Az évad részletes programja ide kattintva érhető el.

Felmerült-e már benned az a kérdés, hogy mi köze van egymáshoz egy almán vándorló hangyának, a Tudor-házból származó I. Erzsébet angol királynő által alapított Brit Kelet-indiai Társaságnak, valamint a megfigyelhető Univerzum legkülönlegesebb objektumainak, a fekete lyukaknak? És gondolnád-e, hogy ez a kapcsolat a matematika egyik legérdekesebb ágának, a differenciálgeometriának köszönhető?

Láttál-e már mikroszkóppal egyes atomokat? És tudod-e, hogy ez ma már lehetséges?  Sőt ilyen szupermikroszkópok már Magyarországon is működnek?

Gondolnád-e, hogy a mikroszkópikus méretű fémoszlopokban végbemenő „földrengések” tanulányozása segít megérteni a köznapi testek mechanikai tulajdonságait?

Tudsz-e bánni a számítógéppel? Persze hogy tudsz, hiszen a hajdan egzotikusnak tűnő számítógép ma már a mindennapok munkaeszköze. De tudnál-e mit kezdeni exabyte nagyságú adathalmazokkal, ki tudnád-e facsarni a bennük rejlő lényeges információt? Hallottál-e arról, hogy ez a probléma a természettudományok számos ágában felmerült (az extragalaktikus csillagászattól a rákkutatásig), és hogy a kutatók egységes stratégiákon dolgoznak az ilyen gigantikus adathalmazok kezelése érdekében? És gondolnád-e, hogy épp a rákkutatás az egyik olyan tudományterület, ahol a fizikusok a nagy hálózatok vizsgálatára kidolgozott matematikai módszereiket hasznosítani tudják? Egy másik ilyen terület pedig az evolúcióbiológia, hiszen az élőlények génszekvenálással „leolvasott” DNS-láncainak összehasonlító elemzése származástani kapcsolatokra is fényt vethet.

És sejted-e, hogyan működnek majd a következő évtizedek kvantumszámítógépei, miért is olyan nehéz őket létrehozni, hogyan lehet tartósan megőrizni a bennük tárolt információt? Vajon gondolnád-e, hogy éppen a nanofizika egyik friss felfedezése és a matematika egyik egzotikus ága, a topológia segíthet megoldani ezt a nehézséget?

Hallottál-e olyan részecskéről, amely önmaga antirészecskéje? Persze, ilyen a foton! De vajon létezik-e más hasonló (egy olasz elméleti fizikus által már a harmincas években megjósolt) részecske? És gondolnád-e, hogy ezt a titokzatos részecskét épp a szilárd testekben találták meg a fizikusok? Vajon eszedbe jutott-e, hogy ennek a furcsa részecskének köze lehet az előzőleg említett topologikus kvantumszámítógépekhez?

Láttad-e (persze hogy láttad, hiszen érdekel a fizika) a tavalyi év egyik nagy szenzációját, a fekete lyukról készült első fényképet? De tudod-e, hogy ez a fotó nem fénnyel, hanem rádióhullámokkal készült?

Tudod-e, hogy a világ legtökéletesebb folyadéka nem a folyókban vagy tengerekben található, hanem a nagy sebességű atommagok ütközésekor röpke töredékmásodpercekre létrejövő hiperforró tűzgömbben? És gondolnád-e, hogy ennek az illékony folyadéknak a vizsgálata közelebb visz bennünket a Nagy Bummot követő pillanatok eseményeinek megértéséhez?

Hallottál-e már a COVID vírusról? Persze, hiszen másról sem hallasz hónapok óta… De vajon tudod-e, hogy a világjárvány megfékezésére az ELTE-n is folynak ígéretes kutatások?

Találkoztál-e már a Doppler-effektus magyarázatára kitalált mentőautós feladattal? Talán már feleltél is belőle… De utánagondoltál-e mélyebben, vajon mi okozza a közeledő és távolodó mentőautó hangmagasságának változását, és hogy ez a jelenség korántsem csak a hullámokkal kapcsolatban léphet fel? El tudod-e képzelni, hogyan szenvedett Napóleon Moszkva felé közeledő serege is Doppler-eltolódást, és hogyan ért el látszólag „szupermilitáris” sebességet?

Halottál-e már arról, hogy a tervek szerint 2021-ben a Puli a Holdra megy, és víz után fog szimatolni? A Puli kutatócsoport által kifejlesztett cigarettásdoboz méretű műszer a NASA egyik holdjárójára szerelve keresi majd a víz nyomait a holdkőzetekben. És tudsz-e arról, hogy e műszerfejlesztés egyik vezetője egyetemük harmadéves fizikus hallgatója?

És végül tudod-e, hogy mindezeket az izgalmas és a fizikán messze túlmutató témákat itt, Budapesten, az ELTE falai között is kutatják a fizikusok, akik közé te is bekerülhetsz, ha jelentkezel a fizika alapszakra?

Tudod-e már, ki kapja a 2020-as fizikai Nobel-díjat? Még mi sem tudjuk. De amint megtudjuk, azonnal beszámolunk nektek a díjazottak munkásságáról, és arról is, hogy milyen felfedezéssel érdemelték ki a kitüntetést.

Érdekel-e, mivel foglalkoznak az ELTE-n dolgozó, valamint az itt végzett, de más magyar kutatóintézetekben vagy éppen a világ távoli tájain kutató fizikusok, hajdani tanítványaink? Érdekel-e, hogy kerülhetsz te is közéjük? Érdekel-e, hogy a fizika által tanulmányozott számtalan érdekes jelenség hogyan juthat kapcsolatba a mindennapi élettel? És érdekel-e, hol lehet mindezeket a csodákat alaposabban megismerni, kutatni és tanulmányozni?

Ha érdekelnek e kérdések és a tudomány válaszai, nézz bele a 2020. szeptemberében kezdődött előadássorozatunkba!

NYOMTATÁS