Az éjszakai felhőmentes égen képalkotó polarimetriával észlelhető a Kazimierz Kordylewski lengyel csillagászról elnevezett porhold, ami hagyományos fényképezéssel (fotometriával) csak alig detektálható, ezért sok csillagász nem is hisz a Kordylewski-porhold létezésében. Előadásomban e porhold kialakulásának égi mechanikáját tárgyalom. Megismertetjük a hallgatókat az egymás körül keringő két égitest két Lagrange-féle librációs pontjával. Ha az egyik ilyen pontba helyezünk egy porszemet, akkor az a két égitesttel teljes szinkronban együtt kering, s ha kissé kimozdul onnan a porszem, akkor e pont közelében marad, körötte librálva, lengve, mintegy égi mechanikai csapdába esve. Ezen égi porszívóként működő egyensúlyi (stabil) librációs pontok az idők során összegyűjtik a bolygóközi port, ami a dinamikusan változó Kordylewski-porholdat alkotja. E porholdon szóródó napfény poláros, ezért e hold képalkotó polarimetriával jól kimutatható és tanulmányozható. A porhold keletkezése pedig számítógépes modellezéssel érthető meg. Szólok az ilyen égi mechanikai számítógépes szimulációkról is, melyek egyszerűbb változatait akár középiskolások is elvégezhetik.

• Horváth Gábor, Slíz-Balogh Judit (2019): Interjú Kazimierz Kordylewski lengyel csillagász fiaival: porholdmérés polarimetriával. Élet és Tudomány 74 (14), 425-427.o. [pdf] (3,3MB)
• Slíz-Balogh Judit, Barta András, Horváth Gábor (2019): Kordylewski porholdjának polarimetriai észlelése: Lagrange égi porszívója. Természet Világa 150 (4), 169-175.o. [pdf] (6,5MB)
• Horváth Ákos, Horváth Gábor (1990): A Kordylewski-féle porholdak kialakulásának számítógépes modellezése. Fizikai Szemle 40, 338-344.o. [pdf] (3,4MB)