Janosov Milán globális kísérleti laboratóriuma

Sokszínűség és gondolati szabadság a hálózattudományban egy fizikus szemével!

“A fizikus lét számomra mindig is nagyon erősen összefonódott a problémamegoldással és a kreatív, keretek nélküli kérdésfeltevéssel – mindezt lenyűgöző módon a számok és a logika nyelvén. A fizika határterületeivel ismerkedve hamar rájöttem, számomra a legizgalmasabb kihívás a fizikai gondolkodásmód összekapcsolása gyakran egészen különböző (tudomány)területekkel, valamint a tudományos módszertanok gyakorlati alkalmazásaival. Janosov Milán

A hálózat- és adattudomány pedig tökéletes terepet biztosít ezek kibontakozására. Hiszen a technológia, a számítási kapacitás, az elérhető algoritmusok és megannyi más tényező robbanásszerű fejlődése folytán manapság bármerre lépünk, pillanatok alatt adatpontok milliót hozzuk létre. Másként fogalmazva, adatokkal, számokkal képezzük le a körülöttünk lévő világ elképesztően sok szegmensét, így a virtuális térben globális kísérleti laboratóriumok ezrei jönnek létre. Ezekben a digitális laborokban pedig az emberi viselkedés legkülönbözőbb vetületeit vizsgálhatjuk és érthetjük meg. Legyen szó társas kapcsolataink szerkezetéről, zenehallgatási szokásainkról, a mentor-diák kapcsolatok szerepéről vagy éppen az élhető városok képéről. Előadásomban ezt a sokszínűséget és gondolati szabadságot fogom körbejárni a hálózattudomány néhány meglepő alkalmazásán keresztül.”

Miért szeret kutatni Horváth Ákos?

Fogadjátok szeretettel csütörtöki előadónk, Horváth Ákos gondolatait.

“Egy kutató élete olyan, hogy jönnek mennek a tudományos információk,
eredmények és ezek közül sokszor egy-egy megragad és kíváncsi leszek.
Én magfizikus lettem, ebbe a témakörbe tartozó tapasztalataim vannak,
ilyen kérdésekbe szoktam kutatási feladatokat megoldani.Horváth Ákos

Azért szeretem egyrészről ezeket a kutatásokat mert a magfizikai
kísérletek mindig valami láthatatlanról, nagyon kis dolog viselkedéséről
szólnak és ez olyan mintha ezen ismeretek feltárása tényleg nem lenne
olyan egyszerű. Sokszor amit találunk bár nagyon érdekes, a tudományt
előreviszi, de igazából nem is fontos a társadalom egésze számára.
Ezért másrészről az okoz örömet nekem, amikor a környezeti
radioaktivitás vizsgálatával valami olyat mutatunk meg, ami sok ember
életére lehet hatással. Ha sikerül megfejteni valamit, akkor hozzáadunk
az alkalmazható közös tudáshoz, felfedünk olyan folyamatokat, amit az
ember nem is gondolt volna az ilyen atommag szintű mérések nélkül. Nem
mindig sikerül a megfejtés, ezért nagy öröm az, amikor meg viszont igen.
Gyakran ilyenkor érdekes természeti helyekre is el lehet jutni. Ez is
sokszor emlékezetes. Mint egyetemi oktató, ezeken felül még azt is
szeretem, ha kreatív diákokkal kutatunk. Az ő kérdéseik érthető
megválaszolása legtöbbször nagy kihívást jelentenek, és ha sikerül, az
dupla boldogság. Ők is tanultak és én is örülök.”

Derényi Imre – mi a fizika?

Következő előadónk, Derényi Imre gondolatai:

“A fizikát nehéz pontosan definiálni. Sokan (köztük középiskolásként még jómagam is) úgy tekintenek rá, mint az élettelen jelenségek tudományára. Ennél azonban sokkal kifejezőbb, és a gondolatiság szabadságát hangsúlyozza az a megfogalmazás, hogy “fizika az, amit a fizikusok csinálnak”. Na de mit is csinálnak a fizikusok? Derényi Imre Matematikai precizitással kísérlik meg leírni a világ jelenségeit. Newton maga is “A természetfilozófia matematikai alapelvei” címet adta fő művének. Sokáig valóban csak az élettelen természeti jelenségek bizonyultak jól megfoghatónak a matematika eszközeivel. Az utóbbi évtizedekben azonban ez kiterjedt olyan területekre is mint a gazdaság, pénzügy, szociológia, biológia stb. Számomra különösen izgalmas a biológiai jelenségek megértése, köszönhetően annak, hogy rohamos tempóban nő a nagy precizitású kísérleti (pl. molekuláris biológiai, genetikai) adatok mennyisége, lehetővé téve a matematika módszereinek alkalmazását. Nagy élmény kutatóként részese lenni annak a folyamatnak, ami lépésről lépésre feltárja az élet rejtélyeit, és magyarázatot ad arra, hogy az élet miért úgy működik, ahogy.”

