Szerző: jkoltai

Fizikai kísérleti bemutatósorozat a 200 éves Akadémián

/ jkoltai

A Magyar Tudományos Akadémia 200. születésnapjához kapcsolódó rendezvények keretében érdekes fizikai kísérleti bemutatósorozatra is sor kerül.

Hӓrtlein Károly, a BME mesteroktatója két négyrészes előadássorozatot tart
az MTA székház Nagytermében (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.)

A képen Hartlein Károly kísérletezik egy zöld tábla előtt.

Előadások:

szeptember 4. csütörtök:
mechanika és hullámtan

szeptember 16. kedd:
hőtan és energetika

szeptember 19. péntek:
elektromosságtan

szeptember 30. kedd:
kvantumos jelenségek

A középiskolás diákoknak szánt előadások 14:30-16:00 között lesznek

A felnőtt korosztálynak szánt előadásokat 17:30-19:00 között tartják.

A részvétel ingyenes, de érdemes előre regisztrálni.

Az előadásokra egyénileg és csoportosan is lehet regisztrálni a sorozat weblapján:.

MTA regisztráció

A fél 3-kor kezdődő előadásokra Härtlein Károly elektronikus levélben várja az iskolai osztályok jelentkezését: hartlein.karoly(kukac)ttk.bme.hu

Az Univerzum fejlődéstörténete: rejtélyek, talányok, és megoldások

/ jkoltai

Ajánljuk az atomcsill közönség figyelmébe az alábbi eseményt:

Az Univerzum fejlődéstörténete: rejtélyek, talányok, és megoldások

Kivonat: Szapudi István, a Hawaii Egyetem Csillagászati Intézete professzorának nyilvános, magyar nyelvű előadása A Sötét Univerzum feltérképezése (DarkMap) című konferencián, a Sokszínű tudomány rendezvénysorozat keretében az MTA Fizikai Tudományok Osztálya hónapjának megnyitóján. A professzor előadásában áttekinti az Univerzum történetét az ősrobbanástól napjainkig, a sötét anyagra és energiára épülő sztenderd konkordanciamodell tükrében. Kiderül, hogy a nemrég tökéletesnek gondolt kozmológiai elméletben hajszálrepedéseket okoztak a legfrissebb mérések, teret adva alternatív modelleknek is.

Helyszín: MTA Székház, Nagyterem 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.

Időpont: 2025. Szept. 02. 17.30-18.30 óra

100 éves kvantum előadások

/ jkoltai

Az Atomcsill szervezői mindenkinek ajánlják figyelmébe az MTA alábbi eseményét:

A rendezvény helyszíne az Akadémia Nagyterme, a részvétel regisztrációhoz kötött, további részletek az MTA honlapján!

A kvantumok világa – fizikai ismeretterjesztés a 200 éves Akadémián

A Magyar Tudományos Akadémia 2025-ben ünnepli 200. születésnapját. Minden hónapban más tudományos osztály mutatkozik be, és ismerteti eredményeit a világ tudósai mellett a magyar nagyközönséggel is.

Szeptemberben kerül sor a Fizikai Osztály programjára, amelyben tudományos
konferenciák és kiállítások mellett az érdeklődő közönségnek szóló 12 részes
ismeretterjesztő előadássorozat is szerepel.

A kvantumok világa – a 21. század életének formálója

2025-ben ünnepli az emberiség a kvantumelmélet századik születésnapját. Ez az egykor ezoterikusnak, a mindennapoktól távolinak tűnő tudományág az elmúlt
évszázadban átalakította a világ arculatát. Nemcsak a természettudományon, ezen belül a fizikán belül okozott szemléleti forradalmat és nyitott meg számos gyökeresen új kutatási irányt, hanem a rá épülő modern technológia behatolt a mindennapi életbe is – elég az informatika széles körű társadalmi hatásaira utalni.

A kétszáz éves Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Osztálya tehát nem
köszöntheti méltóbb módon a kettős évfordulót, mint azzal, hogy a tudomány iránt érdeklődőknek bemutatja a kvantumelmélet alapfogalmai, furcsa és a köznapi szemlélet számára nehezen elfogadható gondolatvilága mellett a kvantumfizikára épülő új tudományágakat is a kvantumkémiától a részecskefizikáig, valamint a kvantumelmélet eredményeit gyakorlati alkalmazásokra váltó modern technológiát a lézerfizikától a kvantuminformatikáig.

