjei az eredetinek, míg minden más fizikai paramétere — így pl. a tömege is — pontosan megegyezik vele. Hasonlóságukból arra következtetünk, hogy azonos számban keletkeztek az Ősrobbanás során, a mai Világegyetemet észlelve viszont döntő többségben közönséges anyagot látunk magunk körül, antianyagot sehol. Mi az oka ennek az asszimmetriának? Talán van valami általunk nem észlelt különbség a két fajta részecske között, amely a rendes anyag javára döntött? Antiprotonokat eddig csak nagyon kis mennyiségben állítottak elő a világ részecskegyorsítói, ezért fizikai paramétereinek mérése kihívásokkal teli. A CERN egyik munkacsoportja több magyar kutató résztvételével az antiproton tömegét mérte meg nemrég a proton tömegéhez hasonló pontossággal. Tömegkülönbségre még nem derült fény.

• az előadás fóliái [pdf] (7,8 MB)
• az előadás videofelvétele:    [wmv] (555 MB)
  avagy: https://www.youtube.com/watch?v=p8IVHoYNHqY
  
  


• További ajánlott linkek:
  
  • Horváth Dezső: Antianyaggyár a CERN-ben: áttörés magyar részvétellel (MTA, 2016. nov. 9.)
    http://mta.hu/tudomany_hirei/antianyaggyar-a-cern-ben-attores-magyar-reszvetellel-107062
  • Horváth Dezső: Új innovatív hűtési technika alkalmazásával növelték magyar kutatók részvételével az antiproton tömegének mérési pontosságát a CERN-ben (Wigner FKI) http://wigner.mta.hu/hu/uj-innovativ-hutesi-technika