Részletes program
2019.09.12. Jánosi Imre (ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék):Globális klímaváltozás: mit tanultunk az elmúlt 14 évben? 📺
Kivonat:
Nagy megtiszteltetés volt és nagy élmény nekem, hogy 14 évvel ezelőtt én tarthattam a szemeszter nyitó előadását, éppen a globális klímaváltozás témájában. Még nagyobb megtiszteltetés, hogy az immár majdnem másfél évtizede megszakítás nélkül futó sorozat legújabb előadását ismét megtarthatom. A téma pedig adja magát: a globális klímaváltozás nem állt le, töretlen erőfeszítéssel folyik a kutatás, a különböző társadalmakban időközben egyre szélesebb körben vált ismertté a kérdés fontossága, sőt a nemzetközi politika egyik vezető kérdésévé nőtte ki magát. Éppen ideje áttekinteni, milyen új ismeretanyag került napvilágra, mi az amit a korábban nyitott kérdésekből sikerült megválaszolnunk, mennyit haladt a tudományos megértés az elmúlt 14 évben? Nos, nem sokat. Bármennyire lelombozóan hangzik ez a sommás értékelés, tény az, hogy egyre több részfolyamat látszólagos megértése után az összkép nemigen lett világosabb. A földi klímát kialakító folyamatok hihetetlenül komplex rendszert alkotnak, a helyzet tökéletesen leírható a közhelyes megfogalmazással, mely szerint minden mindennel összefügg
. Ráadásul a klímaváltozással kapcsolatos tények és ismeretek folyamatosan összekeverednek egyéb globális problémákkal, mint pl. a túlnépesedés, fenyegető élelmiszerhiány, környezetszennyezés, az energiahordozó források kimerülése, stb. Az előadásban igyekszem világossá tenni, mit jelentene a globális klímaváltozás tudományos szintű megértése, mik a fő nyitott kérdések tudományos szempontból.
2019.09.26. Timár Gábor (ELTE TTK, Geofizikai és Űrtudományi Tanszék):
Eötvös Loránd mérései a geodéziában és adaléka a Föld alakjához 📺
Kivonat:
Eötvös Lorándról mindenkinek a torziós inga (pontosabban inkább: a torziós mérleg) jut eszébe. A nyersanyagkutató geofizikát megteremtő eszköz azonban nemcsak a kőolaj és az eltemetett rétegek kutatására alkalmas. A súlyos és tehetetlen tömeg egyenlőségét bemutató kísérlet mellett e műszer adta az első közvetlen mérési módszert a nehézségi potenciál irányának és görbületének adott helyen történő meghatározására is. Hogyan látta maga Eötvös e lehetőséget, és hogyan használjuk ki ma a korabeli és mai méréseket a mobilos appokban is használt magassági modellek megalkotásakor?
2019.10.10. Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):
Struktúrák térben, időben és téridőben 📺
Kivonat:
Az Univerzumban számos érdekes struktúra található, az atomoktól a csillagokig, sőt még feljebb a méretskálán, az általunk ismert legnagyobb szerkezetekig, a galaxisok csipkeszerű hálójáig. E struktúrák közül sok ismétlődik, és mindenhol megtalálható — pl. jelenlegi ismereteink szerint a Világegyetemben található összes hidrogénatom tökéletesen egyforma. Más struktúrák viszont egyediek, és a fizikai törvények megszabta alapvető vonásaik mellett magukon hordják keletkezésük esetleges körülményeinek lenyomatát is — ilyen pl. a csillagok kissé különböző kémiai összetétele. Érdemes megismerni azokat a szerveződési alapelveket, fizikai törvényeket, amelyek megszabják az Univerzumban található különböző struktúrák méretét, tulajdonságaikat, gyakoriságukat és eloszlását. E szerkezetek legtöbbje nem érthető meg keletkezésének, fejlődésének és pusztulásának története nélkül — e történethez viszont átfogó magyarázó keretet nyújt a Nagy Bummra épülő kozmológia.
(„Az atomoktól a csillagokig” sorozat 200. előadása!)
2019.11.07. Fejős Gergely (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):
Színes szupravezetés 📺
Kivonat:
Az atommagot felépítő protonok és neutronok (gyűjtőnéven nukleonok) belsejébe zárt, színtöltéssel rendelkező kvarkok jelenségek széles spektrumát képesek mutatni a hőmérséklet és/vagy a sűrűség megváltoztatása során. A hideg, de nagyon sűrű kvarkanyag elméleti jóslatok szerint nem nukleonokká áll össze, hanem a szupravezető anyagokban az elektromos áramot közvetítő elektronokéval analóg viselkedést mutat. Mai tudásunk szerint a természetben csak összeomlott, fűtőanyagát teljesen elégetett hideg csillagok belsejében jöhetnek létre ehhez megfelelő körülmények, ezért a kapcsolódó jelenségek a részecske- és az asztrofizika határterületének aktívan kutatott ágát képezik. Az előadás a hagyományos, elektromos szupravezetés jelenségén keresztül bevezetést ad a kvarkok színtöltésen alapuló szín-szupravezetés fizikájába, és az annak alapjául szolgáló kvantumszíndinamika elméletébe.
