A második rádiócsillagász

Ismerjük meg következő előadónkat, Frey Sándort:A képen Frey Sándor látható, az intézet hivatalos fotóformátumában.

„A legszebb, amit átélhetünk, a dolgok titokzatossága.” Ez nem egy ezoterikus felvezetés kezdete, hanem egy idézet Albert Einsteintől – akinek a nevével ugye sok mindent el lehet adni. Az üzenet lényege pedig az, hogy aki a kutatói pályát választja, annak ez az érzés sokszor megadatik, és segít átlendülni a szükségképpen előálló nehézségeken is.

A csillagász mellett matematika–fizika szakos középiskolai tanári diplomát szereztem az ELTE-n, 1991-ben. Akkoriban még nem lehetett önállóan csillagászatot tanulni, de ma már az egyetemen ilyen mesterszak is választható, a legjobbak pedig a doktori programban folytathatják tanulmányaikat. A régmúlt időkre visszagondolva, pályaválasztásom igazából már az általános iskola felső tagozatában eldőlt, a középiskolában pedig csak megerősödött az elhatározásom. Mindebben meghatározó szerepe volt a tanáraimnak. Bár középiskolában végül sosem dolgoztam, valami azért megmaradt bennem a „tanárságból” is, hiszen szívesen foglalkozom egyetemi hallgatók témavezetésével és előadások tartásával. Csillagászatot, asztrofizikát tanulni azért is jó az egyetemen, mert már nagyon korán be lehet kapcsolódni a kutatómunkába, és akár nemzetközi színvonalú eredményeket is el lehet érni.

A szakmai pályámra visszatekintve, könnyen azonosíthatók olyan pontok, amikor egy meghatározó élmény vagy emberrel való találkozás eldöntötte, merre vezet tovább az utam. Így kezdtem rádiócsillagászattal is foglalkozni – egykori témavezetőm, Fejes István után Magyarországon talán másodikként. Az azóta eltelt évtizedek alatt szerencsére már lényegesen többen lettünk. Aki az ELTE-n fizikát vagy csillagászatot tanul, maga is megismerkedhet ezzel az izgalmas, de még mindig nem egészen száz éves múltra visszatekintő, ugyanakkor óriási jövő előtt álló tudományággal.

Az előadásban csak rövid ízelítőt lesz alkalmam adni a rádiócsillagászat érdekességeiből, de bízom benne, hogy nem fogok csalódást okozni. Rádiótartományban látunk a lehető legmesszebbre, és rádiótávcsövek hálózatával érhetjük el a modern csillagászati megfigyelések legfinomabb szögfelbontását. Rádióban a Naprendszertől kezdve a Világegyetem legtávolabbi objektumait is kutathatjuk, sőt a lehető legkorábbi eredetű elektromágneses sugárzást, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást is tanulmányozhatjuk.

Rácstérelmélet, az Univerzum-játék

Endrődi Gergely gondolatai, a soron következő előadása előtt:

Elméleti részecskefizikus vagyok, a kutatási területem a rácstérelmélet. Ez
egy numerikus szimulációs módszer, amelynek segítségével a világunk
legkisebb építőkockáit, az elemi részecskéket és azok kölcsönhatásait
vizsgálhatjuk. Érdekes módon, ha megismerjük az anyag ilyen szintű,
mikroszkopikus szerkezetét, azáltal olyan rendszereket is jobban meg tudunk
érteni, mint az Univerzumunk Ősrobbanást követő első másodperce vagy
éppen egy neutroncsillag belső magja.

A képen Endrődi Gergely látható az ELTE épülete előtt.A rácstérelmélettel az ELTE fizikus szakán egy tudományos diákköri munka
kapcsán ismerkedtem meg. Ekkor már tudtam, hogy a sok szakirányos lehetőség
közül a részecskefizika érdekel a legjobban; ezt tartottam a legizgalmasabbnak
és egyben a legbonyolultabbnak is. A rácstérelméletben nagyon megfogott,
hogy milyen jól lehet benne ötvözni az elméleti számolást és a programozást:
egyes kérdéseket papíron, ceruzával lehet megoldani, másokat viszont be kell
programozni és egy szuperszámítógépre bízni.

