Fogadjátok szeretettel csütörtöki előadónk, Fajszi Bulcsú bemutatkozását:
„Részecskefizikusként végeztem az ELTE-n, de hamar áteveztem az üzleti szférába, ahol a fizikusi eszköztár és gondolkodásmódnak hasznát véve adatbányász, és adattudós, gépi tanulási, mesterséges intelligencia szakértő lettem.
Három könyvet írtam az adatelemzés technikákról és üzleti hasznairól. Jelenleg 10 éve alapított cégünket vezetem két üzlettársammal, amely a magyar vállalati IT megoldási piac egyik vezetője az adatmérnöki, data science, big data és mesterséges intelligencia megoldásaival.”
Szerző: jkoltai
A Szaturnusz vonzásában
Következő előadónk, Világos Blanka így lett csillagász-magfizikus:
„A csillagászat akkor ragadott meg, amikor 12 évesen egy távcsőben megpillantottam a Szaturnuszt. Háromszor álltam vissza a sorba, annyira lenyűgözött a bolygó és gyűrűje árnyékának összjátéka. Innentől már nem volt megállás: a Polaris Csillagvizsgáló ifjúsági szakkörében kötöttem ki, amelyen minden csütörtök este nagy izgalommal vettem részt. Gimnáziumi éveim alatt háromszor vehettem részt a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián is, amely annyira meghatározó élmény volt, hogy biztos lettem benne, csillagászattal szeretnék foglalkozni. Emellett a magfizika is felkeltette az érdeklődésem, így a csillagászat és a nukleáris fizika határa különösen megfogott – szerencsére éppen ezen a területen kutathatok már az egyetem éveim kezdete óta.”
DATA – Így hálóznak be az adataid
Megjelent Janosov Milán, ELTE-n végzett fizikus, hálózatkutató, és korábbi Atomcsill előadó első, ismeretterjesztő könyve ‘DATA – Így hálóznak be az adataid’ címmel. A könyvben a szerző sorra veszi, milyen mélységekben férkőztek be az adatok, az algoritmusok, és a hálózatok a mindennapjainkba a telefonos applikációktól kedvenc sorozatainkon át egészen a városfejlesztésig. Így egy olyan útmutatót ad az olvasóknak, aminek segítségével sokkal adat-tudatosabbá válhatnak a big data korában.
-
A könyv: https://openbooks.hu/termek/data/
Milán előadása az atomcsill sorozatban:
Könyvbemutató
Sorozatunk egyik tavalyi előadója, az ELTE fizika szakán végzett Janosov Milán Atomcsill-előadásában megmutatta, hogyan alkalmazható a fizikus gondolkodásmód, az adatok és a hálózatok elemzése olyan egészen távol eső területekre is, mint a DJ-k, a Trónok Harca, vagy a városfejlesztés. Ilyen gondolatok mentén született meg első, adat- és hálózattudományt népszerűsítő könyve, amely „DATA – így hálóznak be az adataid” címmel rövidesen megjelenik az Open Books kiadónál. A könyvet a szerző Barabási Albert-Lászlóval, a modern hálózatelmélet egyik megalapítójával közösen mutatja be a CEU-n, augusztus 10-én 19 órakor.
- Az esemény linkje: www.facebook.com/events/668298574664212
- Janosov Milán Atomcsill-előadása itt nézhető meg: youtu.be/LRDWvs8tRMY
- Barabási Albert-László 2012-es előadása a hálózatelmélet alapjairól és alkalmazásairól: youtu.be/-tFgkmnANdY
Mitől lesz „jó” egy kutató?
Éppenhogy csak szereztem egy fokozatot, szóval nekem erről inkább csak benyomásaim vannak, de egy bizonyos rendszer azért felsejlik. Alapvető, hogy az embernek legyenek jó kérdései. Másodszor, fontosak a jó tanárok, akik a kíváncsiságot valamilyen produktív irányba terelgetik, ahelyett, hogy kiirtanák.
Harmadszor, lényeges az elszántság, kitartás, a képesség hosszú távú elképzelések véghezvitelére. Végül szükségesek bizonyos külső erőforrások, felszerelés, ösztöndíj, más szakértők rááldozott ideje és érdeklődése. Mindezek birtokában a kutató megpróbál választ kapni a kérdéseire, eközben viszont akarva-akaratlanul újabb kérdéseket generál. Azután mérlegelnie kell, melyik kérdés érdekesebb. Előny, ha egy kérdést abban a formában addig még nem tették fel. Még izgalmasabb, ha a kérdést véges mennyiségű munkával meg is lehet válaszolni. A jó kutató az, akinek jó kérdései vannak. Valójában azonban sokszor csak később derül ki, hogy egy kérdés tényleg előremutató volt-e.
Azért szeretek fizikával foglalkozni, mert vannak kérdéseim. Szerencsés vagyok, hogy a fenti négy pont közül legalább kettő teljesül rám: a sors jó tanárokkal ajándékozott meg, és pillanatnyilag adottak a külső erőforrások is a kutatás folytatására. Ez mindenképpen egyfajta felelősséget ró az emberre. Hogy vannak/lesznek-e olyan kérdések is, amik tényleg kiállják az idő próbáját, az talán egyszer kiderül.
