Az atomoktól a csillagokig

ugrás a tartalomra

Archívum

A 2019/2020 tanév előadásai 
A 2018/2019 tanév előadásai  Dávid Gyula előadása, 2016.11.08. (MTA Tudományünnep)
A 2017/2018 tanév előadásai  Daniel N. Baker előadása, 2015.09.03. (Ortvay Kollokvium)
A 2016/2017 tanév előadásai  George Zweig előadása, 2014.09.25. (Ortvay Kollokvium)
A 2015/2016 tanév előadásai  Rolf Heuer előadása, 2014.05.27. (CERN 60 rendezvénysorozat)
A 2014/2015 tanév előadásai  Edwin Taylor előadása, 2013.07.11. (Ortvay Kollokvium, ELFT)
A 2013/2014 tanév előadásai  
A 2012/2013 tanév előadásai  
A 2011/2012 tanév előadásai  
A 2010/2011 tanév előadásai  
A 2009/2010 tanév előadásai Kísérleti bemutatók
A 2008/2009 tanév előadásai További előadások
A 2007/2008 tanév előadásai Plakátok
A 2006/2007 tanév előadásai Interjúk
A 2005/2006 tanév előadásai Totók

Az előadássorozat 2019/2020 tanévi programja

Volt-e már a kezedben fényből készült csipesz, amivel atomokat lehet ide-oda rakosgatni? És hallottad-e, hogy ugyancsak a fénynek egy érdekes tulajdonsága, a polarizációja tette lehetővé a Föld eddig csak feltételezett második, porból felépült holdja létezésének kimutatását?


Láttál-e már együtt mozgó seregélyrajt vagy szúnyogfelhőt, mikroszkóp alatt áramló bacilusflottát? És gondoltad-e, hogy mozgásukat közös törvényszerűségek kormányozzák, amelyek hamarosan felhasználhatók lesznek drónflották irányítására is? És tudod-e, hogy ehhez hasonlóan azonos jellegű törvények irányítják az anyag struktúrákba szerveződését a Világegyetemben — az atomoktól a csillagokig, sőt tovább?


Tudsz-e arról, hogy egyetemünk névadója, az idén száz éve meghalt Eötvös Loránd korszakalkotó találmánya, a precíziós torziós inga nemcsak Jockey Ewingot segítette hozzá az olajmezők felderítéséhez, de ennek az ingának a segítségével határozták meg — még a műholdak előtti világban — a Föld pontos alakját? És láttad-e magát az ingát? Előadásunkon megláthatod.


Láttad-e (persze hogy láttad, hiszen érdekel a fizika) az utóbbi hónapok egyik nagy szenzációját, a fekete lyukról készült első fényképet? De tudod-e, hogy ez a fotó nem fénnyel, hanem rádióhullámokkal készült?


Érdekel az emberiség legnagyobb veszedelme, a klimaváltozás? Már 14 éve erről szólt az Atomcsill sorozat első előadása. Most megtudhatod, mennyivel többet tudunk azóta a klíma fizikájáról, és hogyan használhatjuk fel a kutatás eredményeit a változás hatásainak mérséklésére.


Láttál-e már neutrínót? Nem is láthattál, hiszen ezek a parányi elemi részecskét nem bocsátanak ki fényt, és alig-alig hatnak kölcsön az anyag más formáival. Most megtudhatod, hogyan alakulnak át egymásba a különböző neutrínófajták, és hogyan lehet kiolvasni a kőzetekből, hány neutrínó járt arra az utóbbi néhány millió évben.


Növesztettél-e a számítógépben érdekes geometrikus mintákat? És tudod-e, hogy ez nem puszta játék, hiszen a fizikusok így modellezik a valódi kristályok növekedését? És persze azt is tudod, hogy a számítógépben a vírusok mellett a külső fizikai körülmények is veszélyeztetik a tárolt információt. Vajon hogyan lehet megvédeni a jövő szuperérzékeny kvantumszámítógépeit a környezet destruktív hatásaitól, és hogyan segít ebben a matematika egy furcsa ága, a topológia?


Sejtetted-e, hogy az ókoriak világképében központi helyet foglalt el az idő fogalma, és hogy ezt a világképet allegorikus művészi alkotásokban is megörökítették? Egy ilyen alkotást épp a mai Magyarország területén, a római Brigetio város romjai közt találták meg. Értelmezése nagy segítséget jelent az ókori kozmológiai elképzelések rekonstruálásához.


