Dåvid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék)
#51, relativitĂĄselmĂ©letIdĆpont: 2009.01.15. (17:00 - )
Kivonat:
Mindenki hallott mĂĄr arrĂłl harangozni, hogy a speciĂĄlis relativitĂĄselmĂ©let szerint a gyorsan mozgĂł ƱrhajĂłkon az ĂłrĂĄk lelassulnak, a mĂ©terrudak megrövidĂŒlnek, az ikrek kĂŒlönbözĆ ĂŒtemben öregednek, a testek tömege megnĆ – Ă©s mĂ©g szĂĄmos hasonlĂł, a köznapi tĂ©r- Ă©s idĆfogalommal erĆteljesen szembenĂĄllĂł, azt szinte provokĂĄlĂł kijelentĂ©s van forgalomban. Nem csoda hĂĄt, hogy a relativitĂĄselmĂ©let megjelenĂ©se Ăłta szĂĄmos, a köznapi jĂłzan Ă©sz nevĂ©ben fellĂ©pĆ elemzĆ agyalt ki sok, többĂ© vagy kevĂ©sbĂ© szellemes paradoxont, amelyek mind azt igyekeznek bebizonyĂtani, hogy az elmĂ©let önellentmondĂĄsos, kijelentĂ©sei abszurd következtetĂ©sekhez vezetnek. ElĆadĂĄsunkban ezekbĆl a paradoxonokbĂłl szemezgetĂŒnk, megmutatva, hogy önellentmondĂĄsrĂłl szĂł sincs, a relativitĂĄselmĂ©let jĂłl felĂ©pĂtett, konzisztens elmĂ©let, amelyet rĂĄadĂĄsul a tapasztalatok is igazolnak – a paradoxonok feloldĂĄsa pedig egyben lehetĆvĂ© teszi, hogy kissĂ© mĂ©lyebben pillantsunk a furcsa, a jĂłzan Ă©sznek ellentmondani lĂĄtszĂł ĂĄllĂtĂĄsok mögĂ©, Ă©s jobban megĂ©rtsĂŒk az elmĂ©let mĂ©lyĂ©n rejlĆ fizikai elveket.