A fizika egyik alapvető célja, hogy megtalálja a világ legelemibb építőköveit leíró végső elméletet. Einstein úgy gondolta, ez nem lehet a kvantummechanika, mert abban van valami „kísérteties távolhatás”, amit csak valamilyen mélyebb elmélet rejtett változói magyarázhatnak. A 2022-es fizikai Nobel-díjat azokért az 1970-es, 80-as, 90-es és 2010-es években, kvantumosan összefonódott fotonokon végzett
kísérletekért adták, amelyekkel John F. Clauser, Alain Aspect, és Anton Zeilinger kimérték, hogy Einstein tévedett: a „kísérteties távolhatás” valóban létezik, és nem lehet lokális rejtett változókra visszavezetni. Az előadásban áttekintjük, mik voltak ezek a kísérletek, mik azok a Bell-egyenlőtlenségek, amikre ezek épültek,
és hogyan alakították a kvantuminformációs technológiát.