Az atomoktól a csillagokig

A szimmetria fogalma a régi görögöktől származik — ők a szépséghez, az esztétikához, a szobrászathoz és az építészethez társították. De vajon mi köze a szimmetriának a matematikához, a relativitáselmélethez, az atomok elektronszerkezetéhez, az atommag felépítéséhez, a kvarkokhoz és a fizika megmaradási tételeihez? E kapcsolatok felderítésében alapvető szerepet játszott Wigner Jenő (akit az atommag szerkezetének magyarázatáért 1963-ban fizikai Nobel-díjjal tüntettek ki), és aki Németországban dolgozó fizikusként hazalátogatva 1931 nyarán szülei gödi nyaralójának padlásán írta meg a szimmetriák matematikája és a kvantumelmélet fizikája közti kapcsolatokat feltáró alapvető művét (ami aztán alig negyvennyolc év késéssel magyarul is megjelent). Hogyan lett ugyanez a Wigner Jenő — aki a budapesti Fasori Gimnáziumban szerette meg a matematikát és a fizikát, majd akinek munkái és messzire mutató gondolatai nyomán a mai részecskefizikai ismereteket szintezitáló Standard Modell is felépült — egyben a világ első reaktormérnöke, az 1941-ben épült első működő, plutóniumot termelő atomreaktor elméleti megalapozója, tervezője, és építésének egyik irányítója? Születésének 115. évfordulóján Wigner Jenő elméleti és kísérleti munkásságára, valamint az egész elméleti fizikát megújító, a szimmetriák alapvető szerepét hangsúlyozó gondolataira emlékezünk.

• az előadás videofelvétele:    [mpg] (2,8GB)
  avagy: https://www.youtube.com/watch?v=kLCsEJHZfaM
  
  


• Ismeretterjesztő könyvek:
  
  • Wigner Jenő: Szimmetriák és reflexiók, Gondolat Kiadó, 1972.
  • Wigner Jenő válogatott írásai, Typotex, 2005.
  • Szonyin, A. Sz.: Beszélgetések a kristályfizikáról, Akadémiai Kiadó, 1981.


• Wigner alapműve (csak fizikusoknak):
  
  • Wigner Jenő: Csoportelméleti módszer a kvantummechanikában, Akadémiai Kiadó, 1979.


• Kapcsolódó Atomcsill-előadások:
  
  • Dávid Gyula előadása az Atomcsill sorozatban 2011. szeptember 29-én,
    címe: A kvarkoktól az atomerőműig — kirándulás a nukleáris völgybe
  • Katz Sándor előadása az Atomcsill sorozatban 2007. szeptember 27-én,
    címe: Az elemi részek fizikája és az anyag eredete az Univerzumban
  • Nógrádi Dániel előadása az Atomcsill sorozatban 2016. április 14-én,
    címe: Mi az, amit értünk az elemi részecskék világában, és mi az, amit nem?
  • Patkós András előadása az Atomcsill sorozatban 2006. február 16-án,
    címe: Részecskék az Univerzumban
  • Horváth Ákos előadása az Atomcsill sorozatban 2008. december 18-án,
    címe: Szupernehéz elemek