2019.11.21. Horváth Gábor (ELTE TTK, Biológiai Fizikai Tanszék):
Lagrange égi porszívója és Kordylewski poláros porholdja 📺
Kivonat:
Az éjszakai felhőmentes égen képalkotó polarimetriával észlelhető a Kazimierz Kordylewski lengyel csillagászról elnevezett porhold, ami hagyományos fényképezéssel (fotometriával) csak alig detektálható, ezért sok csillagász nem is hisz a Kordylewski-porhold létezésében. Előadásomban e porhold kialakulásának égi mechanikáját tárgyalom. Megismertetjük a hallgatókat az egymás körül keringő két égitest két Lagrange-féle librációs pontjával. Ha az egyik ilyen pontba helyezünk egy porszemet, akkor az a két égitesttel teljes szinkronban együtt kering, s ha kissé kimozdul onnan a porszem, akkor e pont közelében marad, körötte librálva, lengve, mintegy égi mechanikai csapdába esve. Ezen égi porszívóként
működő egyensúlyi (stabil) librációs pontok az idők során összegyűjtik a bolygóközi port, ami a dinamikusan változó Kordylewski-porholdat alkotja. E porholdon szóródó napfény poláros, ezért e hold képalkotó polarimetriával jól kimutatható és tanulmányozható. A porhold keletkezése pedig számítógépes modellezéssel érthető meg. Szólok az ilyen égi mechanikai számítógépes szimulációkról is, melyek egyszerűbb változatait akár középiskolások is elvégezhetik.
2019.12.05. Horváth Ákos (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):
Négymillió éves neutrinók nyomában 📺
Kivonat:
Az előadásban bemutatom, hogyan lehet megtudni, hogy az utolsó négy millió évben hány neutrínó haladt át a Föld felszínén. Ezzel a napjainkban is elvégezhető kísérletek mellett információt kapunk a régmúltban történt eseményekről. Az ősrégi neutrínókat geokémiai módszerekkel lehet megszámolni annak alapján, hogy egy speciális ásványban lévő tallium izotópok hány százalékát alakították át. A 205Tl már az 52 keV-es neutrínókra is érzékeny, ezért jó detektoranyagnak számít. Az az ásvány, amiben ezek az izotópok megtalálhatók éppen a 100 éve elhunyt Eötvös Lorándról elnevezett lorándit nevű ásvány. Az előadás egy makedón bányából származó anyagon elvégzett kísérlet publikált eredményeiről számol be.
2019.12.12. Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):
Schrödinger macskája molekulát barkácsol 📺
Kivonat:
Mindenki hallott már a kvantummechanikáról — az Atomcsill sorozatban is több előadás szólt ennek az izgalmas és mély fizikai tudományágnak a szépségeiről és nehézségeiről, az általa leírt jelenségek nehezen elképzelhető, matematikailag azonban jól kezelhető voltáról. A kvantummechanika ikonikus figurája Schrödinger macskája: a szegény jószág félig élő, félig halott (pontosabban 
) állapotban várja sorsa jóra vagy rosszra fordulását, miközben — a Fizikus nóta szavaival — azt sem tudja, hogy „részecske vagyok, vagy hullám…”. Kémia órán viszont mindenki tanulta a kovalens kötést, amit az atomok egymás felé nyújtott vegyérték-kezecskéinek összekapaszkodásával „kötő elektronpárok” kialakulásával szoktak magyarázni. De vajon mi köze e két képnek egymáshoz? Hogyan juthatunk el Schrödinger macskájától és a kvantummechanikai hullámfüggvény szakemberek számára is nehezen megemészthető fogalmától az atomokat szilárdan összekötő, kemény gyémántkristályt, az információt megbízhatóan megőrző DNS-láncot — vagy a legegyszerűbb esetben hidrogén-molekulát létrehozó kovalens kötés kialakulásáig? Az előadás ezt a nehéz utat igyekszik bemutatni — az előadó reményei szerint — érthető és élvezetes módon.
(az „Alkímia ma” sorozattal közös előadás)
2020.01.09. Vicsek Tamás (ELTE TTK, Biológiai Fizikai Tanszék):
Kollektív döntéshozatal — együttmozgó baciktól embereken át a drónokig 📺
Kivonat:
Az együttmozgás a csoportos viselkedés talán legszélesebb körben előforduló, és gyakran igen látványos megnyilvánulási formája — pl. örvénylő halrajok, hömpölygő embertömegek, vonuló madárcsapatok. Azon túl, hogy a jelenség látványos, számos érdekes kérdést vet fel, amelyek visszavezethetők elemi döntési folyamatok egyidejű megvalósulására.
A kérdések, amelyekre válaszokat kerestünk, többek között ezek voltak: (A) Létrejöhet-e globális harmonikus viselkedés, ha a nagy csapatok tagjai között csak lokális (a közvetlen szomszédaikkal való) kölcsönhatás lép fel (ezt kipróbálhatjuk az előadás alatt)? (B) Mennyire fontos a hierarchikus (vezető-követő) viselkedés szerepe? (C) Milyen egy optimális döntéseket hozó embercsoport szakmai tudásainak összetétele?
