A káosz (a hétköznapi szóhasználattal szemben: káosz van az asztalomon) nem térbeli rendetlenség. A káosz egy mozgástípus. Meglepő, hogy egyszerű rendszerek (néhány alkatrészből álló szerkezetek) végtelen bonyolult időbeli viselkedésre, azaz kaotikus mozgásra képesek. Számos hétköznapi folyamat (a biliárd vagy a flipperautomata golyójának mozgása, áramkörök begerjedése, festékek keveredése) mellett szerepel műszaki, kémiai, biológiai jelenségekben, betegségek lefolyásában, gazdasági részfolyamatokban, vagy a Naprendszer alkotóelemeinek mozgásában. A káosz széleskörű tanulmányozására a számítógépek megjelenése teremtette meg a feltételt. Hamar kiderült, hogy a középiskolák kísérleteiben vagy feladataiban előforduló fizikai (elsősorban mechanikai) rendszerek (inga, csigán lengő test, pattogó labda, stb.) kis módosítással kaotikussá válnak. Mégis, szinte kivétel nélkül a — való világban a kaotikusnál ritkábban előforduló — szabályos mozgásokat tanítjuk. Egy ilyen kaotikus rendszer megismerése ráadásul valódi kaland, igazi felfedezés, hiszen nagyon sok jelenség csak a konkrét szimuláció közben tárul föl, legtöbbször teljesen váratlanul, előre nem látható módon, meglepetést okozva.