Az atomoktól a csillagokig

ugrás a tartalomra

Archívum

A 2017/2018 tanév előadásai  Dávid Gyula előadása, 2016.11.08. (MTA Tudományünnep)
A 2016/2017 tanév előadásai  Daniel N. Baker előadása, 2015.09.03. (Ortvay Kollokvium)
A 2015/2016 tanév előadásai  George Zweig előadása, 2014.09.25. (Ortvay Kollokvium)
A 2014/2015 tanév előadásai  Rolf Heuer előadása, 2014.05.27. (CERN 60 rendezvénysorozat)
A 2013/2014 tanév előadásai  Edwin Taylor előadása, 2013.07.11. (Ortvay Kollokvium, ELFT)
A 2012/2013 tanév előadásai  
A 2011/2012 tanév előadásai  
A 2010/2011 tanév előadásai  
A 2009/2010 tanév előadásai Kísérleti bemutatók
A 2008/2009 tanév előadásai További előadások
A 2007/2008 tanév előadásai Plakátok
A 2006/2007 tanév előadásai Interjúk
A 2005/2006 tanév előadásai Totók

Az előadássorozat 2017/2018 tanévi programja

Hallottál-e már az axionokról? Tudod-e, hogy ezeknek az ismeretlen, feltételezett részecskéknek a tömegét az ELTE kutatói egy saját építésű szuperszámítógéppel számították ki 2016 novemberében? És gondolnád-e, hogy ezek a nagyon kis tömegű hipotetikus részecskék megmagyarázhatják a sötét anyag rejtélyét — amelyről az előző évek Atomcsill-előadásaiban oly sokat beszéltünk?


Hitted volna, hogy a holográfia nemcsak a szórakoztatóiparban, hanem a kozmológiában is megjelent? És tudod-e, hogy egyes tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy egész Világegyetemünk egy nagyobb dimenziós, csak gravitációt tartalmazó Univerzum hologramja lehet? És elhiszed-e, hogy ezeket a szédítő perspektívákat középiskolások számára is érthető módon el lehet neked magyarázni? Mi mindenesetre megpróbáljuk...


Már tudod, milyen detektorokkal milyen részecskéket keresnek a részecskefizikusok a Nagy Hadronütköztetővel — hiszen erről szólt az Atomcsill-sorozat nem egy előadása. De sejted-e, milyen gyorsítókról ábrándoznak ugyanezek a részecskefizikusok, amikor azt tervezgetik, hogy milyen — ma még fel sem tett — elméleti kérdéseket fognak megválaszolni a húsz év múlva elvégzendő kísérleteikkel, és hogy ehhez milyen eszközök, hány kilométeres és hány teraelektronvoltos szupergyorsítók kellenek? És gondoltál már arra, hogy ezeknek a húsz év múlva megépülő gyorsítóknak (amelyek mellett esetleg te magad is kísérleteket végezhetsz) a tervezése és a pénzügyi előkészítése már napjainkban megkezdődött?


Tudod-e, mit csinál az elektron, amikor nem figyeled meg? Tudod-e, hogy két, korábban kölcsönhatásban volt részecske még akkor is tud egymásról, amikor már több fényévre távolodtak egymástól? És hallottál-e arról, hogy ezt az elméletileg felvázolt lehetőséget a fizikusok nemrég kísérletileg is igazolták? Vajon felhasználható-e a részecskéknek ez a titokzatos viselkedése üzenetek továbbítására, teleportációra, vagy a sokat emlegetett kvantumszámítógép létrehozására?


Gondolnád-e, hogy a természet különböző kölcsönhatásait (a mechanikától a kémiáig, sőt a biológiáig) energetikai szempontból elemezve érdekes párhuzamokat fedezhetünk fel, amelyek alapján e — részleteikben nagyon különböző — folyamatok egységes elvek alapján tárgyalhatók, egységes elméletbe foglalhatók?


Halottál-e a fekete lyukakról? Persze hogy hallottál, mi is sokat beszéltünk róluk. De tudod-e, mit fedezett fel a galaxis közepén elhelyezkedő szupernehéz fekete lyukakkal kapcsolatban egy japán műhold, mielőtt még — alig egy hónapos működés után — darabjaira hullott?


Tudod-e, hogy milyen alakú a Föld? És azt is tudod, hogy ezt honnan tudjuk? Ki mérte meg, mikor, és milyen elméletek alapján? És gondolnád-e, hogy ezek nélkül a mérések nélkül nem működne a túrákon vagy az autókban használt GPS-rendszer?


És azt tudod-e, hány éves a Föld és a földi élet? Hinnéd-e, hogy ezeket a kérdéseket nemcsak a kőzeteket kopogtató geológusok vagy az ősmaradványokat rendszerező paleontológusok vizsgálják, hanem a molekuláris fosszíliákat elemző fizikusok is?


Láttál-e a fizikaórákon elektromos és mágneses kísérleteket? Reméljük, láttál. De ilyeneket, amiket most mutatunk neked, még valószínűleg sohasem. És tudod-e, hogyan lehet ezektől a látványos laboratóriumi kísérletektől eljutni az elektromágneses mező elméleti leírásához, a Maxwell-egyenletekhez? Most megtudhatod!


