Hallottál-e már a sötét anyagról és a sötét energiáról? Tudod-e, hogy ezek alkotják az ismert Univerzum anyagának 96 százalékát? És tudod-e, hogy a fizikusok és a csillagászok már lefényképezték a láthatatlan sötét anyag felhőit?
Gondolnád-e, hogy a fizikusok és a szociológusok a Twitter hálózat elemzésével következtetnek az emberek közti kapcsolatok hálójának szerkezetére? Tudod-e, hogy ilyen elemzésekkel tudtuk meg, hogyan fertőzik meg az emberek egymást vicces videókkal, és azt is, hogyan befolyásolja a káromkodások számát a hívők száma az Egyesült Államok különböző területein?
Tudod-e, mit keresnek a részecskefizikusok a Nagy Hadronütköztetővel, ha már mindent megtaláltak, amit kedvenc elméletük, a részecskék Standard Modellje jósolt? Vannak-e még felfedezetlen új részecskék, és honnan tudjuk, hol és hogyan kell őket keresni? Megnőtt vagy kisimult az a hupli az LHC méréseinek grafikonján, amely tavaly ősszel olyan nagy izgalomba hozta, és új, a Standard Modellen túli részecske felfedezésével kecsegtette a fizikusokat?
Gondolnád-e, hogy a hullócsillagokat, azaz a meteorokat nemcsak szabad szemmel, hanem rádióval is lehet észlelni? És tudod-e, hogy ha egy meteorraj érkezésekor felhős az ég, te is meghallgathatod az interneten a felizzó meteorok által kisugárzott rádiójelek sustorgását?
Halottad-e, hogy 2015-ben Magyarország az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagja lett? Tudod-e, hogy mit csinál az ESA, mit keres Magyarország a világűrben (például a Marson és az üstökösök felszínén), és hogy lesz-e újabb magyar űrhajós?
Mondta-e a mamád pici korodban, hogy ne nyúlj a konnektorba, mert áram van benne? És visszakérdeztél-e, hogy hogyan kerül oda az áram? Tudod-e, honnan jön a lámpádat, hűtőgépedet, számítógépedet és nemsokára villanyautódat is működtető villamos energia, milyen kifinomult elosztórendszer biztosítja, hogy mindig annyi áram jusson neked, amennyi éppen kell?
Hallottál-e a széndioxid-koncentráció növekedése okozta globális felmelegedésről? Bizonyára hallottál. De tudod-e, hogy ugyanez a szén-dioxid szárazjéggé lehűtve miféle varázslatos fizikai kísérletek elvégzését teszi lehetővé? Most mindezt megnézheted az előadáson!
Tudod-e, miért mérik negatívnak a csillagászok a Vénusz és a Jupiter, meg a felettünk elhúzó Nemzetközi Űrállomás fényességét? Milyen halvány csillagokat lehet szabad szemmel, illetve távcsővel megfigyelni? Tudod-e, hogyan lehet a csillagok fényének elemzésével megállapítani a csillaglégkörök összetételét, megmérni az ott uralkodó hőmérsékletet és nyomást, a csillag forgásának sebességét és mágneses terének erősségét? És azt, hogy ugyanez az színképelemzési módszer vezetett el a Világegyetem tágulásának felfedezéséhez?
Láttál-e már olvadó jeget, felforró vizet? Persze hogy láttál. De tudod-e, hogy ezek a hétköznapi esetek csak kis részét jelentik a különböző anyagok lehetséges fázisátalakulásainak, és hogy eme sokféle, a szupravezető átalakulástól a mágnesezettség elvesztéséig terjedő, látszólag nagyon különböző jelenség leírására egységes elméleti kereteket dolgoztak ki a fizikusok?
Hallottál-e arról, hogy 2015-ben a fizikusok végre felfedezték az Einstein által száz éve megjósolt gravitációs hullámokat? Biztosan hallottál, hiszen hónapokig ezzel volt tele a sajtó és az internet. De tudod-e, hogy most, a felfedezés után mire használhatja a tudomány e hullámokat? Milyen új, eddig még sohasem tapasztalt asztrofizikai jelenségekről hoznak információt a gravitációs hullámok? És tudod-e, hogy több magyar kutatócsoport is részt vesz e hullámok kutatásában, detektálásában, az észlelő berendezések fejlesztésében, az eredmények feldolgozásában?
Meglepődtél-e azon, hogy az immár ezernyi felfedezett exobolygó-rendszer egyike sem hasonlít a mi Naprendszerünkhöz? Mert a csillagászok nagyon meglepődtek… Hallottál-e a légkörüket lassan elfüstölő forró Jupiterekről, a csillagjukhoz közeledő vagy attól távolodó bolygóóriásokról, és az olvadt fémmel borított bolygókról, ahol három nap egy esztendő? Tudod-e, mi okozhatja a bolygórendszereknek ezt a nem várt változatosságát, és hogy mi módon próbálja a tudomány megmagyarázni e furcsa rendszerek kialakulását?
És tudod-e, hogy a fizika Nagy Berendezései, a Hubble-űrtávcső vagy a Nagy Hadronütköztető által produkált hatalmas adatmennyiség feldolgozására a fizikusok által kidolgozott módszerek az élet egészen más területein, például a rákkutatásban is segíthetik a nagy mennyiségű adat elemzését, áttekintését, a következtetések levonását, ezzel segítséget és reményt nyújtva e szörnyű kór gyógyításán dolgozóknak?
Tudod-e, miben különbözik a kő-papír-olló játék a foglyok dilemmájától, hogyan lehet elemezni e játékok (és sok más játék) optimális stratégiáját, és hogy milyen következtetéseket lehet ebből levonni a gazdasági és társadalmi élet vagy akár a háborúk frontvonalain tevékenykedők által követett és követendő viselkedésmódokra? És gondolnád-e, hogy mindennek még a biológiai evolúcióhoz is köze lehet?
Radíroztad-e már ki rosszul sikerült rajzaidat vagy mondataidat? Persze hogy radíroztad. De tudod-e, hogy a fizikusok egy elektronokkal vagy fotonokkal végzett kísérlet eredményét is ki tudják radírozni, méghozzá nem a kísérletről írott beszámolóban, hanem magában a kísérleti berendezésben? Gondolnád-e, hogy ezt a varázslatot élőben is megnézheted az előadás közben a laborasztalon? És kitalálod-e, mit szól ehhez Schrödinger macskája?