Az atomoktól a csillagokig

ugrás a tartalomra

Archívum

A 2016/2017 tanév előadásai  Dávid Gyula előadása, 2016.11.08. (MTA Tudományünnep)
A 2015/2016 tanév előadásai  Daniel N. Baker előadása, 2015.09.03. (Ortvay Kollokvium)
A 2014/2015 tanév előadásai  George Zweig előadása, 2014.09.25. (Ortvay Kollokvium)
A 2013/2014 tanév előadásai  Rolf Heuer előadása, 2014.05.27. (CERN 60 rendezvénysorozat)
A 2012/2013 tanév előadásai  Edwin Taylor előadása, 2013.07.11. (Ortvay Kollokvium, ELFT)
A 2011/2012 tanév előadásai  
A 2010/2011 tanév előadásai  
A 2009/2010 tanév előadásai Kísérleti bemutatók
A 2008/2009 tanév előadásai További előadások
A 2007/2008 tanév előadásai Plakátok
A 2006/2007 tanév előadásai Interjúk
A 2005/2006 tanév előadásai Totók

Az előadássorozat 2013/2014 tanévi programja

Hallottál-e már arról, hogy egy Puli nevű magyar robotjármű készül a Holdra? Tudod-e, hogy tested minden hidrogénnél nehezebb atomjának magja hajdanvolt csillagok nukleáris kohójában szintetizálódott, és egy gigászi szupernova-robbanás során került ki a Galaxis egyik porfelhőjébe, amely később a Naprendszer alapanyagául szolgált? Hallottál-e arról, hogy a fémek mágneseződését leíró statisztikus fizikai elmélet kiválóan használható a politikai véleményeloszlás dinamikájának modellezésére is? Tanultad-e, hogy az elektron töltése nem osztható tovább? És tudod-e, hogy ez nem igaz? Hallottál-e az ókori görögök által készített szuperszámítógépről, az antik finommechanika remekéről, és tudod-e, hogy mit tudtak vele kiszámítani – már a régi görögök is?

Láttál-e már felgyűrődni hegyeket, távolodni a kontinenseket? És tudod-e, hogyan lehet ezt a mérhetetlenül lassú mozgást mégis megmérni? Láttad-e, kipróbáltad-e már a biliárdjáték trükkjeit, belelökted-e a fekete golyót a legtávolabbi zsebbe? És tudod-e, milyen szerepet játszott a biliárdjáték a klasszikus mechanika fejlődésében, a mechanikai alapfogalmak kialakulásában? Láttál-e már fotókat a CERN gigantikus részecskegyorsítóiról? És gondolnád-e, hogy ugyanezt a fantasztikus sebességet egy néhány centiméteres berendezés segítségével is elérhetik az elemi részecskék? Láttál-e már grafénból készült hajlékony képernyőt? És tudod-e, hogy a grafént csak alig tíz éve fedezték fel, három éve adtak érte Nobel-díjat, és hogy az erre a különleges anyagra vonatkozó tudásunk nagy része alig egy-két éves? Láttad-e az Atomcsill sorozat előadásait rendszeresen követő kísérleteket, és tudod-e, hogy a kísérleteket bemutató kutató mit akar napi munkája során megtudni a nanokristályokról?

Tudod-e, hogy ki volt Eötvös Loránd, miért nevezték el róla az egyetem mellett a geofizikai kutatóintézetet is, és hogy mi köze az ő száz éve végzett méréseinek az általános relativitáselmélethez? Tudod-e, hogy miért nyomja a talpadat a talaj, fenekedet a szék, ha egyszer a modern fizika szerint nem is létezik a gravitációs erő? Tudod-e, hogyan lehet a semleges neutronok segítségével megvizsgálni az atomok mozgását, plazmahullámokkal elektronokat gyorsítani, megszámolni a fotonokat anélkül, hogy kölcsönhatásba lépnénk velük? És tudod-e, hogy mindezeket az izgalmas és a fizikán messze túlmutató témákat itt, Budapesten, az ELTE falai között is kutatják a fizikusok, akik közé te is bekerülhetsz, ha jelentkezel a fizika alapszakra?

