Bár a kvantummechanika kialakulása nem köthető egyetlen határozott eseményhez (az alapvető felfedezések 1900 és 1948 között születtek), a nemzetközi tudományos közösség mégis úgy döntött, hogy most jött el az idő megünnepelni a kvantumelmélet centenáriumát. Így lett 2025 a kvantummechanika és technológia nemzetközi éve (https://quantum2025.org/en/). Ezért nem véletlen, hogy az Atomcsill huszadik, jubileumi évadának első 2025-ös előadása is a kvantumelméletről szól.

Többek szerint a több, mint egy évszázados kvantummechanika igazi története éppen csak most kezdődik. De mi történt az elmúlt száz évben? Mit tanultunk eddig a kvantummechanikából?

Sokan úgy tudják, hogy a fizikának ez a tudományága csak az atomok, és más mikroszkopikus részecskék leírására szolgál. Ebben az előadásban megmutatjuk, hogy ez nem teljesen igaz. Az atomok, az elektronok kvantumos viselkedése alapvetően befolyásolja makroszkopikus világunkat, mindennapi életünket is.

Hogyan segít a vasalásban az alagúteffektus? Miért zöld a fű? Hogyan mozognak az elektronok a fémekben, félvezetőkben – és ennek megértése miképpen segítette azt az őrületes fejlődést, amit az elektronikában láthatunk a számítógépektől az okosórákig?

Hogyan vált életünk részévé (még ha ezt legtöbbször nem is tudjuk) a szupravezetés jelensége – aminek felfedezése és magyarázata a fizika egyik legnagyobb eredménye, és egyben a kvantummechanika makroszkopikus manifesztációjának egyik nagyszerű példája?

Mi is az a kvantum-Hall-effektus, és mire jó? Milyen újabb irányokat nyithat az alkalmazások terén az elektronoknak a nanoméretű eszközökben és újfajta anyagokban, mint például a grafénben mutatott kvantumos viselkedésének megismerése?

A kvantummechanika velünk van. De vajon értjük-e? Bátran mondhatjuk, hogy még sok a kérdés, a felfedezni való. Érdemes megtanulni az alapokat, hogy aztán tovább kutathassunk ezen a területen.