Tudod-e, hogy ki volt Eötvös Loránd, miért nevezték el róla az egyetem mellett a geofizikai kutatóintézetet is, és hogy mi köze van az ő száz éve végzett, még ma is elképesztő pontosságúnak minősülő méréseinek az általános relativitáselmélethez? Tudod-e, hogy miért nyomja a talpadat a talaj, fenekedet a szék, ha egyszer a modern fizika szerint nem is létezik a gravitációs erő? Tudod-e, hogy milyen logikával juthatunk el a súlyos és a tehetetlen tömeg már Newton által is kimondott, de igazából csak Eötvös által bebizonyított azonosságától az általános relativitáselmélet alapgondolatáig, és persze számtalan furcsa következményéig, a fekete lyukaktól a Nagy Bummig, valamint a huszadik század egyik legfontosabb, messzire mutató tudományos gondolatáig, a fizika geometrizálásáig?
Meg tudod-e magyarázni, hogyan keletkeznek a villámok? És tudod-e, hogy a légkörfizikusok meg a meteorológusok sem tudják megmagyarázni? (Korábban persze azt gondolták, hogy tudják – ez esetben az az új tudományos eredmény, hogy nem tudunk valamit…) Hallottál-e arról, hogy a fizika elméletei és matematikai módszerei nemcsak az élettelen természet jelenségeinek leírására alkalmasak (az atomoktól a csillagokig…), de újabban egyre több fizikust alkalmaz az üzleti világ a pénzügyi jelenségek, pl. az árfolyamok változásainak matematikai elemzésére és modellezésére? És gondoltad volna, hogy a fizikusok ezen a téren sikeresebbek, mint a közgazdászok? Tudod-e, miért táncol ki a golflabda a lyukból, hogyan pörög és csúszik a jégkorong, és hogy mindez hogyan magyarázható meg középiskolai fizikai ismeretekkel?
Láttad-e már szupermikroszkópban annak az anyagnak az atomi struktúráját, amelyben a korábban megvalósíthatatlannak tartott kék lézerfény létrejön? Tudsz-e arról, hogy a radioaktív sugárzások az orvosi diagnosztikában és a sugárterápiában egyaránt fontos szerepet játszanak? Hinnéd-e azt, hogy a magmágneses rezonancia jelenségén alapuló berendezések nemcsak orvosi képalkotásra, diagnózisra használhatók, hanem hazugságvizsgálóként, esetleg gondolatolvasóként is beválhatnak? Tudsz-e arról, hogy a Neumann János által a számítógéppel párhuzamba állított emberi és állati agy működését ma épp számítógépes eljárásokkal modellezik a tudósok? Hallottad-e, hogy nemcsak a dinoszauruszok kipusztulása, hanem az első amerikai emberi kultúrák egyikének, a Clovis kultúrának a pusztulása is nagy valószínűséggel egy meteor-becsapódás okozta klímaváltozás következménye volt?
Tudod-e, hogy a kristályokba rendeződött atomok nem alkotnak tökéletes rácsot – és gondolnád-e, hogy a köznapi szilárd anyagok számos fontos tulajdonsága épp a kristályrács hibáinak köszönhető? És gondolnád-e, hogy a fizikus a hibákból is erényt kovácsol, felhasználva a megtervezett szerkezetű rácshibákat az anyagok tulajdonságainak optimalizálására? Fogadnál-e arra, hogy léteznek (vagy arra, hogy nem léteznek) a mágneses monopólusok, ezek a régóta várt, de soha fel nem fedezett hipotetikus elemi részecskék? Mit gondolsz, könnyebb vagy nehezebb az antianyag a közönséges anyagnál? El tudod-e képzelni, hogyan lehet(ne) ezt megmérni? És hallottál-e arról, hogy magyar kutatók nemrégiben a CERN-ben ténylegesen megmérték az antiproton tömegét?
Érdekel-e, milyen kémiai tulajdonságok teszik lehetővé, hogy a szénatomok annyiféle érdekes struktúrává álljanak össze, hogyan fogja néhány éven belül megváltoztatni mindennapi életünket e szénstruktúrákra épülő technológia, hogyan jutottunk el a különböző sugárzások felfedezésétől és fizikai vizsgálatától az orvosi diagnosztikában és terápiában használható berendezésekig, hogyan elemzik a statisztikus fizika mesterei a termékek árait és a piac logikáját, honnan ismerik a fizikusok olyan pontosan egy soha nem látott és valószínűleg nem is létező részecske tulajdonságait, hogyan alapozta meg a 19. század egyik legnagyobb, tudományosan konzervatív kísérleti fizikusa a 20. század egyik legforradalmibb fizikai elméletét, milyen élvonalbeli kutatásokat végeznek a világ legnagyobb részecskegyorsítói (ez esetben: részecskelassítói) mellett a magyar fizikusok, milyen módon hasznosítja a fizika és a modern informatika legújabb eredményeit a geofizika és számos társtudomány? Érdekel-e, hogy milyen felfedezésért adják ki októberben a 2014. évi fizikai Nobel-díjat? Érdekel-e, mivel foglalkoznak az ELTE-n dolgozó, valamint az itt végzett, de más magyar kutatóintézetekben vagy éppen a világ távoli tájain (Stockholm, Genf) kutató fizikusok, hajdani tanítványaink? Érdekel-e, hogy kerülhetsz te is közéjük? Érdekel-e, hogy a fizika által tanulmányozott számtalan érdekes jelenség hogyan juthat kapcsolatba a mindennapi élettel? És érdekel-e, hol lehet mindezeket a csodákat alaposabban megismerni, kutatni és tanulmányozni?
Ha érdekelnek e kérdések és a tudomány válaszai, gyere el a 2014. szeptemberében kezdődő előadássorozatunkra!
