Az atomoktól a csillagokig

ugrás a tartalomra

Archívum

A 2016/2017 tanév előadásai  Dávid Gyula előadása, 2016.11.08. (MTA Tudományünnep)
A 2015/2016 tanév előadásai  Daniel N. Baker előadása, 2015.09.03. (Ortvay Kollokvium)
A 2014/2015 tanév előadásai  George Zweig előadása, 2014.09.25. (Ortvay Kollokvium)
A 2013/2014 tanév előadásai  Rolf Heuer előadása, 2014.05.27. (CERN 60 rendezvénysorozat)
A 2012/2013 tanév előadásai  Edwin Taylor előadása, 2013.07.11. (Ortvay Kollokvium, ELFT)
A 2011/2012 tanév előadásai  
A 2010/2011 tanév előadásai  
A 2009/2010 tanév előadásai Kísérleti bemutatók
A 2008/2009 tanév előadásai További előadások
A 2007/2008 tanév előadásai Plakátok
A 2006/2007 tanév előadásai Interjúk
A 2005/2006 tanév előadásai Totók

Az előadássorozat 2016/2017 tanévi programja

Hallottál-e már a sötét anyagról és a sötét energiáról? Tudod-e, hogy ezek alkotják az ismert Univerzum anyagának 96 százalékát? És tudod-e, hogy a fizikusok és a csillagászok már lefényképezték a láthatatlan sötét anyag felhőit?


Gondolnád-e, hogy a fizikusok és a szociológusok a Twitter hálózat elemzésével következtetnek az emberek közti kapcsolatok hálójának szerkezetére? Tudod-e, hogy ilyen elemzésekkel tudtuk meg, hogyan fertőzik meg az emberek egymást vicces videókkal, és azt is, hogyan befolyásolja a káromkodások számát a hívők száma az Egyesült Államok különböző területein?


Tudod-e, mit keresnek a részecskefizikusok a Nagy Hadronütköztetővel, ha már mindent megtaláltak, amit kedvenc elméletük, a részecskék Standard Modellje jósolt? Vannak-e még felfedezetlen új részecskék, és honnan tudjuk, hol és hogyan kell őket keresni? Megnőtt vagy kisimult az a hupli az LHC méréseinek grafikonján, amely tavaly ősszel olyan nagy izgalomba hozta, és új, a Standard Modellen túli részecske felfedezésével kecsegtette a fizikusokat?


Gondolnád-e, hogy a hullócsillagokat, azaz a meteorokat nemcsak szabad szemmel, hanem rádióval is lehet észlelni? És tudod-e, hogy ha egy meteorraj érkezésekor felhős az ég, te is meghallgathatod az interneten a felizzó meteorok által kisugárzott rádiójelek sustorgását?


Halottad-e, hogy 2015-ben Magyarország az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagja lett? Tudod-e, hogy mit csinál az ESA, mit keres Magyarország a világűrben (például a Marson és az üstökösök felszínén), és hogy lesz-e újabb magyar űrhajós?


Mondta-e a mamád pici korodban, hogy ne nyúlj a konnektorba, mert áram van benne? És visszakérdeztél-e, hogy hogyan kerül oda az áram? Tudod-e, honnan jön a lámpádat, hűtőgépedet, számítógépedet és nemsokára villanyautódat is működtető villamos energia, milyen kifinomult elosztórendszer biztosítja, hogy mindig annyi áram jusson neked, amennyi éppen kell?


Hallottál-e a széndioxid-koncentráció növekedése okozta globális felmelegedésről? Bizonyára hallottál. De tudod-e, hogy ugyanez a szén-dioxid szárazjéggé lehűtve miféle varázslatos fizikai kísérletek elvégzését teszi lehetővé? Most mindezt megnézheted az előadáson!


Tudod-e, miért mérik negatívnak a csillagászok a Vénusz és a Jupiter, meg a felettünk elhúzó Nemzetközi Űrállomás fényességét? Milyen halvány csillagokat lehet szabad szemmel, illetve távcsővel megfigyelni? Tudod-e, hogyan lehet a csillagok fényének elemzésével megállapítani a csillaglégkörök összetételét, megmérni az ott uralkodó hőmérsékletet és nyomást, a csillag forgásának sebességét és mágneses terének erősségét? És azt, hogy ugyanez az színképelemzési módszer vezetett el a Világegyetem tágulásának felfedezéséhez?


Láttál-e már olvadó jeget, felforró vizet? Persze hogy láttál. De tudod-e, hogy ezek a hétköznapi esetek csak kis részét jelentik a különböző anyagok lehetséges fázisátalakulásainak, és hogy eme sokféle, a szupravezető átalakulástól a mágnesezettség elvesztéséig terjedő, látszólag nagyon különböző jelenség leírására egységes elméleti kereteket dolgoztak ki a fizikusok?


Hallottál-e arról, hogy 2015-ben a fizikusok végre felfedezték az Einstein által száz éve megjósolt gravitációs hullámokat? Biztosan hallottál, hiszen hónapokig ezzel volt tele a sajtó és az internet. De tudod-e, hogy most, a felfedezés után mire használhatja a tudomány e hullámokat? Milyen új, eddig még sohasem tapasztalt asztrofizikai jelenségekről hoznak információt a gravitációs hullámok? És tudod-e, hogy több magyar kutatócsoport is részt vesz e hullámok kutatásában, detektálásában, az észlelő berendezések fejlesztésében, az eredmények feldolgozásában?


