Az előadások a szokásos időben, a program szerint, csütörtökön 17-19 óra között megtekinthetők a galileowebcast közvetítőcsoport élő adásában: http://www.galileowebcast.hu/live.html

Felmerült-e már benned az a kérdés, hogy mi köze van egymáshoz egy almán vándorló hangyának, a Tudor-házból származó I. Erzsébet angol királynő által alapított Brit Kelet-indiai Társaságnak, valamint a megfigyelhető Univerzum legkülönlegesebb objektumainak, a fekete lyukaknak? És gondolnád-e, hogy ez a kapcsolat a matematika egyik legérdekesebb ágának, a differenciálgeometriának köszönhető?

Láttál-e már mikroszkóppal egyes atomokat? És tudod-e, hogy ez ma már lehetséges?  Sőt ilyen szupermikroszkópok már Magyarországon is működnek?

Gondolnád-e, hogy a mikroszkópikus méretű fémoszlopokban végbemenő „földrengések” tanulányozása segít megérteni a köznapi testek mechanikai tulajdonságait?

Tudsz-e bánni a számítógéppel? Persze hogy tudsz, hiszen a hajdan egzotikusnak tűnő számítógép ma már a mindennapok munkaeszköze. De tudnál-e mit kezdeni exabyte nagyságú adathalmazokkal, ki tudnád-e facsarni a bennük rejlő lényeges információt? Hallottál-e arról, hogy ez a probléma a természettudományok számos ágában felmerült (az extragalaktikus csillagászattól a rákkutatásig), és hogy a kutatók egységes stratégiákon dolgoznak az ilyen gigantikus adathalmazok kezelése érdekében? És gondolnád-e, hogy épp a rákkutatás az egyik olyan tudományterület, ahol a fizikusok a nagy hálózatok vizsgálatára kidolgozott matematikai módszereiket hasznosítani tudják? Egy másik ilyen terület pedig az evolúcióbiológia, hiszen az élőlények génszekvenálással „leolvasott” DNS-láncainak összehasonlító elemzése származástani kapcsolatokra is fényt vethet.

És sejted-e, hogyan működnek majd a következő évtizedek kvantumszámítógépei, miért is olyan nehéz őket létrehozni, hogyan lehet tartósan megőrizni a bennük tárolt információt? Vajon gondolnád-e, hogy éppen a nanofizika egyik friss felfedezése és a matematika egyik egzotikus ága, a topológia segíthet megoldani ezt a nehézséget?

Hallottál-e olyan részecskéről, amely önmaga antirészecskéje? Persze, ilyen a foton! De vajon létezik-e más hasonló (egy olasz elméleti fizikus által már a harmincas években megjósolt) részecske? És gondolnád-e, hogy ezt a titokzatos részecskét épp a szilárd testekben találták meg a fizikusok? Vajon eszedbe jutott-e, hogy ennek a furcsa részecskének köze lehet az előzőleg említett topologikus kvantumszámítógépekhez?

Láttad-e (persze hogy láttad, hiszen érdekel a fizika) a tavalyi év egyik nagy szenzációját, a fekete lyukról készült első fényképet? De tudod-e, hogy ez a fotó nem fénnyel, hanem rádióhullámokkal készült?

Tudod-e, hogy a világ legtökéletesebb folyadéka nem a folyókban vagy tengerekben található, hanem a nagy sebességű atommagok ütközésekor röpke töredékmásodpercekre létrejövő hiperforró tűzgömbben? És gondolnád-e, hogy ennek az illékony folyadéknak a vizsgálata közelebb visz bennünket a Nagy Bummot követő pillanatok eseményeinek megértéséhez?

Hallottál-e már a COVID vírusról? Persze, hiszen másról sem hallasz hónapok óta… De vajon tudod-e, hogy a világjárvány megfékezésére az ELTE-n is folynak ígéretes kutatások?

Találkoztál-e már a Doppler-effektus magyarázatára kitalált mentőautós feladattal? Talán már feleltél is belőle… De utánagondoltál-e mélyebben, vajon mi okozza a közeledő és távolodó mentőautó hangmagasságának változását, és hogy ez a jelenség korántsem csak a hullámokkal kapcsolatban léphet fel? El tudod-e képzelni, hogyan szenvedett Napóleon Moszkva felé közeledő serege is Doppler-eltolódást, és hogyan ért el látszólag „szupermilitáris” sebességet?

Halottál-e már arról, hogy a tervek szerint 2021-ben a Puli a Holdra megy, és víz után fog szimatolni? A Puli kutatócsoport által kifejlesztett cigarettásdoboz méretű műszer a NASA egyik holdjárójára szerelve keresi majd a víz nyomait a holdkőzetekben. És tudsz-e arról, hogy e műszerfejlesztés egyik vezetője egyetemük harmadéves fizikus hallgatója?

