A részecskefizika szerint minden elemi részécskének van egy antirészecske tükörképe, amelynek töltés-jellegű tulajdonságai (mint az elektromos töltés) ellentettjei az eredetinek, míg minden más fizikai paramétere — így pl. a tömege is — pontosan megegyezik vele. Hasonlóságukból arra következtetünk, hogy azonos számban keletkeztek az Ősrobbanás során, a mai Világegyetemet észlelve viszont döntő többségben közönséges anyagot látunk magunk körül, antianyagot sehol. Mi az oka ennek az asszimmetriának? Talán van valami általunk nem észlelt különbség a két fajta részecske között, amely a rendes anyag javára döntött? Antiprotonokat eddig csak nagyon kis mennyiségben állítottak elő a világ részecskegyorsítói, ezért fizikai paramétereinek mérése kihívásokkal teli. A CERN egyik munkacsoportja több magyar kutató résztvételével az antiproton tömegét mérte meg nemrég a proton tömegéhez hasonló pontossággal. Tömegkülönbségre még nem derült fény.