A jól ismert grafitban a szénatomok egymással párhuzamos, méhsejthez hasonló szerkezetű rétegekben rendeződnek. A közelmúltban sikerült a grafitból egy ilyen egyetlen atom vastagságú réteget, az ún. grafént leválasztani. A grafén számtalan megdöbbentő fizikai tulajdonsága miatt gyorsan a kutatás középpontjába került. Kiderült, hogy a grafénben az elektronok a relativisztikus kvantummechanika törvényei szerint mozognak. Az előadásban áttekintjük a grafén fizikáját, összehasonlítjuk a közönséges elektronokéval, és szólunk a lehetséges alkalmazásairól, ami forradalmasíthatja a jövő számítógépeit.

• Az előadáshoz kapcsolódó cikkek:
  • A grafén, a nanofizika egyik reménysége (megjelent a Természet Világa 2009. évi januári számában) [pdf] (191Kb)