Ez nagyon sokfélévé teszi a munkát: lenyűgöz, hogy minden nap lehet egy új,
izgalmas kérdést találni, amin a csapatommal együtt gondolkodhatunk. A kutatás
számomra olyan, mint egy játék, amiben a végletekig el tudok mélyedni.

Ebben az előadásban ennek a játéknak szeretném néhány elemét bemutatni, és
egyszerű példákon keresztül szemléltetni, hogy hogyan működnek a
rácstérelméletben használt szimulációs algoritmusok.

Frappáns tévedéseink

Baranyai Klára gondolatai a következő atomcsill előadás előtt:

Ez az alkalom nem a tudomány élvonalbeli kutatásairól szól, hanem a középiskolában tanultak alkalmazásáról néhány érdekes és izgalmas, mégis könnyen elvégezhető kísérlet kapcsán. Berzsenyis diákokkal néhány kedvenc, meglepő kísérletünket mutatjuk be, amikkel az iskola fizikatáborában, vagy szakkörön találkoztunk. Egy kicsit elmélyedünk a magyarázatukban, és megmutatjuk, hogy néhánynak közkedvelt, könnyen érthető, frappáns, ám hamis magyarázata is elterjedt. Vannak olyanok is, amik a hétköznapjainkban is visszaköszönnek, és van, amit a szép látvány miatt mutatunk meg.

A képen Baranyai Klára tanárnő látható Berzsenyis diákok társaságában.

Egy szórakoztató és tanulságos fizikaóra lesz tanárral és diákokkal.

Egy matematikus a Fizika bűvöletében

„Számomra a fizika iránti rajongás nem volt magától értetődő, ami már gyerekkorom óta elkísért. Az igaz, hogy nagyon fiatal korom óta űrhajós szerettem volna lenni, de A képen Kis-Tóth Ágnes egy hintaágyban látható.ezen kívül sem a fizika, sem a csillagászat nem foglalt el kifejezetten különleges szerepet az életemben. Gyerekként alapvetően minden érdekelt, és ezért sokáig nem tudtam eldönteni melyik az az irány, ami a leginkább vonz.A természettudományos érdeklődés persze jelen volt a családomban, Anyukám matek-fizika szakos középiskolai tanár, Apukám pedig matematikus-filozófus volt, de ennek ellenére nem volt elvárás, hogy én is ilyen irányt vegyek. Tizennyolc évesen még halványlila gőzöm nem volt arról, hogy mihez is szeretnék kezdeni magammal és végül teljes tanácstalanságomban választottam a matematikus szakot, mondván, hogy azt szeretem, jól is megy és még menőn is hangzik.

A fizika iránti szerelem később kopogtatott be hozzám. Egyszer csak elkezdtem felfigyelni izgalmasnak tűnő kifejezésekre, mint a fekete lyuk, féreglyuk, sötét anyag, sötét energia, neutrínó, pozitron, tachion, kvark, idődilatáció, spektroszkópia, perturbáció, húrelmélet, határozatlansági elv, egy dobozba zárt macska, párhuzamos dimenziók, teleportálás, időutazás és még sorolhatnám napestig. Fogalmam sem volt, hogy pontosan mik ezek, és vajon melyik tudomány és melyik fantasztikum. Főleg mert a legtöbb fogalommal a Csillagkapu sorozatban találkoztam, ami valljuk be, egy fantasztikus sorozat, de azért inkább fikció, mint tudomány. Már volt egy diplomám és tanítottam is pár éve, mikor végül megérett bennem a döntés: nekem ezekről a dolgokról muszáj többet tudnom!

