Az atomoktól a csillagokig

A korábbi előadás (2012. január 19.) a csillagok keletkezésével kapcsolatos (látszólagos) termodinamikai paradoxonokat boncolgatta. De számos érdekes termodinamikai kérdés merül fel a csillagok működésével és halálával kapcsolatban is. Mi lehet az oka annak, hogy a Nap 6000 fokos felszíne fölött nem sokkal elhelyezkedő napkorona egymillió foknál is melegebb? Mi tartja fenn ezt a hőmérsékletkülönbséget? Miért nem robban fel egy pillanat alatt a csillagokban összegyűlt, sok billió hidrogénbombára elegendő anyag? Miféle biztonsági szelep adagolja az üzemanyagot olyan óvatos módon, hogy az sok milliárd évnyi világításra elég legyen? Milyen mechanizmus tartja ezalatt egyensúlyban a csillag anyagát? És mi történik, amikor a nukleáris üzemanyag kifogyása után ez az egyensúly felborul? Hogyan lesz a magfúzió hamujából, a héliumból az óriáscsillagban újra üzemanyag? Hányszor lehet megismételni ezt a varázslatot? Miféle nukleáris hűtőgépek működnek egy felrobbanni készülő szupernóva belsejében? Miért nem sikerült még a Földön megszelídítenünk és szabályoznunk a csillagokban automatikusan működő energiatermelő folyamatokat?

• az előadás fóliái [pdf] (3,6MB)
• az előadás videofelvétele [wmv] (540MB)

További ajánlott linkek:

• Dávid Gyula előadása az Atomcsill sorozatban 2012. január 19-én,
  címe: A lehűléstől forrósodó tégla — avagy a csillagok termodinamikája, 1. rész
• Dávid Gyula előadása az Atomcsill sorozatban 2011. szeptember 29-én,
  címe: A kvarkoktól az atomerőműig — kirándulás a nukleáris völgybe
• Zoletnik Sándor előadása az Atomcsill sorozatban 2011. január 13-án,
  címe: Mágneses Nap a laboratóriumban — szabályozott magfúziós kutatások