Veres Gábor – hogyan találkozik az elméleti és kísérleti fizika?

Következő előadónkat, Veres Gábort kérdeztük arról, hogy miért szeret kutatni:

„Miért szeretek a fizika területén kutatni? Engem a fizika amiatt érdekelt mindig is, hogy a Természetet próbálja leírni. Igen ám, de nagyon sokszor rendkívül absztrakt módon közelíti meg a problémákat a fizika, és az egyetemi oktatásunk jó része is. Kommutátorok, Lie-algebra, szimmetriák, renormálhatóság, csoportelmélet… sőt, Veres Gábormár egy síkhullám is annyira absztrakt, hogy az egyetem alatt már-már attól féltem, hogy esetleg túlságosan eltávolodunk a Természettől. Hiszen az elektron általában nem síkhullám, hanem egy kis (igaz, végtelenül kis) golyó. Vagy mégsem? Tehát engem leginkább az kezdett el foglalkoztatni, hogy az elvont matematikai és elméleti konstrukciók hogyan feleltethetők meg a körülöttünk nyüzsgő mikroszkópikus (sőt, még kisebb) elemi részecskéknek, jelenségeknek. Hogyan találkozik az elméleti és kísérleti fizika? A legfontosabb kédés talán, hogy honnan tudjuk valójában, amit tudunk? Hogyan válnak láthatóvá, kézzelfoghatóvá az elemi részecskék? Később aztán azt kezdtem el csodálni, hogy hogyan lehet igen közvetett módon, de mégis szilárd talajon álló következtetéseket levonni első látásra átláthatatlannak tűnő kísérleti információkból. És ehhez az a jó érzés társul, hogy nagyon sokan vagyunk, akik hasonlóan gondolkodunk erről, és hasonló dolgokat szeretünk csinálni, hasonló nyelvet beszélünk. Aki csodabogár, az sok hasonló csodabogár között kevésbé érzi annyira csodabogárnak magát. Mára pedig egyre inkább azt is kezdem értékelni, hogy a kutatásunknak fontos és praktikus alkalmazásai is vannak a gyógyításban, régészetben, klímakutatásban, megújuló energiaforrások területén, és még sorolhatnám. „