Az atomoktól a csillagokig

Hallottál-e már arról, hogy egy Puli nevű magyar robotjármű készül a Holdra? Tudod-e, hogy tested minden hidrogénnél nehezebb atomjának magja hajdanvolt csillagok nukleáris kohójában szintetizálódott, és egy gigászi szupernova-robbanás során került ki a Galaxis egyik porfelhőjébe, amely később a Naprendszer alapanyagául szolgált? Hallottál-e arról, hogy a fémek mágneseződését leíró statisztikus fizikai elmélet kiválóan használható a politikai véleményeloszlás dinamikájának modellezésére is? Tanultad-e, hogy az elektron töltése nem osztható tovább? És tudod-e, hogy ez nem igaz? Hallottál-e az ókori görögök által készített szuperszámítógépről, az antik finommechanika remekéről, és tudod-e, hogy mit tudtak vele kiszámítani – már a régi görögök is?

Láttál-e már felgyűrődni hegyeket, távolodni a kontinenseket? És tudod-e, hogyan lehet ezt a mérhetetlenül lassú mozgást mégis megmérni? Láttad-e, kipróbáltad-e már a biliárdjáték trükkjeit, belelökted-e a fekete golyót a legtávolabbi zsebbe? És tudod-e, milyen szerepet játszott a biliárdjáték a klasszikus mechanika fejlődésében, a mechanikai alapfogalmak kialakulásában? Láttál-e már fotókat a CERN gigantikus részecskegyorsítóiról? És gondolnád-e, hogy ugyanezt a fantasztikus sebességet egy néhány centiméteres berendezés segítségével is elérhetik az elemi részecskék? Láttál-e már grafénból készült hajlékony képernyőt? És tudod-e, hogy a grafént csak alig tíz éve fedezték fel, három éve adtak érte Nobel-díjat, és hogy az erre a különleges anyagra vonatkozó tudásunk nagy része alig egy-két éves? Láttad-e az Atomcsill sorozat előadásait rendszeresen követő kísérleteket, és tudod-e, hogy a kísérleteket bemutató kutató mit akar napi munkája során megtudni a nanokristályokról?

Tudod-e, hogy ki volt Eötvös Loránd, miért nevezték el róla az egyetem mellett a geofizikai kutatóintézetet is, és hogy mi köze az ő száz éve végzett méréseinek az általános relativitáselmélethez? Tudod-e, hogy miért nyomja a talpadat a talaj, fenekedet a szék, ha egyszer a modern fizika szerint nem is létezik a gravitációs erő? Tudod-e, hogyan lehet a semleges neutronok segítségével megvizsgálni az atomok mozgását, plazmahullámokkal elektronokat gyorsítani, megszámolni a fotonokat anélkül, hogy kölcsönhatásba lépnénk velük? És tudod-e, hogy mindezeket az izgalmas és a fizikán messze túlmutató témákat itt, Budapesten, az ELTE falai között is kutatják a fizikusok, akik közé te is bekerülhetsz, ha jelentkezel a fizika alapszakra?

Érdekel-e, miért stabil egy csillag, és miért robban fel végül mégis, hogyan lehet Magyarországon nemzetközileg is versenyképes űrrobotot készíteni, hogyan tudnak a tavalyi fizikai Nobel-díj nyertesei egyetlen atomot vagy egyetlen fotont manipulálni, milyen digitális lábnyomot hagysz magad után a világhálón, és mit tudnak ennek alapján a fizikusok (nem a kémek!) megállapítani a társadalom viselkedéséről, hogyan változnak meg az elektronok közismert fizikai tulajdonságai, ha a szilárd testek belsejében nem egyesével, hanem kollektív módon mozognak, hogyan alapozta meg a 19. század egyik legnagyobb, tudományosan konzervatív kísérleti fizikusa a 20. század egyik legforradalmibb fizikai elméletét, milyen részecskedetektorokat fejlesztenek a világ legnagyobb gyorsítói számára a magyar részecskefizikusok, milyen módon hasznosítja a fizika és a modern informatika legújabb eredményeit a geofizika és számos társtudomány? Érdekel-e, hogy milyen felfedezésért adják ki októberben a 2013. évi fizikai Nobel-díjat (van egy fogadásunk)? Érdekel-e, mivel foglalkoznak az ELTE-n dolgozó, az itt végzett, de más magyar kutatóintézetekben vagy éppen a világ távoli tájain (Grenoble, Berkeley) kutató, esetleg robotfejlesztésre saját céget alapító fizikusok, hajdani tanítványaink? Érdekel-e, hogy kerülhetsz te is közéjük? Érdekel-e, hogy a fizika által tanulmányozott számtalan érdekes jelenség hogyan juthat kapcsolatba a mindennapi élettel? És érdekel-e, hol lehet mindezeket a csodákat alaposabban megismerni, kutatni és tanulmányozni?