Láttál-e már szupravezető mágneseket lebegni? És hallottál-e a színes kvarkokról? De tudod-e, hogy a színes kvarkok is lehetnek szupravezetők? És hiszed-e, hogy a részecskefizika absztrakt világát játékos formában is lehet tanítani, akár középiskolások számára is érthetően?


És végül tudod-e, hogy mindezeket az izgalmas és a fizikán messze túlmutató témákat itt, Budapesten, az ELTE falai között is kutatják a fizikusok, akik közé te is bekerülhetsz, ha jelentkezel a fizika alapszakra?


Hallottál-e arról, hogy az Atomcsill előadássorozat testvérsorozata, a Kémiai Intézet által szervezett Alkímia ma előadásai a vegytan tudományát igyekszik hasonló formában közelhozni a középiskolásokhoz? De mi a helyzet a fizika és a kémia határterületével? A két sorozat közös előadásán azt is megtudhatod, hogyan lesz a kvantummechanikai hullámfüggvényből kémiai kötés, és mi köze mindehhez Schrödinger macskájának.


Tudod-e már, ki kapja a 2019-es fizikai Nobel-díjat? Még mi sem tudjuk. De amint megtudjuk, azonnal beszámolunk nektek a díjazottak munkásságáról, és arról is, hogy milyen felfedezéssel érdemelték ki a kitüntetést.


Az előadások kivonata ill. az előadó fóliái, valamint a már elhangzott előadások videófelvétele (az előadást követően pár nap elteltével) letölthető a táblázat jobboldali oszlopából.
2019.
1. szeptember 12.

Jánosi Imre (ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék):

Globális klímaváltozás: mit tanultunk az elmúlt 14 évben?

részletesen
2. szeptember 26.

Timár Gábor (ELTE TTK, Geofizikai és Űrtudományi Tanszék):

Eötvös Loránd mérései a geodéziában és adaléka a Föld alakjához

részletesen
3. október 10.

Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):

Struktúrák térben, időben és téridőben — az Atomcsill sorozat 200. előadása

részletesen
4. november 7.

Fejős Gergely (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):

Színes szupravezetés

részletesen
5. november 21.

Horváth Gábor (ELTE TTK, Biológiai Fizikai Tanszék):

Lagrange égi porszívója és Kordylewski poláros porholdja

részletesen
6. december 5.

Horváth Ákos (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):

Négymillió éves neutrinók nyomában

részletesen
+1 december 12.

Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):

Schrödinger macskája molekulát barkácsol (az Alkímia ma sorozattal közös előadás)

részletesen
2020.
7. január 9.

Vicsek Tamás (ELTE TTK, Biológiai Fizikai Tanszék):

Kollektív döntéshozatal — együttmozgó baciktól embereken át a drónokig

részletesen
8. január 23.

Trócsányi Zoltán (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):

Határtalan neutrínók

részletesen
9. február 6.

Gránásy László (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont):

Kristályvirágok számítógépben

részletesen
10. február 20.

Oláh Éva (Bálint Márton Ált. Iskola és Középiskola, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, MTA-ELTE Fizika Tanítása Kutatócsoport):

Játékos részecskefizika

részletesen
11. március 5.

Borhy László (ELTE BTK Régészeti Tanszék, az ELTE rektora):

Az ókori idő rövid története

részletesen
12. március 19.
ELMARAD!

ELMARAD! Asbóth János (BME TTK, Elméleti Fizikai Tanszék, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont):

Így védd meg a kvantumbitjeidet! — A topologikus kvantumszámítógép

részletesen
13. április 2.
ELMARAD!

ELMARAD! Gabányi Krisztina (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):

Hogyan fényképezték le a fekete lyukat, avagy rádiócsillagászat a legfinomabb szögfelbontással

részletesen
14. április 23.
ELMARAD!

ELMARAD! Domokos Péter (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont):

Fényből készült eszközök

részletesen


Részletes program, az előadások tartalmi kivonataival:

Program, a kivonatok nélkül:

Utoljára módosítva: 2020.10.01. 12:38:17
Készült az ELTE TTK Fizikai Intézetének megbízásából. Minden jog fenntartva.
 

Powered by ELTE TTK Fizikai Intézet

Design: Agócs András Gábor (Nalyman) – Code: Agócs András Gábor (Nalyman) & Király Andrea – Page maintaned by: Király Andrea