Amikor elindultam a nagybetűs Fizika, majd később az asztrofizika megismerésének útján, akkor szó szerint egyik ámulatból estem a másikba. Egy olyan tudomány tárult fel előttem, ami a világunk végtelenül izgalmas és sokszor meghökkentő működését zseniális és kreatív módszerekkel igyekszik megfejteni. Most ebből a csodálatos utazásból szeretnék nektek is egy kis ízelítőt adni. Olyan történeteket választottam, amik engem is magukkal ragadtak, amik számomra is tanulságosak, érdekesek, inspirálóak vagy éppen szórakoztatóak voltak. Remélem, nektek is hasonló élményt nyújtanak majd!”

Fizikai kísérleti bemutatósorozat a 200 éves Akadémián

A Magyar Tudományos Akadémia 200. születésnapjához kapcsolódó rendezvények keretében érdekes fizikai kísérleti bemutatósorozatra is sor kerül.

Hӓrtlein Károly, a BME mesteroktatója két négyrészes előadássorozatot tart
az MTA székház Nagytermében (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.)

A képen Hartlein Károly kísérletezik egy zöld tábla előtt.

Előadások:

szeptember 4. csütörtök:
mechanika és hullámtan

szeptember 16. kedd:
hőtan és energetika

szeptember 19. péntek:
elektromosságtan

szeptember 30. kedd:
kvantumos jelenségek


A középiskolás diákoknak szánt előadások 14:30-16:00 között lesznek

A felnőtt korosztálynak szánt előadásokat 17:30-19:00 között tartják.

A részvétel ingyenes, de érdemes előre regisztrálni.

Az előadásokra egyénileg és csoportosan is lehet regisztrálni a sorozat weblapján:.

MTA regisztráció

A fél 3-kor kezdődő előadásokra Härtlein Károly elektronikus levélben várja az iskolai osztályok jelentkezését: hartlein.karoly(kukac)ttk.bme.hu

Az Univerzum fejlődéstörténete: rejtélyek, talányok, és megoldások

Ajánljuk az atomcsill közönség figyelmébe az alábbi eseményt:

Az Univerzum fejlődéstörténete: rejtélyek, talányok, és megoldások

Kivonat: Szapudi István, a Hawaii Egyetem Csillagászati Intézete professzorának nyilvános, magyar nyelvű előadása A Sötét Univerzum feltérképezése (DarkMap) című konferencián, a Sokszínű tudomány rendezvénysorozat keretében az MTA Fizikai Tudományok Osztálya hónapjának megnyitóján. A professzor előadásában áttekinti az Univerzum történetét az ősrobbanástól napjainkig, a sötét anyagra és energiára épülő sztenderd konkordanciamodell tükrében. Kiderül, hogy a nemrég tökéletesnek gondolt kozmológiai elméletben hajszálrepedéseket okoztak a legfrissebb mérések, teret adva alternatív modelleknek is.

Helyszín: MTA Székház, Nagyterem 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.

Időpont: 2025. Szept. 02. 17.30-18.30 óra

100 éves kvantum előadások

Az Atomcsill szervezői mindenkinek ajánlják figyelmébe az MTA alábbi eseményét:

A rendezvény helyszíne az Akadémia Nagyterme, a részvétel regisztrációhoz kötött, további részletek az MTA honlapján!

A kvantumok világa – fizikai ismeretterjesztés a 200 éves Akadémián

A Magyar Tudományos Akadémia 2025-ben ünnepli 200. születésnapját. Minden hónapban más tudományos osztály mutatkozik be, és ismerteti eredményeit a világ tudósai mellett a magyar nagyközönséggel is.

Szeptemberben kerül sor a Fizikai Osztály programjára, amelyben tudományos
konferenciák és kiállítások mellett az érdeklődő közönségnek szóló 12 részes
ismeretterjesztő előadássorozat is szerepel.