A jubileumi előadássorozat 2025 szeptemberi 12 előadását az egyes területek kiváló szakemberei tartják, a tudományos hitelesség mellett a közérthetőség szempontjait is figyelembe véve. A sorozat előadásainak nézői és az előadásokról készült videókat megtekintők átfogó képet kaphatnak a huszadik század legnagyobb tudományos áttöréséről, valamint az immár termőre fordult kvantumelmélet 21. századi gyümölcseiről és várható eredményeiről is.

Tervezett program (12 előadás)

szeptember 3.
Cserti József (ELTE): A kvantummechanika itt van velünk
Kürti Jenő (ELTE): Mi tartja össze a molekulákat?

szeptember 8.
Takács Gábor (BME): Milyen a világ, ha kvantum?
Domokos Péter (Wigner KI): Schrödinger macskája a laborban

szeptember 10.
Fröhlich Georgina (SE): Mit keres a kvantumfizika az orvostudományban?
Csanád Máté (ELTE): A kvarkoktól a csillagokig

szeptember 15.
Pásztor Gabriella (ELTE): Kvantumok között – Utazás az elemi részecskék
különleges világába
Fülöp Zsolt (ATOMKI): Kvantumfizika a csillagokban: az elemek keletkezése

szeptember 17.
Csonka Szabolcs (BME): Nanoelektronikától a kvantumelektronika felé
Asbóth János (BME/Wigner KI): A ma és a holnap kvantumszámítógépei

szeptember 29.
Zaránd Gergely (BME): Neumann Jánostól a kvantumos összefonódásig
Dávid Gyula (ELTE): Kvantumkorszakok az Univerzum történetében

Részletes program és az előadások ismertetése a sorozat weblapján:

Szervezők: Asbóth János (BME), Cserti József (ELTE), Dávid Gyula (ELTE), Halbritter András (BME) és Takács Gábor (BME)

Fizikai Nobel-díj 2024

/ jkoltai

Csabai István (ELTE-TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék) tartott rövid ismertetőt a 2024. évi fizikai (és kémiai) Nobel-díjasokról.

Gáspár Merse Előd: Érzéki csalódások (XIX/12.)

/ jkoltai

Előadó: Gáspár Merse Előd (CEU, Department of Cognitive Science)

Tartalom:

01:05 Charpentier-illúzió demonstrálása
02:47 Charpentier-illúzió magyarázat
06:14 intuitív fizika
07:13 kontraintuitív percepciók
09:14 optikai illúziók
10:58 Bajcsy-Zsilinszky Endre homormű
11:53 McGurk-effektus (https://youtu.be/2k8fHR9jKVM?si=3poZZYZ0Y98fNwsf)
13:00 neuronok adaptációja (magyarázat)
17:27 színek és súlyérzékelés

Atomfizikus vagy zongoraművész

/ jkoltai
Fogadjátok szeretettel következő előadónk, Fröhlich Georgina gondolatait arról, hogy miért nem zongoraművész lett:
„Mérnök családból származom, így gyerekkoromban sokat játszottam rádiókkal, áramkörökkel. Kb. 5 évesen azonban eldöntöttem, hogy vagy atomfizikus, vagy idegsebész leszek. Mondhatnám, hogy innentől kezdve semmi sem térített el ettől, de amikor döntenem kellett, hogy merre tanuljak tovább, bizony majdnem a zongoraművész pályát választottam! Fröhlich GeorginaAz orvosi és a fizikusi hivatás között is nagyon nehéz volt döntenem, mert minden érdekelt, mindenre kíváncsi voltam, mindent tudni akartam, és komolyan irigyeltem az egykori polihisztorokat, akiknek lehetőségük volt az egész világot felfedezni. Az ELTE-n Csillagász szakra is jártam, az égitestek mozgásának stabilitása érdekelt, de anyagi okok miatt nem maradhattam az egyetemen kutatni, így más utat kellett keresnem. A makrovilág felől a mikrovilág felé fordultam, valahogy megint az atomfizikánál kötöttem ki. Amikor beléptem az Országos Onkológiai Intézet sugárterápiás műtőjébe, azt éreztem, hogy megtaláltam a helyem. Ezen a tudományterületen a kutatások eredménye azonnal a súlyos beteg embereknek segít. Számomra nagyon izgalmas ez a fajta hatékonyság. A határterületek – jelen esetben az atom-, mag- és biofizika – pikantériája pedig az, hogy széles látókört kíván, több tudományt átfogó gondolkozást, sok mindenhez kell érteni egyszerre. Pont, mint egy polihisztor…”

