Az atomoktól a csillagokig

A sorozat egyik korábbi előadásában (2013. január 10.) arról volt szó, hogyan működik egy stacionárius (állandósult) állapotba került csillag, hogyan szabadítja fel és alakítja sugárzássá a magenergiát — évmilliárdokon át tartó, önszabályozó folyamatban. De mi történik, ha végül elfogy az üzemanyagként szolgáló hidrogén? Sőt, a fúzió hamuja, az üzemanyagként újból felhasznált hélium és a többi könnyű atommag is? Az üzem(anyag)- és időzavarba kerülő, önszabályozó rendszerét elvesztő kazán kétségbeesett küzdelembe kezd a mindent összeroppantó gravitációs erő ellen. A folyamat végeredményét ismerjük: szupernova-robbanás, ami nehéz elemek atommagjaival szennyezi be a csillagközi teret (ezzel később lehetővé teszi a bolygók és a fizikusok létrejöttét). De hogyan lesz az összeomlásból robbanás? Milyen részecskék viszik el a felszabaduló energia zömét? A robbanásig elvezető folyamat részletei számos termodinamikai érdekességet tartogatnak, melyek megismerése arra is rádöbbenthet, milyen magfizikai és csillagfizikai véletleneken múlik a szupernovák gigászi környezetszennyezése, a galaktikus reprocesszáló ciklus megindulása — és ezzel saját létezésünk is.

• az előadás fóliái [pdf] (4,2MB)
• az előadás videofelvétele [wmv] (777MB)

További ajánlott linkek:

• Dávid Gyula előadása az Atomcsill sorozatban 2013. január 10-én,
  címe: Hamuval fűteni — avagy a csillagok termodinamikája, 2. rész
• Dávid Gyula előadása az Atomcsill sorozatban 2012. január 19-én,
  címe: A lehűléstől forrósodó tégla — avagy a csillagok termodinamikája, 1. rész