Láttad-e már a Tejutat? És az Androméda-ködöt? Hát a Fiastyúkot? Városból bizonyára nem láttad. De ha Budapest ötven kilométeres körzetében az égre nézel, nem a csillagokat látod, hanem a nagyváros messzire világító fénykupoláját. Milyen természetes és milyen — sajnos egyre nagyobb számú — mesterséges fényforrás akadályozza meg azt, hogy mindenki szabadon gyönyörködjék az emberiség közös örökségében, a Föld fölé boruló csillagos égboltban? És mit tehetsz te a fényszennyezés csökkentéséért?


Hallottál-e arról, hogy a fizikusok nemcsak az elemi részecskéket, az Univerzumot és a harmonikus oszcillátort, hanem a városokat is vizsgálják? Tudod-e, hogyan változik a városok növekedésével az egy emberre jutó benzinkutak vagy vízvezetékek mennyisége? És tudod-e, hogy ez jó vagy rossz nekünk? És mit tud ezzel a kérdéssel kezdeni a fizika?


Láttad-e a jedik csatáját? Próbáltad-e utánozni őket? Elszomorodtál-e, amikor a zseblámpád fénysugara nem akadt be sisteregve a másik jedi lámpájának sugarába? De tudod-e, mi történik eközben a találkozási pontban, milyen irányba és milyen sebességgel áramlik a fénysugarak elektromágneses energiája? És tudod-e, hogyan verődik vissza ugyanez az energianyaláb a tükör felületéről? Most megtudhatod.


Tudod-e, mit jelent az, ha egy ábrára vagy egy épületre azt mondják: szimmetrikus? Persze, hogy tudod. De mit jelent ugyanez a szó egy fizikai rendszerre vagy egy elméletre alkalmazva? Mitől szimmetrikus egy atom elektronfelhője, az atommag, a téridő vagy az elemi részecskék rendszere? Gondolnád-e, hogy a fizikaórákon tanult megmaradási tételeket (az energia, a lendület, a perdület, az elektromos töltés megmaradását) a fizikusok szimmetriaelvekből vezetik le? És hogy ilyen szimmetria-megfontolások alapján született a részecskefizika összes eredményét összefoglaló Standard Modell is? És hallottál már arról, hogy a szimmetriák fizikai alkalmazása nagyrészt a 20. század egyik legkiválóbb fizikusának, a magyar Wigner Jenőnek köszönhető — aki egyben a világ első reaktormérnöke, az első atomreaktor tervezője és építője is volt?


Az előadások kivonata ill. az előadó fóliái, valamint az előadások videófelvétele letölthető a táblázat jobboldali oszlopából. Az egyes előadásokat követő Kísérleti bemutatók videofelvételei az Archívumban külön menüpontban kaptak helyet. A videofelvételek készítéséért köszönetet mondunk Maros Gábornak, az ELTE TTK Természettudományi Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógia Központ munkatársának.

2017.
1. szeptember 14.

Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):

Fény a kanyarban

Bevezetőt mond: Surján Péter, az ELTE TTK dékánja és Frei Zsolt, az ELTE TTK Fizikai Intézetének igazgatója

részletesen
2. szeptember 28.

Asbóth János (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont):

Kísérteties távolhatás, ami a kvantumtechnológia alapja: a kvantumos összefonódás

részletesen
3. október 12.

Bajnok Zoltán (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont):

Holográfia a részecskefizikában

Előtte: Raffai Péter: Rövid ismertető a 2017. évi fizikai Nobel-díjasokról

részletesen
4. október 26.

Werner Norbert (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):

Vegyi elemek, óriás fekete lyukak és egy darabokra hullott műhold története

részletesen
5. november 16.

Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):

Szimmetriák és reaktorok (Wigner emlékelőadás)

részletesen
6. november 30.

Róka András (ELTE TTK, Kémiai Intézet):

A Matrjoska-elv (a folyamatok egymásra épülése)

részletesen
7. december 14.

Timár Gábor (ELTE TTK, Geofizikai és Űrtudományi Tanszék):

Földmérés, geofizika és gravitáció: a Föld alakjától az űrgeodéziáig

részletesen
2018.
8. január 18.

Bokányi Eszter (ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék):

Hogyan vizsgálják a fizikusok a városokat?

részletesen
9. február 1.

Barnaföldi Gergely (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont):

FCC, gyorsító a Nagy Hadronütköztetőn túl...

részletesen
10. február 15.

Härtlein Károly (Budapesti Műszaki Egyetem, Fizikai Intézet):

Elektrosztatikus és magnetosztatikus erőterek

részletesen
11. március 1.

Kolláth Zoltán (ELTE Savaria Fizikai Tanszék):

Az égbolt fényei

részletesen
12. március 22.

Szöllősi Gergely (ELTE TTK, Biológiai Fizika Tanszék):

Honnan tudjuk, hogy hány éves a Föld és a földi élet?

részletesen
13. április 12.

Katz Sándor (ELTE TTK, Elméleti Fizikai Tanszék):

Az axion mint sötét anyag

részletesen
14. április 26.

Zimborás Zoltán (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont):

Kvantumszámítógépek — elméletben és gyakorlatban

részletesen


Részletes program, az előadások tartalmi kivonataival:

Program, a kivonatok nélkül:

Utoljára módosítva: 2019.05.20. 05:01:11
Készült az ELTE TTK Fizikai Intézetének megbízásából. Minden jog fenntartva.
 

Powered by ELTE TTK Fizikai Intézet

Design: Agócs András Gábor (Nalyman) – Code: Agócs András Gábor (Nalyman) & Király Andrea – Page maintaned by: Király Andrea