Az atomoktól a csillagokig

Volt-e már a kezedben fényből készült csipesz, amivel atomokat lehet ide-oda rakosgatni? És hallottad-e, hogy ugyancsak a fénynek egy érdekes tulajdonsága, a polarizációja tette lehetővé a Föld eddig csak feltételezett második, porból felépült holdja létezésének kimutatását?

Láttál-e már együtt mozgó seregélyrajt vagy szúnyogfelhőt, mikroszkóp alatt áramló bacilusflottát? És gondoltad-e, hogy mozgásukat közös törvényszerűségek kormányozzák, amelyek hamarosan felhasználhatók lesznek drónflották irányítására is? És tudod-e, hogy ehhez hasonlóan azonos jellegű törvények irányítják az anyag struktúrákba szerveződését a Világegyetemben — az atomoktól a csillagokig, sőt tovább?

Tudsz-e arról, hogy egyetemünk névadója, az idén száz éve meghalt Eötvös Loránd korszakalkotó találmánya, a precíziós torziós inga nemcsak Jockey Ewingot segítette hozzá az olajmezők felderítéséhez, de ennek az ingának a segítségével határozták meg — még a műholdak előtti világban — a Föld pontos alakját? És láttad-e magát az ingát? Előadásunkon megláthatod.

Láttad-e (persze hogy láttad, hiszen érdekel a fizika) az utóbbi hónapok egyik nagy szenzációját, a fekete lyukról készült első fényképet? De tudod-e, hogy ez a fotó nem fénnyel, hanem rádióhullámokkal készült?

Érdekel az emberiség legnagyobb veszedelme, a klimaváltozás? Már 14 éve erről szólt az Atomcsill sorozat első előadása. Most megtudhatod, mennyivel többet tudunk azóta a klíma fizikájáról, és hogyan használhatjuk fel a kutatás eredményeit a változás hatásainak mérséklésére.

Láttál-e már neutrínót? Nem is láthattál, hiszen ezek a parányi elemi részecskét nem bocsátanak ki fényt, és alig-alig hatnak kölcsön az anyag más formáival. Most megtudhatod, hogyan alakulnak át egymásba a különböző neutrínófajták, és hogyan lehet kiolvasni a kőzetekből, hány neutrínó járt arra az utóbbi néhány millió évben.

Növesztettél-e a számítógépben érdekes geometrikus mintákat? És tudod-e, hogy ez nem puszta játék, hiszen a fizikusok így modellezik a valódi kristályok növekedését? És persze azt is tudod, hogy a számítógépben a vírusok mellett a külső fizikai körülmények is veszélyeztetik a tárolt információt. Vajon hogyan lehet megvédeni a jövő szuperérzékeny kvantumszámítógépeit a környezet destruktív hatásaitól, és hogyan segít ebben a matematika egy furcsa ága, a topológia?

Sejtetted-e, hogy az ókoriak világképében központi helyet foglalt el az idő fogalma, és hogy ezt a világképet allegorikus művészi alkotásokban is megörökítették? Egy ilyen alkotást épp a mai Magyarország területén, a római Brigetio város romjai közt találták meg. Értelmezése nagy segítséget jelent az ókori kozmológiai elképzelések rekonstruálásához.

Láttál-e már szupravezető mágneseket lebegni? És hallottál-e a színes kvarkokról? De tudod-e, hogy a színes kvarkok is lehetnek szupravezetők? És hiszed-e, hogy a részecskefizika absztrakt világát játékos formában is lehet tanítani, akár középiskolások számára is érthetően?

És végül tudod-e, hogy mindezeket az izgalmas és a fizikán messze túlmutató témákat itt, Budapesten, az ELTE falai között is kutatják a fizikusok, akik közé te is bekerülhetsz, ha jelentkezel a fizika alapszakra?

Hallottál-e arról, hogy az Atomcsill előadássorozat testvérsorozata, a Kémiai Intézet által szervezett Alkímia ma előadásai a vegytan tudományát igyekszik hasonló formában közelhozni a középiskolásokhoz? De mi a helyzet a fizika és a kémia határterületével? A két sorozat közös előadásán azt is megtudhatod, hogyan lesz a kvantummechanikai hullámfüggvényből kémiai kötés, és mi köze mindehhez Schrödinger macskájának.

Tudod-e már, ki kapja a 2019-es fizikai Nobel-díjat? Még mi sem tudjuk. De amint megtudjuk, azonnal beszámolunk nektek a díjazottak munkásságáról, és arról is, hogy milyen felfedezéssel érdemelték ki a kitüntetést.

Az előadások kivonata ill. az előadó fóliái, valamint a már elhangzott előadások videófelvétele (az előadást követően pár nap elteltével) letölthető a táblázat jobboldali oszlopából.

2019.
1.	szeptember 12.	Jánosi Imre (ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék): Globális klímaváltozás: mit tanultunk az elmúlt 14 évben?	részletesen
2.	szeptember 26.	Timár Gábor (ELTE TTK, Geofizikai és Űrtudományi Tanszék): Eötvös Loránd mérései a geodéziában és adaléka a Föld alakjához	részletesen
3.	október 10.	Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék): Struktúrák térben, időben és téridőben — az Atomcsill sorozat 200. előadása	részletesen
4.	november 7.	Fejős Gergely (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék): Színes szupravezetés	részletesen
5.	november 21.	Horváth Gábor (ELTE TTK, Biológiai Fizikai Tanszék): Lagrange égi porszívója és Kordylewski poláros porholdja	részletesen
6.	december 5.	Horváth Ákos (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék): Négymillió éves neutrinók nyomában	részletesen
+1	december 12.	Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék): Schrödinger macskája molekulát barkácsol (az Alkímia ma sorozattal közös előadás)	részletesen
2020.
7.	január 9.	Vicsek Tamás (ELTE TTK, Biológiai Fizikai Tanszék): Kollektív döntéshozatal — együttmozgó baciktól embereken át a drónokig	részletesen
8.	január 23.	Trócsányi Zoltán (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék): Határtalan neutrínók	részletesen
9.	február 6.	Gránásy László (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont): Kristályvirágok számítógépben	részletesen
10.	február 20.	Oláh Éva (Bálint Márton Ált. Iskola és Középiskola, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, MTA-ELTE Fizika Tanítása Kutatócsoport): Játékos részecskefizika	részletesen
11.	március 5.	Borhy László (ELTE BTK Régészeti Tanszék, az ELTE rektora): Az ókori idő rövid története	részletesen
12.	március 19. ELMARAD!	ELMARAD! Asbóth János (BME TTK, Elméleti Fizikai Tanszék, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont): Így védd meg a kvantumbitjeidet! — A topologikus kvantumszámítógép	részletesen
13.	április 2. ELMARAD!	ELMARAD! Gabányi Krisztina (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék): Hogyan fényképezték le a fekete lyukat, avagy rádiócsillagászat a legfinomabb szögfelbontással	részletesen
14.	április 23. ELMARAD!	ELMARAD! Domokos Péter (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont): Fényből készült eszközök	részletesen

Részletes program, az előadások tartalmi kivonataival:

• színes változat, fehér alapon [pdf] (2,5MB)

Program, a kivonatok nélkül:

• színes változat, fehér alapon [pdf] (720KB)