Meglepődtél-e azon, hogy az immár ezernyi felfedezett exobolygó-rendszer egyike sem hasonlít a mi Naprendszerünkhöz? Mert a csillagászok nagyon meglepődtek... Hallottál-e a légkörüket lassan elfüstölő forró Jupiterekről, a csillagjukhoz közeledő vagy attól távolodó bolygóóriásokról, és az olvadt fémmel borított bolygókról, ahol három nap egy esztendő? Tudod-e, mi okozhatja a bolygórendszereknek ezt a nem várt változatosságát, és hogy mi módon próbálja a tudomány megmagyarázni e furcsa rendszerek kialakulását?


És tudod-e, hogy a fizika Nagy Berendezései, a Hubble-űrtávcső vagy a Nagy Hadronütköztető által produkált hatalmas adatmennyiség feldolgozására a fizikusok által kidolgozott módszerek az élet egészen más területein, például a rákkutatásban is segíthetik a nagy mennyiségű adat elemzését, áttekintését, a következtetések levonását, ezzel segítséget és reményt nyújtva e szörnyű kór gyógyításán dolgozóknak?


Tudod-e, miben különbözik a kő-papír-olló játék a foglyok dilemmájától, hogyan lehet elemezni e játékok (és sok más játék) optimális stratégiáját, és hogy milyen következtetéseket lehet ebből levonni a gazdasági és társadalmi élet vagy akár a háborúk frontvonalain tevékenykedők által követett és követendő viselkedésmódokra? És gondolnád-e, hogy mindennek még a biológiai evolúcióhoz is köze lehet?


Radíroztad-e már ki rosszul sikerült rajzaidat vagy mondataidat? Persze hogy radíroztad. De tudod-e, hogy a fizikusok egy elektronokkal vagy fotonokkal végzett kísérlet eredményét is ki tudják radírozni, méghozzá nem a kísérletről írott beszámolóban, hanem magában a kísérleti berendezésben? Gondolnád-e, hogy ezt a varázslatot élőben is megnézheted az előadás közben a laborasztalon? És kitalálod-e, mit szól ehhez Schrödinger macskája?


Az előadások kivonata ill. az előadó fóliái, valamint az előadások videófelvétele letölthető a táblázat jobboldali oszlopából. Az egyes előadásokat követő Kísérleti bemutatók videofelvételei az Archívumban külön menüpontban kaptak helyet. A videofelvételek készítéséért köszönetet mondunk Maros Gábornak, az ELTE TTK Természettudományi Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógia Központ munkatársának.

2016.
1. szeptember 8.

Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):

A sötét anyag nyomában

Bevezetőt mond: Surján Péter, az ELTE TTK dékánja és Groma István, az ELTE TTK Fizikai Intézetének igazgatója

részletesen
2. szeptember 22.

Vattay Gábor (ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék):

Szociális hálózatok, virális videók, meg minden

részletesen
3. október 6.

Pásztor Gabriella (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):

Új Fizika: az ismeretlen nyomában a Nagy Hadronütköztetővel

Előtte: Cserti József: Rövid ismertető a 2016. évi fizikai Nobel-díjasokról

részletesen
4. október 20.

Tepliczky István (Galileo Webcast):

Meteorok a rádióból — avagy mit hallgat egy meteor-asztronómus, ha borult az ég

részletesen
5. november 10.

Both Előd (Magyar Űrkutatási Hivatal):

Európával a világűrbe

részletesen
6. november 24.

Ábrahám Péter (MTA CSFK, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet):

Miért olyanok a bolygórendszerek?

részletesen
7. december 8.

Sasvári László (ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék):

Fázisátalakulások, avagy az anyag ezer arca

részletesen
2017.
8. január 12.

Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):

A csillagok fénye 2.

részletesen
9. január 26.

Szabó György (MTA EK, Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet):

A játékelmélet kölcsönhatásainak anatómiája

részletesen
10. február 9.

Härtlein Károly (Budapesti Műszaki Egyetem, Fizikai Intézet):

A széndioxidról fizikatanár szemmel (Elsőbbség a kísérleteknek!)

részletesen
11. február 23.

Pipek Orsolya (ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék):

Mit tehet a fizikus a rákkutatásért?

részletesen
12. március 9.

Koltai János (ELTE TTK, Biológiai Fizika Tanszék):

Kvantumradír-kísérlet

részletesen
13. március 23.

Horváth Ákos (MTA Energiatudományi Kutatóközpont):

Miért van a konnektorban áram? A villamosenergia-termelés és -elosztás fizikája

részletesen
14. április 6.

Raffai Péter (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):

Csillagászat gravitációs hullámokkal

részletesen


Részletes program, az előadások tartalmi kivonataival:

Program, a kivonatok nélkül:

Utoljára módosítva: 2017.07.10. 07:26:45
Készült az ELTE TTK Fizikai Intézetének megbízásából. Minden jog fenntartva.
 

Powered by ELTE TTK Fizikai Intézet

Design: Agócs András Gábor (Nalyman) – Code: Agócs András Gábor (Nalyman) & Király Andrea – Page maintaned by: Király Andrea