Hallottál-e már az axionokról? Tudod-e, hogy ezeknek az ismeretlen, feltételezett részecskéknek a tömegét az ELTE kutatói egy saját építésű szuperszámítógéppel számították ki 2016 novemberében? És gondolnád-e, hogy ezek a nagyon kis tömegű hipotetikus részecskék megmagyarázhatják a sötét anyag rejtélyét — amelyről az előző évek Atomcsill-előadásaiban oly sokat beszéltünk?
Hitted volna, hogy a holográfia nemcsak a szórakoztatóiparban, hanem a kozmológiában is megjelent? És tudod-e, hogy egyes tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy egész Világegyetemünk egy nagyobb dimenziós, csak gravitációt tartalmazó Univerzum hologramja lehet? És elhiszed-e, hogy ezeket a szédítő perspektívákat középiskolások számára is érthető módon el lehet neked magyarázni? Mi mindenesetre megpróbáljuk…
Már tudod, milyen detektorokkal milyen részecskéket keresnek a részecskefizikusok a Nagy Hadronütköztetővel — hiszen erről szólt az Atomcsill-sorozat nem egy előadása. De sejted-e, milyen gyorsítókról ábrándoznak ugyanezek a részecskefizikusok, amikor azt tervezgetik, hogy milyen — ma még fel sem tett — elméleti kérdéseket fognak megválaszolni a húsz év múlva elvégzendő kísérleteikkel, és hogy ehhez milyen eszközök, hány kilométeres és hány teraelektronvoltos szupergyorsítók kellenek? És gondoltál már arra, hogy ezeknek a húsz év múlva megépülő gyorsítóknak (amelyek mellett esetleg te magad is kísérleteket végezhetsz) a tervezése és a pénzügyi előkészítése már napjainkban megkezdődött?
Tudod-e, mit csinál az elektron, amikor nem figyeled meg? Tudod-e, hogy két, korábban kölcsönhatásban volt részecske még akkor is tud egymásról
, amikor már több fényévre távolodtak egymástól? És hallottál-e arról, hogy ezt az elméletileg felvázolt lehetőséget a fizikusok nemrég kísérletileg is igazolták? Vajon felhasználható-e a részecskéknek ez a titokzatos viselkedése üzenetek továbbítására, teleportációra, vagy a sokat emlegetett kvantumszámítógép létrehozására?
Gondolnád-e, hogy a természet különböző kölcsönhatásait (a mechanikától a kémiáig, sőt a biológiáig) energetikai szempontból elemezve érdekes párhuzamokat fedezhetünk fel, amelyek alapján e — részleteikben nagyon különböző — folyamatok egységes elvek alapján tárgyalhatók, egységes elméletbe foglalhatók?
Halottál-e a fekete lyukakról? Persze hogy hallottál, mi is sokat beszéltünk róluk. De tudod-e, mit fedezett fel a galaxis közepén elhelyezkedő szupernehéz fekete lyukakkal kapcsolatban egy japán műhold, mielőtt még — alig egy hónapos működés után — darabjaira hullott?
Tudod-e, hogy milyen alakú a Föld? És azt is tudod, hogy ezt honnan tudjuk? Ki mérte meg, mikor, és milyen elméletek alapján? És gondolnád-e, hogy ezek nélkül a mérések nélkül nem működne a túrákon vagy az autókban használt GPS-rendszer?
És azt tudod-e, hány éves a Föld és a földi élet? Hinnéd-e, hogy ezeket a kérdéseket nemcsak a kőzeteket kopogtató geológusok vagy az ősmaradványokat rendszerező paleontológusok vizsgálják, hanem a molekuláris fosszíliákat elemző fizikusok is?
Láttál-e a fizikaórákon elektromos és mágneses kísérleteket? Reméljük, láttál. De ilyeneket, amiket most mutatunk neked, még valószínűleg sohasem. És tudod-e, hogyan lehet ezektől a látványos laboratóriumi kísérletektől eljutni az elektromágneses mező elméleti leírásához, a Maxwell-egyenletekhez? Most megtudhatod!
Láttad-e már a Tejutat? És az Androméda-ködöt? Hát a Fiastyúkot? Városból bizonyára nem láttad. De ha Budapest ötven kilométeres körzetében az égre nézel, nem a csillagokat látod, hanem a nagyváros messzire világító fénykupoláját. Milyen természetes és milyen — sajnos egyre nagyobb számú — mesterséges fényforrás akadályozza meg azt, hogy mindenki szabadon gyönyörködjék az emberiség közös örökségében, a Föld fölé boruló csillagos égboltban? És mit tehetsz te a fényszennyezés csökkentéséért?
Hallottál-e arról, hogy a fizikusok nemcsak az elemi részecskéket, az Univerzumot és a harmonikus oszcillátort, hanem a városokat is vizsgálják? Tudod-e, hogyan változik a városok növekedésével az egy emberre jutó benzinkutak vagy vízvezetékek mennyisége? És tudod-e, hogy ez jó vagy rossz nekünk? És mit tud ezzel a kérdéssel kezdeni a fizika?
Láttad-e a jedik csatáját? Próbáltad-e utánozni őket? Elszomorodtál-e, amikor a zseblámpád fénysugara nem akadt be sisteregve a másik jedi lámpájának sugarába? De tudod-e, mi történik eközben a találkozási pontban, milyen irányba és milyen sebességgel áramlik a fénysugarak elektromágneses energiája? És tudod-e, hogyan verődik vissza ugyanez az energianyaláb a tükör felületéről? Most megtudhatod.
Tudod-e, mit jelent az, ha egy ábrára vagy egy épületre azt mondják: szimmetrikus
? Persze, hogy tudod. De mit jelent ugyanez a szó egy fizikai rendszerre vagy egy elméletre alkalmazva? Mitől szimmetrikus egy atom elektronfelhője, az atommag, a téridő vagy az elemi részecskék rendszere? Gondolnád-e, hogy a fizikaórákon tanult megmaradási tételeket (az energia, a lendület, a perdület, az elektromos töltés megmaradását) a fizikusok szimmetriaelvekből vezetik le? És hogy ilyen szimmetria-megfontolások alapján született a részecskefizika összes eredményét összefoglaló Standard Modell is? És hallottál már arról, hogy a szimmetriák fizikai alkalmazása nagyrészt a 20. század egyik legkiválóbb fizikusának, a magyar Wigner Jenőnek köszönhető — aki egyben a világ első reaktormérnöke, az első atomreaktor tervezője és építője is volt?