És végül tudod-e, hogy mindezeket az izgalmas és a fizikán messze túlmutató témákat itt, Budapesten, az ELTE falai között is kutatják a fizikusok, akik közé te is bekerülhetsz, ha jelentkezel a fizika alapszakra?

Tudod-e már, ki kapja a 2020-as fizikai Nobel-díjat? Még mi sem tudjuk. De amint megtudjuk, azonnal beszámolunk nektek a díjazottak munkásságáról, és arról is, hogy milyen felfedezéssel érdemelték ki a kitüntetést.

Érdekel-e, mivel foglalkoznak az ELTE-n dolgozó, valamint az itt végzett, de más magyar kutatóintézetekben vagy éppen a világ távoli tájain kutató fizikusok, hajdani tanítványaink? Érdekel-e, hogy kerülhetsz te is közéjük? Érdekel-e, hogy a fizika által tanulmányozott számtalan érdekes jelenség hogyan juthat kapcsolatba a mindennapi élettel? És érdekel-e, hol lehet mindezeket a csodákat alaposabban megismerni, kutatni és tanulmányozni?

Ha érdekelnek e kérdések és a tudomány válaszai, hallgasd meg és nézd meg a 2020. szeptemberében kezdődő ismeretterjesztő sorozatunk előadásait!

Az atomoktól a csillagokig sorozat tizenhatodik évfolyamában is az ELTE TTK Fizikai Intézetében tevékenykedő, illetve hajdan itt végzett kutatók és oktatók beszélnek a fizika frontvonalába tartozó fizikai érdekességekről, újdonságokról.

Az előadások után a Fizikai Intézet munkatársai látványos és érdekes kísérleteket mutatnak be.

A korábbi évek hasonló reklámszövegei arra biztatták az érdeklődőket, hogy jöjjenek el személyesen megtekinteni az előadásokat. Sajnos a járványhelyzet miatt ezt most nem tehetjük meg, az Atomcsill sorozat 2020/21-es, immár tizenhatodik évada online formában valósul meg.

Az előadások a szokásos időben, a program szerint, csütörtökön 17-19 óra között megtekinthetők a galileowebcast közvetítőcsoport élő adásában: http://www.galileowebcast.hu/live.html

Az előadások videófelvétele és az előadók által készített prezentációk egy-két héten belül felkerülnek weblapunkra és YouTube-csatornánkra is.

Sorozatunk az előző évadban érkezett a 200. előadásához. Honlapunkon megtalálhatók az elhangzott és a közeljövőben tervezett előadások címei, előadói és rövid ismertetései, sőt minden, a sorozat kezdete óta elhangzott előadás anyaga, köztük a legtöbb előadás videófelvétele is letölthető. Az előadások jelentős része a sorozat YouTube csatornáján is elérhető. Egyes előadásaink anyaga cikk formájában is megjelent a Természet Világa, illetve a Fizikai Szemle hasábjain.

A 2020-2021-es tanév részletes programja itt olvasható.

Az első előadás: 2020. szeptember 17-én (csütörtökön) 17:00-kor lesz és online követhető a galileowebcast adásában.

Ha ennél is jobban érdekelnek ezek a kérdések, iratkozz be az ELTE TTK fizika BSc szakára! Az alapszakos diploma megszerzése után jelentkezhetsz a mesterképzésre, és választhatsz, hogy fizikus vagy más rokon szakon kívánsz továbbtanulni. Aki fizikatanár szeretne lenni, közvetlenül az ötéves tanárképzésre jelentkezzen. Az ELTE TTK Fizikai Intézet képzéseire jelentkezők figyelmébe ajánljuk a felvételizőket tájékoztató weblapot: physics.elte.hu/felvi

Az ELTE-re jelentkező, és itt fizikához kapcsolódó tanulmányokat folytató diákok – természetesen a tudomány alapjainak megismerése mellett – már hallgató korukban bekapcsolódhatnak a Fizikai Intézetben folyó, a fizika frontvonalába tartozó izgalmas kutatásokba, melyből ízelítőt nyújt sorozatunk is.

Előadásaink megtekintésére természetesen azokat is várjuk, akik nem akarnak a fizikával hivatásszerűen foglalkozni, csak egyszerűen érdekli őket a fizika, ez az érdekes, gyönyörű, sokszínű, sokoldalú tudomány, az összes természettudomány alaptudománya.

Szeretettel várunk Téged, barátaidat, tanáraidat és szüleidet sorozatunk előadásain, ebben az évben a képernyők előtt, jövőre pedig (remélhetőleg) személyesen, a sorozat tizenhetedik évadán!

a sorozat szervezői:
Cserti József, Csordás András, Dávid Gyula, Király Andrea, Kis-Tóth Ágnes