Még ma is vannak olyanok, akik úgy vélik, hogy a Föld valójában lapos, korong vagy négyzet alakú lemez. Az ilyen elképzeléseket természetesen egy pillanatra sem szabad komolyan venni, gondolatkísérletként mégis érdemes végiggondolni, milyen is lenne a világ, ha a Föld valóban egy lapos lemez lenne. Milyen lenne a gravitációs erő, a felszínen végzett mozgás, az óceánok és a légkör eloszlása? Szerencsére van alkalmas eszközünk, amellyel választ adhatunk ezekre a kérdésekre: a valódi, kísérletekkel alátámasztott, tényeken alapuló, és egységes elméleti struktúrát alkotó fizika. Nem is kell a modern fizika absztrakt fogalmaihoz folyamodnunk, minderre elegendő a Newtontól származó klasszikus gravitációelmélet is. Matematikai érdekesség, hogy egy téglatest alakú test gravitációs tere számítógépes numerikus számítások nélkül, egzakt (bár bonyolult) képlettel is meghatározható. Eötvös Loránd (akiről halálának 100-dik évfordulóján, 2019-ben az Eötvös Loránd-emlékév keretében Atomcsill-előadásokkal is megemlékeztünk) mérései során ezt a képletet is felhasználta, amikor két ólomtégla gravitációs hatását vizsgálta a köztük elhelyezett torziós inga mozgására. Miért ne használhatnánk ugyanezt a formulát a hipotetikus négyzetes hasáb alakú Laposföld és a rajta végbemenő mozgások, geofizikai és meteorológiai jelenségek leírására?

Előadásunk ezeket az eredményeket mutatja be. Számításaink alapján néhány furcsa, a megszokott földi életünktől eltérő jelenségre hívjuk fel a figyelmet. Megmutatjuk például, hogy a sík talaj ellenére a Laposföld felszínén való mozgás a középpontól távolodva olyan, mintha egy emelkedőn kellene felkapaszkodni. A folyók a négyzet középpontja felé áramlanak, az óceánok felszíne pedig lencse alakúan kidomborodik. A bolygó légköre is a Laposföld síkjának közepére koncentrálódik, a négyzet sarkai pedig sok ezer kilométeres hegycsúcsokként merednek a világűrbe. A lakható övezet csak a bolygó felszínének egy kis gyűrűjére terjed ki. Valóban furcsa világ lenne, és a legkevésbé sem emlékeztetne a valódi Föld viszonyaira.

Reméljük, hogy ezzel az előadással sikerül rámutatnunk, hogy a fizika (már a klasszikus fizika is!) a valóságtól ennyire elrugaszkodott szituációk leírására is alkalmas. Másrészt azt is szeretnénk hangsúlyozni, hogy Eötvös Loránd munkássága mennyire élő még napjainkban is. Végül pedig a hallgatókra bízzuk, hogy eldöntsék, hol jobb élni: Laposföldön vagy a mi, jól megszokott Földünkön.

• A témáról a Fizikai Szemle hasábjain 2022 őszén jelenik meg az előadó és Dávid Gyula írása (Élet a Laposföldön).