Az általunk vizsgált rendszerek széles skálát ölelnek át, és a sejtkultúrákban való csoportos mozgástól kezdve a galambcsapatok repülésén és az embercsoportok közös döntésein át egészen a drónrajokig terjednek.
2020.01.23. Trócsányi Zoltán (ELTE TTK, Elméleti Fizikai Tanszék):
Határtalan neutrínók 📺
Kivonat:
Tudtad, hogy a neutrínók szinte akadálytalanul haladnak át az anyagon? És azt tudtad, hogy mi a kapcsolatuk a többi elemi részecskével? Hallottál-e arról, hogy a neutrínók repülés közben maguktól átalakulnak? De honnan lehet mindezt tudni? Gyere el, és Nobel-díjjal elismert kísérletekről fogok neked mesélni, amelyek révén sikerült felfedezni ezt a különös részecskét, feltárni tulajdonságait és viselkedését.
2020.02.06. Gránásy László (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont):
Kristályvirágok számítógépben 📺
Kivonat:
A természetben és a laboratóriumban látványos polikristályos alakzatok figyelhetők meg: páfrányszerű dendrites szerkezetek, súlyzószerű szferolitok, fraktálszerű polikristályos aggregátumok, stb. Polikristályos szerkezetűek többek közt a technikai ötvözetek, gyógyszerek, polimerek, de a csokoládé, az erekben lerakódó koleszterin, az Alzheimer kórnál az agyban képződő ún. amiloid plakk, a kovamoszat vagy korallok váza ill. a kagylóhéj is. Érdekességük és gyakorlati jelentőségük miatt fontos képződésük részletes megértése, matematikai modellezése, ami fontos szerepet játszhat új technológiák, és biológiai szerkezeteket utánzó ún. biomimetikus anyagok kifejlesztésében.
2020.02.20. Oláh Éva (Bálint Márton Ált. Iskola és Középiskola, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, MTA-ELTE Fizika Tanítása Kutatócsoport):
Játékos részecskefizika 📺
Kivonat:
Manapság már a legkedveltebb sorozatokban, mint például az „Agymenőkben” vagy a „Gyilkos számokban” rendszeresen hallhatunk olyan kifejezéseket, mint „Higgs-bozon”, „Nagy Hadronütköztető”, de ezek fölött többnyire elsiklunk, hiszen ismeretlen fogalmak a hétköznapi ember számára. Szubatomi részecskékkel, mint például a proton és a neutron találkozhatunk akár az általános iskolában is, de kvarkokról, leptonokról, bozonokról még a középiskolások is ritkán hallanak. A mikrovilágban zajló folyamatok sokak számára elképzelhetetlenek, hiszen mérettartományuk tipikusan 10-18 m alatti. A részecskefizika Standard Modelljének „állatkertjét” szeretném bemutatni papírkockák segítségével és különböző bomlási folyamatok mélyebb megértését segíteni.
2020.03.05. Borhy László (ELTE BTK Régészeti Tanszék, az ELTE rektora):
Az ókori idő rövid története 📺
Kivonat:
1994-1996 között az ókori Brigetio (ma: Komárom / Szőny) egykori polgárvárosában, egy Kr. u. 23. századra keltezhető római lakóház egyik helyiségében egy dongaboltozatot díszítő falfestmény töredékei kerültek elő. A restaurálást követő ikonográfiai elemzések alapján kiderült, hogy a mennyezetfestmény közepén az ég szféráit (aer és aithér) különböző színekkel szimbolizáló körkompozíció közepén az ókori kozmológiai felfogás szerint az universum legtávolabbi, mindent körülölelő szféráját jelentő Andromeda és Pégasos csillagkép, sarkaiban pedig — az ókori felfogás szerint — az Örök Időt, annak az Égben történő örök körforgását és évről évre önmagába történő örök visszatérését, az elmúlást és egyben az örök megújulást szimbolizáló Négy Évszak megszemélyesítése jelenik meg női büsztök formájában. Képi párhuzamok, illetve pogány és keresztény, latin (Cicero, Lucretius, Manilius) és görög (Aratos, Kosmas Indikopleustés, Paulos Silentiarios, Ioannés Gazaeus) szerzők munkái, továbbá szír költemények (sougithák) nyomán kibontakozik egyrészt a görögrómai ókornak a dongaboltozatot díszítő festményben összesűrített teljes kozmológiai felfogása, másrészt az a látásmód, amely a mérnöki pontossággal kiszerkesztett, pontosan félkör keresztmetszetű dongaboltozaton mint íves felületen valójában az universumot szimbolizáló kupolát, a felület közepén megjelenített körkompozícióval pedig annak a római Pantheonból jól ismert kupolanyílását (görögül: opaion, latinul: oculus) hivatott a falfestészet eszközeivel megjeleníteni.