A kvantumok világa – a 21. század életének formálója

2025-ben ünnepli az emberiség a kvantumelmélet századik születésnapját. Ez az egykor ezoterikusnak, a mindennapoktól távolinak tűnő tudományág az elmúlt
évszázadban átalakította a világ arculatát. Nemcsak a természettudományon, ezen belül a fizikán belül okozott szemléleti forradalmat és nyitott meg számos gyökeresen új kutatási irányt, hanem a rá épülő modern technológia behatolt a mindennapi életbe is – elég az informatika széles körű társadalmi hatásaira utalni.

A kétszáz éves Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Osztálya tehát nem
köszöntheti méltóbb módon a kettős évfordulót, mint azzal, hogy a tudomány iránt érdeklődőknek bemutatja a kvantumelmélet alapfogalmai, furcsa és a köznapi szemlélet számára nehezen elfogadható gondolatvilága mellett a kvantumfizikára épülő új tudományágakat is a kvantumkémiától a részecskefizikáig, valamint a kvantumelmélet eredményeit gyakorlati alkalmazásokra váltó modern technológiát a lézerfizikától a kvantuminformatikáig.

A jubileumi előadássorozat 2025 szeptemberi 12 előadását az egyes területek kiváló szakemberei tartják, a tudományos hitelesség mellett a közérthetőség szempontjait is figyelembe véve. A sorozat előadásainak nézői és az előadásokról készült videókat megtekintők átfogó képet kaphatnak a huszadik század legnagyobb tudományos áttöréséről, valamint az immár termőre fordult kvantumelmélet 21. századi gyümölcseiről és várható eredményeiről is.

Tervezett program (12 előadás)

szeptember 3.
Cserti József (ELTE): A kvantummechanika itt van velünk
Kürti Jenő (ELTE): Mi tartja össze a molekulákat?

szeptember 8.
Takács Gábor (BME): Milyen a világ, ha kvantum?
Domokos Péter (Wigner KI): Schrödinger macskája a laborban

szeptember 10.
Fröhlich Georgina (SE): Mit keres a kvantumfizika az orvostudományban?
Csanád Máté (ELTE): A kvarkoktól a csillagokig

szeptember 15.
Pásztor Gabriella (ELTE): Kvantumok között – Utazás az elemi részecskék
különleges világába
Fülöp Zsolt (ATOMKI): Kvantumfizika a csillagokban: az elemek keletkezése

szeptember 17.
Csonka Szabolcs (BME): Nanoelektronikától a kvantumelektronika felé
Asbóth János (BME/Wigner KI): A ma és a holnap kvantumszámítógépei

szeptember 29.
Zaránd Gergely (BME): Neumann Jánostól a kvantumos összefonódásig
Dávid Gyula (ELTE): Kvantumkorszakok az Univerzum történetében

Részletes program és az előadások ismertetése a sorozat weblapján:

Szervezők: Asbóth János (BME), Cserti József (ELTE), Dávid Gyula (ELTE), Halbritter András (BME) és Takács Gábor (BME)

Fizikai Nobel-díj 2024

Csabai István (ELTE-TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék) tartott rövid ismertetőt a 2024. évi fizikai (és kémiai) Nobel-díjasokról.

Gáspár Merse Előd: Érzéki csalódások (XIX/12.)

Előadó: Gáspár Merse Előd (CEU, Department of Cognitive Science)

Tartalom:

01:05 Charpentier-illúzió demonstrálása
02:47 Charpentier-illúzió magyarázat
06:14 intuitív fizika
07:13 kontraintuitív percepciók
09:14 optikai illúziók
10:58 Bajcsy-Zsilinszky Endre homormű
11:53 McGurk-effektus (https://youtu.be/2k8fHR9jKVM?si=3poZZYZ0Y98fNwsf)
13:00 neuronok adaptációja (magyarázat)
17:27 színek és súlyérzékelés