Az évad részletes programja ide kattintva érhető el.

Volt-e már a kezedben fényből készült csipesz, amivel atomokat lehet ide-oda rakosgatni? És hallottad-e, hogy ugyancsak a fénynek egy érdekes tulajdonsága, a polarizációja tette lehetővé a Föld eddig csak feltételezett második, porból felépült holdja létezésének kimutatását?

Láttál-e már együtt mozgó seregélyrajt vagy szúnyogfelhőt, mikroszkóp alatt áramló bacilusflottát? És gondoltad-e, hogy mozgásukat közös törvényszerűségek kormányozzák, amelyek hamarosan felhasználhatók lesznek drónflották irányítására is? És tudod-e, hogy ehhez hasonlóan azonos jellegű törvények irányítják az anyag struktúrákba szerveződését a Világegyetemben — az atomoktól a csillagokig, sőt tovább?

Tudsz-e arról, hogy egyetemünk névadója, az idén száz éve meghalt Eötvös Loránd korszakalkotó találmánya, a precíziós torziós inga nemcsak Jockey Ewingot segítette hozzá az olajmezők felderítéséhez, de ennek az ingának a segítségével határozták meg — még a műholdak előtti világban — a Föld pontos alakját? És láttad-e magát az ingát? Előadásunkon megláthatod.

Láttad-e (persze hogy láttad, hiszen érdekel a fizika) az utóbbi hónapok egyik nagy szenzációját, a fekete lyukról készült első fényképet? De tudod-e, hogy ez a fotó nem fénnyel, hanem rádióhullámokkal készült?

Érdekel az emberiség legnagyobb veszedelme, a klimaváltozás? Már 14 éve erről szólt az Atomcsill sorozat első előadása. Most megtudhatod, mennyivel többet tudunk azóta a klíma fizikájáról, és hogyan használhatjuk fel a kutatás eredményeit a változás hatásainak mérséklésére.

Láttál-e már neutrínót? Nem is láthattál, hiszen ezek a parányi elemi részecskét nem bocsátanak ki fényt, és alig-alig hatnak kölcsön az anyag más formáival. Most megtudhatod, hogyan alakulnak át egymásba a különböző neutrínófajták, és hogyan lehet kiolvasni a kőzetekből, hány neutrínó járt arra az utóbbi néhány millió évben.

Növesztettél-e a számítógépben érdekes geometrikus mintákat? És tudod-e, hogy ez nem puszta játék, hiszen a fizikusok így modellezik a valódi kristályok növekedését? És persze azt is tudod, hogy a számítógépben a vírusok mellett a külső fizikai körülmények is veszélyeztetik a tárolt információt. Vajon hogyan lehet megvédeni a jövő szuperérzékeny kvantumszámítógépeit a környezet destruktív hatásaitól, és hogyan segít ebben a matematika egy furcsa ága, a topológia?

Sejtetted-e, hogy az ókoriak világképében központi helyet foglalt el az idő fogalma, és hogy ezt a világképet allegorikus művészi alkotásokban is megörökítették? Egy ilyen alkotást épp a mai Magyarország területén, a római Brigetio város romjai közt találták meg. Értelmezése nagy segítséget jelent az ókori kozmológiai elképzelések rekonstruálásához.

Láttál-e már szupravezető mágneseket lebegni? És hallottál-e a színes kvarkokról? De tudod-e, hogy a színes kvarkok is lehetnek szupravezetők? És hiszed-e, hogy a részecskefizika absztrakt világát játékos formában is lehet tanítani, akár középiskolások számára is érthetően?

És végül tudod-e, hogy mindezeket az izgalmas és a fizikán messze túlmutató témákat itt, Budapesten, az ELTE falai között is kutatják a fizikusok, akik közé te is bekerülhetsz, ha jelentkezel a fizika alapszakra?

Hallottál-e arról, hogy az Atomcsill előadássorozat testvérsorozata, a Kémiai Intézet által szervezett Alkímia ma előadásai a vegytan tudományát igyekszik hasonló formában közelhozni a középiskolásokhoz? De mi a helyzet a fizika és a kémia határterületével? A két sorozat közös előadásán azt is megtudhatod, hogyan lesz a kvantummechanikai hullámfüggvényből kémiai kötés, és mi köze mindehhez Schrödinger macskájának.

Tudod-e már, ki kapja a 2019-es fizikai Nobel-díjat? Még mi sem tudjuk. De amint megtudjuk, azonnal beszámolunk nektek a díjazottak munkásságáról, és arról is, hogy milyen felfedezéssel érdemelték ki a kitüntetést.

NYOMTATÁS