Az „aha! – élmény”

/ jkoltai

Hogyan működik a világ? – kérdeztük következő előadónkat, Asbóth Jánost:

„Engem a fizikában az az öröm hajt, amit átérzek, amikor valamit megértek belőle – az „aha! – élmény”. Ezek az élmények jelentik az örömet számomra a kvantumfizikai kutatásban, legyen szó a kondenzált anyag topologikus fázisairól, a kvantumszámítógépeken való hibajavítás lehetőségeiről, vagy a kvantumosságnak mint erőforrásnak a számszerűsítéséről. Az „aha! – élményhez” sokszor vezet el a kvantumfizika, megadva azt a matematikai eszköztárat, amit alkalmazni kell, hogy megmondjuk, mi történik egy jól lehatárolt fizikai rendszerben – legyen az pl. egy kristálynak, vagy egy absztrakt számítógépnek a modellje. Asbóth János egy zöld tábla előtt.Ugyanakkor a kvantumfizika alkalmazása közben állandóan bennem, bennünk van a bosszantó nyugtalanság: tudjuk, a kvantumos fogalmak kibékíthetetlen ellentétben vannak a hétköznapi világunk leírására használt fogalmakkal. Ezt az ellentétet mutatták meg végérvényesen azok a kísérletek, amikért a tavalyi fizikai Nobel-díjat adták, újra feltéve az örök kérdést: akkor most hogyan működik a világ?”

Egyszerű összefüggések keresése

/ jkoltai

A csütörtöki találkozásig, szeretettel ajánljuk előadónk Németh Róbert gondolatait:
Németh Róbert
„A fizika szépsége számomra leginkább a bonyolult elméletek mögött meghúzódó egyszerű összefüggések keresésében, a látszólag különböző részterületek közti kapcsolódások megfigyelésében nyilvánul meg. Néhány éve két teljesen eltérő témájú egyetemi kurzust hallgattam párhuzamosan, és megdöbbenve vettem észre, amikor egyik órán a gyenge kölcsönhatás, másikon a topologikus szigetelők tárgyalásakor egymáshoz kísértetiesen hasonló képletek kerültek fel a táblára. Némi gondolkodás után sikerült összeraknom, hogy ezek más kontextusban, más jelölésekkel, de valóban ugyanazokat a mély, elemi gondolatokat fejezik ki. Éppen ezért, bár a szilárdtestfizika és a kvantuminformatika területén végzem kutatásaimat, szívesen töltök időt egyéb témakörökben való elmélyedéssel is, a klasszikus elektrodinamikától a részecskefizikáig. A kutatás mellett éppoly fontosnak tartom az oktatást és a tehetséggondozást is, ezért az utóbbi években rendszeresen vettem részt kollégiumi órák és egyetemi gyakorlatok tartásában, valamint a középiskolásoknak szóló Dürer Verseny szervezésében.
Bár sablonosnak tűnhet, de igaz, hogy az ELTE fizika szakán való továbbtanuláshoz nagy hatással volt rám az AtomCsill előadássorozat, amellyel a 2015/16-os tanévben ismerkedtem meg. Furcsa egybeesés, hogy abban az évadban az első két alkalommal éppen Dávid Gyula és Cserti József adott elő, közülük előbbi inspiráló egyetemi tanárom, utóbbi pedig témavezetőm és mentorom lett. Középiskolásként lenyűgöztek ezek a programok, és nagyban kiszélesítették a fizikaórákon szerzett ismereteimet. Remélem, hogy előadásommal én is képes leszek hasonló élményeket adni a következő generációnak.”

Fizikai Nobel-díj 2023

/ jkoltai

Dombi Péter (Wigner FK, SzFI, Alkalmazott és Nemlineáris Optika Osztály, Ultragyors Nanooptika „Lendület” Kutatócsoport) tartott rövid ismertetőt a 2023. évi fizikai Nobel-díjasokról.