Mára több, mint ezer organizmus és több tucat szövet rákos daganatának genomszekvenciája ismert. A bennük rejlő információ feltárása és hasznosítása a biológia egyik legizgalmasabb kihívása, az evolúciós múlt megértése és a rákkezelés jövője szempontjából egyaránt. Az utóbbi évtizedekben a molekuláris evolúció tudománya drámai fejlődésen ment át: 40 éve pár tucat rövid RNS-szekvencia segítségével fényt derített az élet három doménjére, az utóbbi pár évben pedig teljes genom-szekvenciákra támaszkodva bebizonyította, hogy a nem afrikai származású emberek DNS-ének 1–4%-a neander-völgyi eredetű, és fényt derített a tumorok rendkívüli heterogenitására. A molekuláris evolúció-kutatás sokak szerint aranykorát éli. Ehhez azonban, túl lépve az adatgyűjtésen, a rendelkezésre álló adatokat értelmezni képes módszereket kell kidolgoznia. Előadásom célja azt bemutatni, hogy az A, T, G és C nukleotidokból álló egyszerű sorozatok, azaz teljes genomszekvenciák értelmezésével hogyan tudunk információt szerezni a különböző időskálákon zajló, az évtizedekben mérhető tumorkialakulástól a fajok többszázmillió éves diverzifikációjáig terjedő evolúciós folyamatokról.