Érdekel-e, miért stabil egy csillag, és miért robban fel végül mégis, hogyan lehet Magyarországon nemzetközileg is versenyképes űrrobotot készíteni, hogyan tudnak a tavalyi fizikai Nobel-díj nyertesei egyetlen atomot vagy egyetlen fotont manipulálni, milyen digitális lábnyomot hagysz magad után a világhálón, és mit tudnak ennek alapján a fizikusok (nem a kémek!) megállapítani a társadalom viselkedéséről, hogyan változnak meg az elektronok közismert fizikai tulajdonságai, ha a szilárd testek belsejében nem egyesével, hanem kollektív módon mozognak, hogyan alapozta meg a 19. század egyik legnagyobb, tudományosan konzervatív kísérleti fizikusa a 20. század egyik legforradalmibb fizikai elméletét, milyen részecskedetektorokat fejlesztenek a világ legnagyobb gyorsítói számára a magyar részecskefizikusok, milyen módon hasznosítja a fizika és a modern informatika legújabb eredményeit a geofizika és számos társtudomány? Érdekel-e, hogy milyen felfedezésért adják ki októberben a 2013. évi fizikai Nobel-díjat (van egy fogadásunk)? Érdekel-e, mivel foglalkoznak az ELTE-n dolgozó, az itt végzett, de más magyar kutatóintézetekben vagy éppen a világ távoli tájain (Grenoble, Berkeley) kutató, esetleg robotfejlesztésre saját céget alapító fizikusok, hajdani tanítványaink? Érdekel-e, hogy kerülhetsz te is közéjük? Érdekel-e, hogy a fizika által tanulmányozott számtalan érdekes jelenség hogyan juthat kapcsolatba a mindennapi élettel? És érdekel-e, hol lehet mindezeket a csodákat alaposabban megismerni, kutatni és tanulmányozni?


Az előadások kivonata ill. az előadó fóliái, valamint az előadások videófelvétele letölthető a táblázat jobboldali oszlopából. Az egyes előadásokat követő Kísérleti bemutatók videofelvételei az Archívumban külön menüpontban kaptak helyet. A videofelvételek készítéséért köszönetet mondunk Szabó Sóki Lászlónak és Maros Gábornak, az ELTE TTK Természettudományi Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógia Központ munkatársainak.

2013.
1. szeptember 19.

Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):

Szupernova, avagy a felrobbanó hűtőgép (A csillagok termodinamikája 3.)

Bevezetőt mond: Groma István, az ELTE TTK Fizikai Intézetének igazgatója

részletesen
2. szeptember 26.

Pacher Tibor (Puli Space Technologies):

Puli a Holdon

részletesen
3. október 10.

Domokos Péter (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont):

Zsonglőrködés kvantumrészecskékkel

Előtte: Dávid Gyula rövid ismertetője a 2013. évi fizikai Nobel-díjasokról

(Bővebben l. az Atomcsill 2012. szeptember 13-ai előadásában.)

részletesen
4. október 24.

Kertész János (Közép-európai Egyetem — Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem):

Komplex társadalmi jelenségek statisztikus fizikája

részletesen
5. november 14.

Faragó Béla (Institute Laue-Langevin, Grenoble, Franciaország):

Kurkászó neutronok, avagy hogyan látjuk az atomok mozgását

részletesen
6. november 28.

Penc Karlo (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont):

Amikor a sok felbontja az egészet

részletesen
7. december 12.

Tóth Csaba (Lawrence Berkeley National Laboratory, Berkeley, USA):

Hullámlovas elektronok, avagy: hogyan gyorsítsunk elemi részecskéket lézerfénnyel plazmákban

részletesen
2014.

A 2014. január 9-ére tervezett előadás elmarad.

8. január 16.

Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék):

Tavasz az Uránuszon

részletesen
9. január 30.

Jenei Péter (ELTE TTK, Anyagfizikai Tanszék):

Nanoszemcsés anyagok mikroszerkezete és vizsgálata

részletesen
10. február 13.

Barnaföldi Gergely (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont):

Miért nem görög a svájcióra? — avagy az antiküthérai szerkezet rejtélye

részletesen
11. február 27.

Sasvári László (ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék):

Biliárd 5-kor

részletesen
12. március 13.

Magda Gábor (MTA TTK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézete):

Újabb eredmények a grafén kutatásában

részletesen
13. március 27.

Timár Gábor (ELTE TTK, Geofizikai és Űrtudományi Tanszék):

Mérhetetlen lassú, felfoghatatlan sokáig tart

részletesen
14. április 10.

Varga Dezső (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont):

A részecskefizika eszköztára: felfedezések és detektorok

részletesen


Részletes program, az előadások tartalmi kivonataival:

Program, a kivonatok nélkül:
A hivatalos plakát:



Utoljára módosítva: 2015.10.11. 02:27:57
Készült az ELTE TTK Fizikai Intézetének megbízásából. Minden jog fenntartva.
 

Powered by ELTE TTK Fizikai Intézet

Design: Agócs András Gábor (Nalyman) – Code: Agócs András Gábor (Nalyman) & Király Andrea – Page maintaned by: Király Andrea