Veres Gábor – hogyan találkozik az elméleti és kísérleti fizika?

Következő előadónkat, Veres Gábort kérdeztük arról, hogy miért szeret kutatni:

“Miért szeretek a fizika területén kutatni? Engem a fizika amiatt érdekelt mindig is, hogy a Természetet próbálja leírni. Igen ám, de nagyon sokszor rendkívül absztrakt módon közelíti meg a problémákat a fizika, és az egyetemi oktatásunk jó része is. Kommutátorok, Lie-algebra, szimmetriák, renormálhatóság, csoportelmélet… sőt, Veres Gábormár egy síkhullám is annyira absztrakt, hogy az egyetem alatt már-már attól féltem, hogy esetleg túlságosan eltávolodunk a Természettől. Hiszen az elektron általában nem síkhullám, hanem egy kis (igaz, végtelenül kis) golyó. Vagy mégsem? Tehát engem leginkább az kezdett el foglalkoztatni, hogy az elvont matematikai és elméleti konstrukciók hogyan feleltethetők meg a körülöttünk nyüzsgő mikroszkópikus (sőt, még kisebb) elemi részecskéknek, jelenségeknek. Hogyan találkozik az elméleti és kísérleti fizika? A legfontosabb kédés talán, hogy honnan tudjuk valójában, amit tudunk? Hogyan válnak láthatóvá, kézzelfoghatóvá az elemi részecskék? Később aztán azt kezdtem el csodálni, hogy hogyan lehet igen közvetett módon, de mégis szilárd talajon álló következtetéseket levonni első látásra átláthatatlannak tűnő kísérleti információkból. És ehhez az a jó érzés társul, hogy nagyon sokan vagyunk, akik hasonlóan gondolkodunk erről, és hasonló dolgokat szeretünk csinálni, hasonló nyelvet beszélünk. Aki csodabogár, az sok hasonló csodabogár között kevésbé érzi annyira csodabogárnak magát. Mára pedig egyre inkább azt is kezdem értékelni, hogy a kutatásunknak fontos és praktikus alkalmazásai is vannak a gyógyításban, régészetben, klímakutatásban, megújuló energiaforrások területén, és még sorolhatnám. “

Szigeti Balázst kérdeztük

Fogadjátok szeretettel Szigeti Balázs gondolatait a kutatásról.

“Miért is szeretek kutatni?

Elsőéves hallgatóként tapasztalhattam meg először igazán, hogy milyen erő rejlik a matematikai nyelvben, amikor fizikai problémákat szeretnénk megfogalmazni. Szigeti BalázsTanulmányaim során lenyűgözött, ahogy az egyre fejlettebb matematikai eszközök segítségével lehetőség, adódott egyrészt a látszólag nagyon különböző fizikai jelenségek közötti összefüggések felderítésére, másrészt egyes ismert jelenségek esetén is egyre mélyebb tudásra tehetünk szert, ahogy absztraktabb matematikai struktúrákat használtunk. A fizikai jelenségekről alkotott képünket így egyszerre tágíthatjuk vertikálisan és horizontálisan is. A kutatás szépségét abban látom, hogy ezáltal válik igazán lehetőségem megérteni azt, amit ma fizikai világképnek nevezünk és remélem, hogy ehhez a megismeréshez én is jelentékeny módon tudok hozzájárulni.”

Felhívás!

Felhívjuk az Atomcsill előadásait élőben látogatni kívánók figyelmét, hogy az egyetem járványügyi központjának frissen megerősített rendelkezése értelmében az egyetem épületébe belépni és az előadásokat meghallgatni CSAKIS MASZKBAN lehet!!! Az előadótermekben az előadó kivételével mindenkinek folyamatosan maszkot kell viselnie.
Kérjük az érdeklődőket, hogy e rendelkezés figyelembe vételével jelenjenek meg előadásainkon! Senkit sem szeretnénk hazaküldeni, de a járványt és a vele kapcsolatos szabályokat komolyan kell vennünk.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk, érdekes tudományos élményeket és járványmentes őszt kívánunk!
az Atomcsill szervezői nevében
dgy

