Az atomoktól a csillagokig

Hallottál-e már az axionokról? Tudod-e, hogy ezeknek az ismeretlen, feltételezett részecskéknek a tömegét az ELTE kutatói egy saját építésű szuperszámítógéppel számították ki 2016 novemberében? És gondolnád-e, hogy ezek a nagyon kis tömegű hipotetikus részecskék megmagyarázhatják a sötét anyag rejtélyét — amelyről az előző évek Atomcsill-előadásaiban oly sokat beszéltünk?

Hitted volna, hogy a holográfia nemcsak a szórakoztatóiparban, hanem a kozmológiában is megjelent? És tudod-e, hogy egyes tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy egész Világegyetemünk egy nagyobb dimenziós, csak gravitációt tartalmazó Univerzum hologramja lehet? És elhiszed-e, hogy ezeket a szédítő perspektívákat középiskolások számára is érthető módon el lehet neked magyarázni? Mi mindenesetre megpróbáljuk...

Már tudod, milyen detektorokkal milyen részecskéket keresnek a részecskefizikusok a Nagy Hadronütköztetővel — hiszen erről szólt az Atomcsill-sorozat nem egy előadása. De sejted-e, milyen gyorsítókról ábrándoznak ugyanezek a részecskefizikusok, amikor azt tervezgetik, hogy milyen — ma még fel sem tett — elméleti kérdéseket fognak megválaszolni a húsz év múlva elvégzendő kísérleteikkel, és hogy ehhez milyen eszközök, hány kilométeres és hány teraelektronvoltos szupergyorsítók kellenek? És gondoltál már arra, hogy ezeknek a húsz év múlva megépülő gyorsítóknak (amelyek mellett esetleg te magad is kísérleteket végezhetsz) a tervezése és a pénzügyi előkészítése már napjainkban megkezdődött?

Tudod-e, mit csinál az elektron, amikor nem figyeled meg? Tudod-e, hogy két, korábban kölcsönhatásban volt részecske még akkor is tud egymásról, amikor már több fényévre távolodtak egymástól? És hallottál-e arról, hogy ezt az elméletileg felvázolt lehetőséget a fizikusok nemrég kísérletileg is igazolták? Vajon felhasználható-e a részecskéknek ez a titokzatos viselkedése üzenetek továbbítására, teleportációra, vagy a sokat emlegetett kvantumszámítógép létrehozására?

Gondolnád-e, hogy a természet különböző kölcsönhatásait (a mechanikától a kémiáig, sőt a biológiáig) energetikai szempontból elemezve érdekes párhuzamokat fedezhetünk fel, amelyek alapján e — részleteikben nagyon különböző — folyamatok egységes elvek alapján tárgyalhatók, egységes elméletbe foglalhatók?

Halottál-e a fekete lyukakról? Persze hogy hallottál, mi is sokat beszéltünk róluk. De tudod-e, mit fedezett fel a galaxis közepén elhelyezkedő szupernehéz fekete lyukakkal kapcsolatban egy japán műhold, mielőtt még — alig egy hónapos működés után — darabjaira hullott?

Tudod-e, hogy milyen alakú a Föld? És azt is tudod, hogy ezt honnan tudjuk? Ki mérte meg, mikor, és milyen elméletek alapján? És gondolnád-e, hogy ezek nélkül a mérések nélkül nem működne a túrákon vagy az autókban használt GPS-rendszer?

És azt tudod-e, hány éves a Föld és a földi élet? Hinnéd-e, hogy ezeket a kérdéseket nemcsak a kőzeteket kopogtató geológusok vagy az ősmaradványokat rendszerező paleontológusok vizsgálják, hanem a molekuláris fosszíliákat elemző fizikusok is?

Láttál-e a fizikaórákon elektromos és mágneses kísérleteket? Reméljük, láttál. De ilyeneket, amiket most mutatunk neked, még valószínűleg sohasem. És tudod-e, hogyan lehet ezektől a látványos laboratóriumi kísérletektől eljutni az elektromágneses mező elméleti leírásához, a Maxwell-egyenletekhez? Most megtudhatod!

Láttad-e már a Tejutat? És az Androméda-ködöt? Hát a Fiastyúkot? Városból bizonyára nem láttad. De ha Budapest ötven kilométeres körzetében az égre nézel, nem a csillagokat látod, hanem a nagyváros messzire világító fénykupoláját. Milyen természetes és milyen — sajnos egyre nagyobb számú — mesterséges fényforrás akadályozza meg azt, hogy mindenki szabadon gyönyörködjék az emberiség közös örökségében, a Föld fölé boruló csillagos égboltban? És mit tehetsz te a fényszennyezés csökkentéséért?

