Fizikai Nobel-díj 2022

Asbóth János (BME TTK, Elméleti Fizikai Tsz, Wigner FK, SzFI) tartott rövid ismertetőt a 2022. évi fizikai Nobel-díjasokról.

Sok minden mögött ott van a fizika!

Fogadjátok szeretettel mai előadónk, Németh Vilmos gondolatait:
Fizikusként végeztem 1984-ben az ELTE TTK-n és utána 1992-ig a KFKI Mikroelektronikai Kutató Intézetében dolgoztam, azonban azóta nem fizikusként tevékenykedem. Az elmúlt 30 évben elég kacskaringós szakmai pályát futottam be, amiben meghatározó szerepet töltött be a tudomány- és innovációpolitika, valamint a infókommunikáció. JelenNémeth VIlmosleg is ezzel foglalkozom a BME-n, nevezetesen 5G mobil kommunikációs technológiával. Úgyhogy az előadásom sem közvetlenül fizikáról szól, de nagyon sok minden távközlési technológia mögött ott van a fizika. Habár nem fizikai kutatásokat végzek, annyiban megmaradt bennem a fizikusi gondolkodás, hogy minden érdekel, ami új, de bizonyos dolgokat szeretek megvalósulva látni, ezért vagyok most műszaki területen.

Édes Lili: Optikai bemutató (XVIII/2.)

Előadó: Édes Lili (ELTE Fizikai Intézet, fizikus mesterszakos hallgató)

Kísérletek:
01:08 fényszórás hajlakkon
01:36 fénytörés szemléltetése vízzel töltött kádban
03:46 többszörös visszaverődés vízzel töltött kádban
04:37 teljes visszaverődés határszöge
07:30 fénytörés különböző törésmutatójú anyagok határán
08:50 fényelhajlás cukros vízben
12:04 mechanikai hullámok terjedése pontszerű forrás esetén
13:47 mechanikai hullámok interferenciája két pontforrás esetén
15:40 síkhullámok keltése
16:30 egy- és többrés kísérlet mechanikai hullámokkal
18:07 lézer szóródása diffrakciós rácson
23:20 lézer szóródása hajszálon
24:30 Newton-gyűrűk kivetítése (26:53)

Miért szeretem a kutatói létformát?

Domokos Péter, az AtomCsill csütörtöki előadója:
Domokos Péter
„Többek között a folyamatos tanulás miatt. Minél többet tudsz, annál több dolgot szeretnél még megismerni. Jó lehet sok mindenről tudni, akárcsak felületesen is. De ha valami tanulmányozásába nagy mélységben belemerülsz, akkor a megértés új minőségét lehet elérni, ami a kíváncsiságunk és rejtvényfejtő ösztönünk kielégítésén túlmenően nagy szellemi megnyugvást ad. A fizika nagyon mély…”

Papp Eszter: Folyékony nitrogénes kísérletek (XVIII/1.)

Előadó: Papp Eszter (ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék)

Kísérletek:
00:27 Leidenfrost-hatás
01:02 Lufi zsugorítás
02:11 LED színváltozása
05:00 Felhőgyártás (06:16)
07:00 Fizikus fagyikészítés

Gabányi Krisztina képeskönyve

Fogadjátok szeretettel a 17. évad utolsó előadójának, Gabányi Krisztinának gondolatait:
„Amióta visszaemlékszem mindig csillagász akartam lenni. Igazából pontosan nem tudom, hogy miért, de biztos, hogy köze volt hozzá egy képeskönyvnek, amiben lehetett a holdjárót mozgatni a Hold felszínén.
Az ELTE TTK-n végeztem fizikus-csillagász szakon. A bonni Max Planck Rádiócsillagászati Intézetben szereztem meg a doktorimat. Ott lehetőségem nyílt az egyik legnagyobb mozgatható, az Effelsbergi 100 méteres rádióantennával méréseket végezni.
Fantasztikus élmény, amikor az ember bepötyögi a parancsot és utána hallja ahogy felbrummognak a motorok és látja az ablakon keresztül, ahogy kezd elfordulni az egész hatalmas szerkezet.
Gabanyi Krisztina
A doktori után egy egyéves japán ösztöndíjat leszámítva itthon dolgoztam, először a Földmérési és Távérzékelési Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumában, aztán a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetben, majd az MTA-ELTE Extragalaktikus Asztrofizika Kutatócsoportba kerültem. Jelenleg az ELTE Csillagászat tanszékén vagyok adjunktus.”

ELTE Podcast

Az Atomcsill két alapítója: Cserti József és Dávid Gyula fizikusok az ELTE Podcast vendégei voltak.

 

Nógrádi Dániel kirándulása

Fogadjátok szeretettel március 24-i előadónk, Nógrádi Dániel gondolatait a fizikáról.
Nógrádi Dániel
„A fizikával foglalkozás ugyanazért jó, amiért a hegymászás, kirándulás, csavargás: a világ megismerése. Soha nem lehet kifogyni belőle, soha nem lesz unalmas, mindig lehet csinálni valami újat és időről időre mindig rá lehet ébredni, hogy a legegyszerűbb dolgok is milyen komplikáltak és a legkomplikáltabb dolgokról is kiderül, hogy egyre közelebb lehet kerülni a megértésükhöz, ha elég sokat törjük a fejünket.”