DGy évadnyitó gondolatai

Szeptember 9-én újra AtomCsill! Terveink szerint személyesen!!
Olvassátok szeretettel DGy évadnyitó gondolatait az oktatás és az ismeretterjesztés örömeiről:
“Úgy kerültem a katedrára, mint Pilátus a Credoba. Érettségire készülő osztályunk összeveszett egy tanárral, aki attól kezdve szabotálta az órákat, tanítás helyett újságot olvasott, és nem volt hajlandó elmagyarázni az ábrázoló geometriát, pedig ez az építésznek jelentkező osztálytársaim számára létfontosságú lett volna. Így aztán legnagyobb meglepetésemre a rajztagozatos osztály egyetlen matematikai affinitású tagjaként a tábla előtt találtam magam, kezemben egy hatalmas háromszög-vonalzóval és egy méteres körzővel. Néhány hét alatt leadtam az egész ábrázoló geometriát az építész-aspiránsoknak.
A következő hasonló élmény az egyetem utolsó évében ért. Évfolyamunk nagyon nem volt elégedett azzal, ahogy a csoportelméletet tanították nekünk – vajon mi köze ennek a fizikához, és miért adtak Nobel-díjakat az alkalmazásáért? Ezért aztán néhány barátommal szerveztünk egy csoportelméleti nyári iskolát, ahol saját búvárkodásunk alapján összeszedett tudásunkkal megpróbáltunk felelni ezekre a kérdésekre magunknak és érdeklődő hallgatótársainknak.
Ezek voltak azok az első esetek, amikor megéreztem, hogy a tudás csak akkor igazi érték, ha az ember megpróbálja továbbadni másoknak is – méghozzá nemcsak magát a puszta tudományos információt, hanem a saját vele kapcsolatos érzéseit, sőt indulatait is, elhitetni azt, hogy ez a tétel, tananyag, tudományág nemcsak fontos, hanem szép, érdekes és lelkesítő is, és ha sikerül legalább néhány hallgatóban felkelteni a rácsodálkozás öröme mellett e szépség felismerésének élményét is.
Amikor aztán végzés után 1976-ban bekerültem az egyetemre, és az elsőéves fizikusok gyakorlatvezetőjeként bedobtak a mélyvízbe, azonnal rájöttem, hogy ez az ismeret- és lelkesedés-átadás az én igazi hívatásom. Azóta számos fizikai és matematikai tárgy előadójaként igyekszem ezt képviselni.
1985 óta tartok tudományos ismeretterjesztő előadásokat is, először az Uránia Csillagvizsgálóban, aztán a TIT Szabadegyetemén, számos középiskolában, ankétokon, művelődési házakban, egyedi rendezvényeken (még a Szigeten és az A38 hajón is!), majd a Polaris Csillagvizsgálóban. Ez egészen más műfaj, mint az egyetemen tartott szakmai előadások, de a végső cél ugyanaz: a matematikai részletek és a szakzsargon használata nélkül minél több érdeklődővel megismertetni a fizika és határtudományai gondolatvilágát, világképét, fontos eredményeit, és megmutatni, hogy a természettudomány épp olyan fontos és integráns része az emberi kultúrának, mint a költészet, a zene vagy az építészet. És természetesen az ilyen előadásoknál is az a legnagyobb eredmény, ha a hallgatóság a puszta tények és adatok mellett megérzi az egész tudományos konstrukció szépségét, magával ragadó és lelkesítő voltát. Sőt néhány hallgatónak esetleg még ahhoz is kedve támad, hogy maga is főállásban foglalkozzon a fizikával…
E műfajban is utolérhetetlen példakép Marx György professzor, aki ismeretterjesztő cikkeivel, rádió- és tv-műsoraival, tanároknak tartott előadásaival sok diákgeneráció tagjainak csinált kedvet a fizika műveléséhez, oktatásához – vagy egyszerűen csak a tudományos eredmények követéséhez.
Az utóbbi másfél évtizedben oktatói és ismeretterjesztő tevékenységem e két ága összeért: az Atomcsill sorozat itt az egyetemen fogadja a laikus közönséget, köztük a (remélhetőleg) fizikus hallgatónak jelentkező középiskolásokat, hogy megpróbálja megismertetni velük a fizika eredményeit és szépségeit. Ehhez szeretnék én is hozzájárulni.”

Atomcsill – egymillió néző

Kedves barátaink, az Atomcsill sorozat nézői, hallgatói!

Örömmel jelenthetjük, hogy az Atomcsill YouTube csatornája  2021. július 22-én délután 14 órakor elérte az egymilliós nézőszámot.
Köszönjük a közönség érdeklődését és bizalmát!
Köszönjük ezt a fantasztikus eredményt az Atomcsill minden előadójának, a kísérletek bemutatóinak, a felvételek készítőinek, a weblap és a csatorna létrehozóinak és gondozóinak, a programok minden népszerűsítőjének!
Csatornánkon pillanatnyilag 139 ismeretterjesztő előadás, kísérlet és rövid hír felvétele tekinthető meg. A szeptembertől áprilisig tartó tanév folyamán folyamatosan kerülnek fel az új előadások és kísérletek, emellett egész évben folytatjuk a régebbi felvételek feltöltését is.
Reméljük, hogy sorozatunk a következő években is töretlen népszerűségnek örvend majd a középiskolás diákok, a fizikatanárok és a fizika iránt érdeklődő laikusok körében, tovább öregbítve az ELTE, ezen belül a TTK és a Fizikai Intézet hírnevét, mi pedig újabb érdekes és izgalmas, hasonlóan nagy érdeklődést kiváltó előadásokkal, kísérletekkel és ezek felvételeivel gazdagíthatjuk az Atomcsill gyűjteményét.
Az Atomcsill immár 17. évada szeptember 9-én kezdődik – remélhetőleg ismét élő közönség előtt.
a sorozat szervezői