Hallottál-e arról, hogy a fizikusok nemcsak az elemi részecskéket, az Univerzumot és a harmonikus oszcillátort, hanem a városokat is vizsgálják? Tudod-e, hogyan változik a városok növekedésével az egy emberre jutó benzinkutak vagy vízvezetékek mennyisége? És tudod-e, hogy ez jó vagy rossz nekünk? És mit tud ezzel a kérdéssel kezdeni a fizika?

Láttad-e a jedik csatáját? Próbáltad-e utánozni őket? Elszomorodtál-e, amikor a zseblámpád fénysugara nem akadt be sisteregve a másik jedi lámpájának sugarába? De tudod-e, mi történik eközben a találkozási pontban, milyen irányba és milyen sebességgel áramlik a fénysugarak elektromágneses energiája? És tudod-e, hogyan verődik vissza ugyanez az energianyaláb a tükör felületéről? Most megtudhatod.

Tudod-e, mit jelent az, ha egy ábrára vagy egy épületre azt mondják: szimmetrikus? Persze, hogy tudod. De mit jelent ugyanez a szó egy fizikai rendszerre vagy egy elméletre alkalmazva? Mitől szimmetrikus egy atom elektronfelhője, az atommag, a téridő vagy az elemi részecskék rendszere? Gondolnád-e, hogy a fizikaórákon tanult megmaradási tételeket (az energia, a lendület, a perdület, az elektromos töltés megmaradását) a fizikusok szimmetriaelvekből vezetik le? És hogy ilyen szimmetria-megfontolások alapján született a részecskefizika összes eredményét összefoglaló Standard Modell is? És hallottál már arról, hogy a szimmetriák fizikai alkalmazása nagyrészt a 20. század egyik legkiválóbb fizikusának, a magyar Wigner Jenőnek köszönhető — aki egyben a világ első reaktormérnöke, az első atomreaktor tervezője és építője is volt?

Az előadások kivonata ill. az előadó fóliái, valamint az előadások videófelvétele letölthető a táblázat jobboldali oszlopából. Az egyes előadásokat követő Kísérleti bemutatók videofelvételei az Archívumban külön menüpontban kaptak helyet. A videofelvételek készítéséért köszönetet mondunk Maros Gábornak, az ELTE TTK Természettudományi Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógia Központ munkatársának.

2017.
1.	szeptember 14.	Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék): Fény a kanyarban Bevezetőt mond: Surján Péter, az ELTE TTK dékánja és Frei Zsolt, az ELTE TTK Fizikai Intézetének igazgatója	részletesen
2.	szeptember 28.	Asbóth János (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont): Kísérteties távolhatás, ami a kvantumtechnológia alapja: a kvantumos összefonódás	részletesen
3.	október 12.	Bajnok Zoltán (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont): Holográfia a részecskefizikában Előtte: Raffai Péter: Rövid ismertető a 2017. évi fizikai Nobel-díjasokról	részletesen
4.	október 26.	Werner Norbert (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék): Vegyi elemek, óriás fekete lyukak és egy darabokra hullott műhold története	részletesen
5.	november 16.	Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék): Szimmetriák és reaktorok (Wigner emlékelőadás)	részletesen
6.	november 30.	Róka András (ELTE TTK, Kémiai Intézet): A Matrjoska-elv (a folyamatok egymásra épülése)	részletesen
7.	december 14.	Timár Gábor (ELTE TTK, Geofizikai és Űrtudományi Tanszék): Földmérés, geofizika és gravitáció: a Föld alakjától az űrgeodéziáig	részletesen
2018.
8.	január 18.	Bokányi Eszter (ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék): Hogyan vizsgálják a fizikusok a városokat?	részletesen
9.	február 1.	Barnaföldi Gergely (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont): FCC, gyorsító a Nagy Hadronütköztetőn túl...	részletesen
10.	február 15.	Härtlein Károly (Budapesti Műszaki Egyetem, Fizikai Intézet): Elektrosztatikus és magnetosztatikus erőterek	részletesen
11.	március 1.	Kolláth Zoltán (ELTE Savaria Fizikai Tanszék): Az égbolt fényei	részletesen
12.	március 22.	Szöllősi Gergely (ELTE TTK, Biológiai Fizika Tanszék): Honnan tudjuk, hogy hány éves a Föld és a földi élet?	részletesen
13.	április 12.	Katz Sándor (ELTE TTK, Elméleti Fizikai Tanszék): Az axion mint sötét anyag	részletesen
14.	április 26.	Zimborás Zoltán (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont): Kvantumszámítógépek — elméletben és gyakorlatban	részletesen

Részletes program, az előadások tartalmi kivonataival:

• színes változat, fehér alapon [pdf] (1,9MB)

Program, a kivonatok nélkül:

• színes változat, fehér alapon [pdf] (355KB)