Pierre de Fermat nevét elsősorban a matematika nagy Fermat-sejtése kapcsán ismerjük. A 17. században élt, jogászként dolgozott, de szabad idejében matematikával és fizikával is foglalkozott. Talán kevesen tudják, hogy a valószínűségszámítással, a modern számelmélettel, illetve az analitikus koordinátageometriával kapcsolatos eredményei mellett a geometriai optika legfontosabb törvénye, a Fermat-elv is az ő nevéhez fűződik. Az előadásban bemutatjuk, hogy a Fermat-elvből hogyan következik a geometriai optika alapvető, a fénysugarak törését meghatározó, a középiskolából is jól ismert szabálya, a Snellius-Descartes-törvény. De vajon maga a Fermat-elv levezethető-e, és ha igen, akkor hogyan, milyen még alapvetőbb törvény alapján? Az előadásban erre a kérdésre is igyekszünk válaszolni.
William Rowan Hamilton a 19. század közepén továbbgondolta a Fermat-elvet, és kimondta a legkisebb hatás elvét, amelyet azóta a fizika számos területén sikeresen alkalmaztak, többek közt a kvantummechanika alapvető egyenletének, a Schrödinger-egyenletnek a levezetéséhez is. Így méltán állíthatjuk, hogy Pierre de Fermat úttörő eredményei alapvetően befolyásolták a matematika és a fizika fejlődését.