Hallottál-e arról, hogy 2015 a Fény Nemzetközi Éve? És tudod-e, hogy a sok érdekes természeti jelenség közül miért éppen a fény érdemelte ki, hogy saját éve legyen? Az Atomcsill sorozat 2015 őszi előadásai kivétel nélkül a fény fizikájával, illetve a fény tudományos, technikai, ipari és orvosi alkalmazásaival foglalkoznak.
Tudod-e, mi köze a fénynek az agy működéséhez? Tudod-e, hogy a magyar kutatók által kifejlesztett szupermikroszkóp lehetővé teszi az élő anyag szerkezetének és a benne lezajló folyamatoknak háromdimenziós követését, és hogy ezzel közelebb kerülhetünk a korábban elérhetetlen biológiai jelenségek magyarázatához?
Láttál-e már szivárványt? Persze hogy láttál. És melléknapot, más néven napkutyát? Éjszakai világító felhőket? Ahogy Shakespeare mondja: több dolgok vannak földön és égen, mintsem bölcselmünk álmodni képes! Nem véletlen, hogy az emberek évszázadokon át babonás rettegéssel figyelték e ritkán feltűnő légköroptikai jelenségeket. De ma már elszánt, és megfelelő fotófelszereléssel ellátott vadászok lesik, fényképezik és dokumentálják ezeket a ritka égi tüneményeket, az optika és a meteorológia tudománya pedig képes megmagyarázni keletkezésüket. A megértés persze nem akadályozza meg, hogy továbbra is gyönyörködjünk e jelenségek szépségében.
Tudod-e, hogy az izzásba hozott szilárd anyagok ugyanolyan jellegű fényt bocsátanak ki, mint amilyen a Nagy Bumm máig derengő visszfénye, és hasonló a fekete lyukak környékéről kiszivárgó nevezetes Hawking-sugárzás is? Hallottál róla, hogy e sugárzás tanulmányozásából, a klasszikus fizika által megmagyarázhatatlan jellegzetességeinek vizsgálatából nőtt ki a 20. század fizikáját alapvetően meghatározó kvantumelmélet? És tudod-e, hogy e kvantumelmélet sokat emlegetett véletlen jellegét éppen a fény tulajdonságainak elemzésével vizsgálják a fizikusok?
Gondolnád-e, hogy a fekete lyukak (nevüknek ellentmondva) a Világmindenség legfényesebb objektumai közé tartoznak, és tudod-e, mit árul el e rejtélyes objektumokról a környezetükből érkező sugárzás? És belegondoltál-e, honnan tudjuk a csillagokról mindazt, amit tudunk? Bizony, a legtöbb információt a csillagok fénye hordozza — helyzetükről, eloszlásukról és fizikai állapotukról is. Tudod-e, hogy milyen módszerekkel tanulmányozzák a csillagászok a még meg sem született csillagokat? Hallottál-e arról, hogy nemrégiben — magyar kutatók közreműködésével — elkészült az Univerzum háromdimenziós térképe, mi több: te is elérheted az interneten, és képernyődön szabadon kóborolhatsz a galaxisok százmilliói alkotta csipkeszerű hálóban?
És tudod-e, hogyan tekintenek be a csillagászok oda, ahonnan a fény sem jut el hozzánk? Hogyan tudják tanulmányozni a csillagok belsejében terjedő, a földrengések hullámaihoz hasonló jelenségeket? És vajon mit csinál a meteorvadász csillagász, ha felhős az ég? Nem szomorkodik, hanem leül a rádiója mellé…
Meg tudod-e magyarázni, hogy miért terjed egyenes vonalban a fény? Miért nem lehet belátni az utcasarok mögé, és miért halljuk mégis az ugyanonnan érkező hangokat? Tudod-e, hogy a fény terjedésének leírására kidolgozott matematikai alapelvek továbbgondolásából született meg a 19. század közepén a Hamilton nevéhez fűződő mechanikai elmélet, ami nélkül sem a természetes, sem a mesterséges égitestek mozgását nem tudnánk kiszámítani?
A fény évének elmúltával, a tavaszi félévben más érdekes jelenségeket is megvizsgálunk. Kiderítjük, mire lehet használni a hétköznapokban a részecskegyorsítókat. Apropó részecskék: vajon mi az, amit biztosan tudunk róluk, és mi az, amit még nem is sejtünk? De szó lesz arról is, hogyan szabályozzák kollektív viselkedésüket a rajokban mozgó állatok, és e tapasztalatok alapján hogyan lehet vezérelni a mesterséges objektumokból, például drónokból álló csapatokat.
Ha érdekelnek e kérdések és a tudomány válaszai, gyere el a 2015. szeptemberében kezdődő előadássorozatunkra!