Az előadások kivonata ill. az előadó fóliái, valamint az előadások videófelvétele letölthető a táblázat jobboldali oszlopából. Az egyes előadásokat követő Kísérleti bemutatók videofelvételei az Archívumban külön menüpontban kaptak helyet. A videofelvételek készítéséért köszönetet mondunk Szabó Sóki Lászlónak és Maros Gábornak, az ELTE TTK Természettudományi Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógia Központ munkatársainak.

2013.
1.	szeptember 19.	Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék): Szupernova, avagy a felrobbanó hűtőgép (A csillagok termodinamikája 3.) Bevezetőt mond: Groma István, az ELTE TTK Fizikai Intézetének igazgatója	részletesen
2.	szeptember 26.	Pacher Tibor (Puli Space Technologies): Puli a Holdon	részletesen
3.	október 10.	Domokos Péter (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont): Zsonglőrködés kvantumrészecskékkel Előtte: Dávid Gyula rövid ismertetője a 2013. évi fizikai Nobel-díjasokról (Bővebben l. az Atomcsill 2012. szeptember 13-ai előadásában.)	részletesen
4.	október 24.	Kertész János (Közép-európai Egyetem — Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): Komplex társadalmi jelenségek statisztikus fizikája	részletesen
5.	november 14.	Faragó Béla (Institute Laue-Langevin, Grenoble, Franciaország): Kurkászó neutronok, avagy hogyan látjuk az atomok mozgását	részletesen
6.	november 28.	Penc Karlo (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont): Amikor a sok felbontja az egészet	részletesen
7.	december 12.	Tóth Csaba (Lawrence Berkeley National Laboratory, Berkeley, USA): Hullámlovas elektronok, avagy: hogyan gyorsítsunk elemi részecskéket lézerfénnyel plazmákban	részletesen
2014.
		A 2014. január 9-ére tervezett előadás elmarad.
8.	január 16.	Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék): Tavasz az Uránuszon	részletesen
9.	január 30.	Jenei Péter (ELTE TTK, Anyagfizikai Tanszék): Nanoszemcsés anyagok mikroszerkezete és vizsgálata	részletesen
10.	február 13.	Barnaföldi Gergely (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont): Miért nem görög a svájcióra? — avagy az antiküthérai szerkezet rejtélye	részletesen
11.	február 27.	Sasvári László (ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék): Biliárd 5-kor	részletesen
12.	március 13.	Magda Gábor (MTA TTK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézete): Újabb eredmények a grafén kutatásában	részletesen
13.	március 27.	Timár Gábor (ELTE TTK, Geofizikai és Űrtudományi Tanszék): Mérhetetlen lassú, felfoghatatlan sokáig tart	részletesen
14.	április 10.	Varga Dezső (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont): A részecskefizika eszköztára: felfedezések és detektorok	részletesen

Részletes program, az előadások tartalmi kivonataival:

• színes változat, fehér alapon [pdf] (420KB)
• fekete-fehér változat [pdf] (315KB)

Program, a kivonatok nélkül:

• színes változat, fehér alapon [pdf] (390KB)
• fekete-fehér változat [pdf] (285KB)

A hivatalos plakát:

• pdf formátumban [pdf] (1,7MB)
• képként [gif] (2,7MB)