Az atomoktól a csillagokig

ugrás a tartalomra

Archívum

A 2018/2019 tanév előadásai  Dávid Gyula előadása, 2016.11.08. (MTA Tudományünnep)
A 2017/2018 tanév előadásai  Daniel N. Baker előadása, 2015.09.03. (Ortvay Kollokvium)
A 2016/2017 tanév előadásai  George Zweig előadása, 2014.09.25. (Ortvay Kollokvium)
A 2015/2016 tanév előadásai  Rolf Heuer előadása, 2014.05.27. (CERN 60 rendezvénysorozat)
A 2014/2015 tanév előadásai  Edwin Taylor előadása, 2013.07.11. (Ortvay Kollokvium, ELFT)
A 2013/2014 tanév előadásai  
A 2012/2013 tanév előadásai  
A 2011/2012 tanév előadásai  
A 2010/2011 tanév előadásai  
A 2009/2010 tanév előadásai Kísérleti bemutatók
A 2008/2009 tanév előadásai További előadások
A 2007/2008 tanév előadásai Plakátok
A 2006/2007 tanév előadásai Interjúk
A 2005/2006 tanév előadásai Totók

Az előadássorozat 2018/2019 tanévi programja

Tudod-e, mennyi tömeget kölcsönözhetnek a részecskék a Vákuum Banktól, és mikor kell ezt visszafizetniük? És azt tudod-e, hogy mi köze van ennek a furcsa jelenségnek a jól ismert elektromos vonzáshoz vagy taszításhoz? Tudod-e, hogy a kvantumelmélet hasonló furcsaságainak hatására nemcsak a részecskékről és a hullámokról, hanem a térről és az időről alkotott elképzeléseinket is meg kell változtatnunk?


És arról hallottál-e, hogy e nehezen elképzelhető kvantumjelenségek nemcsak az elméleti fizikusok játékszeréül szolgálnak, hanem mindennapi életünkben is jelen vannak: nemsokára már a maiaknál nagyságrenddel nagyobb teljesítményű kvantumszámítógépekkel fogjuk intézni mindennapi böngészni- és letöltenivalónkat?


Tudod-e, hogy a kozmikus sugárzást a szegény fizikus részecskegyorsítójának is nevezik, hiszen a földi gyorsítókkal elérhetőnél sokkal nagyobb energiájú részecskék is előfordulnak benne? De a gyorsítók energiában és részecskeszámban lassan utolérik a természetet... A kozmikus sugárzás egyik elemi részecskéje, a müon kiválóan alkalmas a vulkánok és más hegyek röntgenezésére, ezzel a pusztító vulkánkitörések majdani előrejelzésére, magyar kutatók ezért hordozható berendezést készítettek a vulkánok belsejének müonokkal történő szondázására. Egy másik elemi részecske, a neutron pedig a szilárd anyagok mélyéről hozhat alapvető szerkezeti információt.


Érdekel-e, hogyan él több mint egy évig és mit kutat egy magyar fizikus az Antarktiszon, és hogyan modellezik a bolygóméretű meteorológiai és oceanológiai jelenségeket az ELTE Kármán laboratóriumában (apropó, tudod-e, ki volt és mit csinált Kármán Tódor, akiről a labort elnevezték)?


Szeretnéd-e megtudni, mi az az adattudomány, és hogyan hasznosíthatók benne a fizikusok által a természet megismerése során kidolgozott kutatási és számítási módszerek? Hogyan tanítják a fizikusok gondolkodni a neuronhálózatokat, amelyek eredményei az utóbbi években többször is meghökkentették az informatika iránt érdeklődőket?


És ha már informatika — próbáltál már robotokat programozni útkövetésre vagy tűzoltásra? Hitted volna, hogy ez középiskolás ismeretekkel is megtehető?


Sejtetted-e, hogy újszerű fizikai jelenségek nemcsak a végtelenül kicsi vagy a végtelenül nagy világában, az elemi részecskék vagy a galaxisok fizikájában fordulnak elő, hanem a mindennapi életben is? Gondoltad volna, hogy az ELTE fizikusai az intelligens gyurma és a ragasztószalagok tulajdonságainak vizsgálatával szereznek új információt az anyag részecskéit összetartó erőkről?


És hallottál-e — persze hogy hallottál! — a földi életet és az emberiség jövőjét veszélyeztető klímaváltozásról? Sőt bizonyára sok egymásnak ellentmondó rémhírt és félinformációt is hallottál erről a témáról. Itt az ideje, hogy megismerd a szikár tényeket, a sürgős teendőket és a megoldási lehetőségeket az ENSZ Éghajlat-változás Kormányközi Testülete egyik vezetőjének, egy magyar fizikusnak az előadásán.


Az előadások kivonata ill. az előadó fóliái, valamint az előadások videófelvétele letölthető a táblázat jobboldali oszlopából.

2018.
1. szeptember 20.

Jurányi Zsófia (Alfred Wegener Institute, Bremenhaven, BRD):

Aeroszolkutató fizikus az Antarktiszon

Bevezetőt mond: Surján Péter, az ELTE TTK dékánja

részletesen
2. október 4.

Vincze Miklós (MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport):

Óceáni áramlások és tornádók a laborasztalon

Előtte: Domokos Péter: Rövid ismertető a 2018. évi fizikai Nobel-díjasokról

részletesen
3. október 18.

Pafka Szilárd (Epoch, Santa Monica, USA):

Fizikusok az adattudományban

részletesen
4. november 15.

Ribli Dezső (ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék):

Mély neurális hálózatok es alkalmazásaik

részletesen
5. november 29.

Pető Mária (Székely Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy és MTA-ELTE Fizika Tanítása Kutatócsoport):

A mini szatellittől a sumo-robotig

részletesen
6. december 13.

Jakovác Antal (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):

A kvantumvilág

részletesen
2019.
7. január 17.

Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):

Határtalan (?) Világegyetem

részletesen
8. január 31.

Veres Gábor (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):

Kozmikus sugárzás a laborban...?

részletesen
9. február 14.

Ürge-Vorsatz Diana (IPCC, CEU, Közép-Európai Egyetem):

Éghajlatváltozás: tények, tévhitek, kérdések

részletesen
10. február 28.

Belgya Tamás (MTA Energiatudományi Kutatóközpont):

Mit látunk az anyagban neutronokkal?

részletesen
11. március 21.

Varga Dezső (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont):

Kozmikus Röntgen-kép vulkánokról és hegyekről

részletesen
12. április 4.

Nguyen Quang Chinh (ELTE TTK, Anyagfizikai Tanszék):

A gyurmától a ragtapaszig — sebességfüggő folyamatok

részletesen
13. április 25.

Széchenyi Gábor (ELTE TTK, Anyagfizikai Tanszék):

Kvantumszámítógép — a munkára fogott kvantummechanika

részletesen


Részletes program, az előadások tartalmi kivonataival:

Program, a kivonatok nélkül:
Utoljára módosítva: 2020.03.08. 04:14:04
Készült az ELTE TTK Fizikai Intézetének megbízásából. Minden jog fenntartva.
 

Powered by ELTE TTK Fizikai Intézet

Design: Agócs András Gábor (Nalyman) – Code: Agócs András Gábor (Nalyman) & Király Andrea – Page maintaned by: Király Andrea