Az előző években óriási erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló felszíni és műholdas adatok alapján numerikus modellek segítségével globális lefedettséget nyújtó adatbankokat hozzanak létre. Néhány példán keresztül illusztrálni szeretnénk ezen (majdnem szabadon hozzáférhető) adatok hasznosságát ezidáig nem ismert összefüggések kiderítésénél. Rápillantunk a villámtevékenység esetleges kozmikus kapcsolatára, a sztratoszférikus ózon dinamikájára, illetve olyan pragmatikus problémára, mint hogy mit várhatunk a szélenergia hazai kiaknázásától (nem sokat).