Az évad részletes programja ide kattintva érhető el.

Tudod-e, mennyi tömeget kölcsönözhetnek a részecskék a Vákuum Banktól, és mikor kell ezt visszafizetniük? És azt tudod-e, hogy mi köze van ennek a furcsa jelenségnek a jól ismert elektromos vonzáshoz vagy taszításhoz? Tudod-e, hogy a kvantumelmélet hasonló furcsaságainak hatására nemcsak a részecskékről és a hullámokról, hanem a térről és az időről alkotott elképzeléseinket is meg kell változtatnunk?

És arról hallottál-e, hogy e nehezen elképzelhető kvantumjelenségek nemcsak az elméleti fizikusok játékszeréül szolgálnak, hanem mindennapi életünkben is jelen vannak: nemsokára már a maiaknál nagyságrenddel nagyobb teljesítményű kvantumszámítógépekkel fogjuk intézni mindennapi böngészni- és letöltenivalónkat?

Tudod-e, hogy a kozmikus sugárzást a szegény fizikus részecskegyorsítójának is nevezik, hiszen a földi gyorsítókkal elérhetőnél sokkal nagyobb energiájú részecskék is előfordulnak benne? De a gyorsítók energiában és részecskeszámban lassan utolérik a természetet… A kozmikus sugárzás egyik elemi részecskéje, a müon kiválóan alkalmas a vulkánok és más hegyek röntgenezésére, ezzel a pusztító vulkánkitörések majdani előrejelzésére, magyar kutatók ezért hordozható berendezést készítettek a vulkánok belsejének müonokkal történő szondázására. Egy másik elemi részecske, a neutron pedig a szilárd anyagok mélyéről hozhat alapvető szerkezeti információt.

Érdekel-e, hogyan él több mint egy évig és mit kutat egy magyar fizikus az Antarktiszon, és hogyan modellezik a bolygóméretű meteorológiai és oceanológiai jelenségeket az ELTE Kármán laboratóriumában (apropó, tudod-e, ki volt és mit csinált Kármán Tódor, akiről a labort elnevezték)?

Szeretnéd-e megtudni, mi az az adattudomány, és hogyan hasznosíthatók benne a fizikusok által a természet megismerése során kidolgozott kutatási és számítási módszerek? Hogyan tanítják a fizikusok gondolkodni a neuronhálózatokat, amelyek eredményei az utóbbi években többször is meghökkentették az informatika iránt érdeklődőket?

És ha már informatika — próbáltál már robotokat programozni útkövetésre vagy tűzoltásra? Hitted volna, hogy ez középiskolás ismeretekkel is megtehető?

Sejtetted-e, hogy újszerű fizikai jelenségek nemcsak a végtelenül kicsi vagy a végtelenül nagy világában, az elemi részecskék vagy a galaxisok fizikájában fordulnak elő, hanem a mindennapi életben is? Gondoltad volna, hogy az ELTE fizikusai az intelligens gyurma és a ragasztószalagok tulajdonságainak vizsgálatával szereznek új információt az anyag részecskéit összetartó erőkről?

És hallottál-e — persze hogy hallottál! — a földi életet és az emberiség jövőjét veszélyeztető klímaváltozásról? Sőt bizonyára sok egymásnak ellentmondó rémhírt és félinformációt is hallottál erről a témáról. Itt az ideje, hogy megismerd a szikár tényeket, a sürgős teendőket és a megoldási lehetőségeket az ENSZ Éghajlat-változás Kormányközi Testülete egyik vezetőjének, egy magyar fizikusnak az előadásán.

NYOMTATÁS