Lájer Márton vagyok, a bajai Szent László ÁMK gimnáziumában érettségiztem, majd az ELTE-n szereztem fizikus PhD fokozatot 2020 végén. Jelenleg posztdoktori ösztöndíjas vagyok az USA-ban, elméleti fizikával és számítógépes módszerekkel foglalkozom. Előadásomban egy olyan témát mutatok be, ami nagyrészt végigkísérte az egyetemi tanulmányaimat és a mai napig formálja az érdeklődésemet.
Szabó Norton: Chladni-féle porábrák (XVIII/6.)
Előadó: Szabó O. Norton (ELTE Fizikai Intézet, fizika alapszakos hallgató)
Motiváció: Cserti József: A Chladni-féle porábráktók a nanofizikáig című cikke.
Kísérletek:
01:05 Egy Eötvös Loránd korabeli eszköz
02:25 Transzverzális állóhullámok egy hosszú rugón
05:36 Lemez gerjesztése vonóval (élközépen gerjesztve)
05:58 Lemez gerjesztése vonóval (nem középen gerjesztve, lefogva)
06:38 Porábra létrehozása (élközépen gerjesztve, lefogva)
07:33 Porábra létrehozása (nem középen gerjesztve)
08:50 Farsangi álarc (sarokban gerjesztve, mellette lefogva)
11:27 Motorikus gerjesztés (a lemez közepén gerjesztve)
12:42 Karika létrehozása (265Hz)
13:25 Következő módus gerjesztése (720Hz)
14:00 Négyágú dobócsillag (1200Hz)
14:15 „Sakktábla”
14:55 Dupla körívek kialakítása a sarkokban
15:40 Kis perturbáció szemléltetése egy sakktábla ábra közelében (3600Hz)
16:25 Egy bonyolult alakzat
17:55 Chladni-féle porábra „A Hatalom gyűrűi” intrójában
A motorikus verzió kölcsönzéséért köszönet illeti az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium fizika szertárát.
Honnan van mindez, honnan van a Világegyetem?
Takács Gábor, az AtomCsill november 24-i előadója:
„Mint sok más embert, engem is már gyerekkorom óta elbűvölt a csillagos ég látványa.
Honnan van mindez, honnan van a Világegyetem? Hamar tudatosult bennem, hogy a legnagyobb kérdések megértéséhez meglepő módon a legkisebb alkotóelemeken, a mikrovilágon keresztül vezet az út. Miből van az anyag, hogyan jön létre az az elképesztően változatos, végtelen Mindenség, ami elénk, a kezdetek után sok-sok milliárd évig tartó evolúcióval kialakult emberi lények szeme elé tárul? Ez vezetett oda, hogy kvantumelmélettel foglalkozzak.
A saját tudományos kutatásunkban szükségszerűen csak a kérdések kis szeleteit tudjuk részletesen vizsgálni, de sose szűnik az a vágyam, hogy az Egészet próbáljam megérteni. Állandóan kíváncsi emberként „minden is” érdekel, a matematikától a biológián és a pszichológián keresztül a történelemig, és ez a kíváncsiság a legjobban tudományos kutatóként élhető ki. Hogy miért éppen a fizika? Talán mert itt látszottak számomra a legnagyobb rejtélyek, és vonz a kihívás.
Előadásomban egy olyan kérdést járok körbe, ami tudományos munkámban is foglalkoztat és amiről egyetemi kurzust is tartok.”
Kis-Tóth Ágnes: Fémek égése (XVIII/5.)
Előadó: Kis-Tóth Ágnes (ELTE Atomfizika Tanszék)
Kísérletek:
02:20 magnézium égése
05:10 fémrúd azonosítása szikra színe alapján
11:45 lángfestés kalciummal
12:20 lángfestés stronciummal
13:25 lángfestés lítiummal
14:10 lángfestés nátriummal
16:15 lángfestés bórral
17:15 lángfestés rézzel
18:06 lángfestés káliummal
19:50 lángfestés céziummal
20:45 titánszálakból készített „hógömb” égetése
Egy elszabadult csillag a laborban
Zoletnik Sándor, az AtomCsill csütörtöki előadója:
„Mi történik ha egy csillagot bezárunk egy laborba és hirtelen elszabadul? Mit tegyünk a 100 millió fok hőmérsékletű anyaggal, a hatalmas energiával?
Ilyen kérdések is felmerülnek, mikor a magfúziós energiatermelést próbáljuk megvalósítani a Földön. A Világ legnagyobb fúziós kísérletén az a terv, hogy a labor-napot le kell fújni -260 Celsius fokos hidrogén jég darabokkal. Ezt a technológiát fejlesztjük az Energiatudományi Kutatóközpontban. ”
10 éves lett a Higgs-bozon! Mit mesél a tinédzser részecske a mikrovilágról?
Meghívó: Higgs-10 ismeretterjesztő délután az ELTE-n nov. 19-én
Nov. 19-én izgalmas részecskefizikai ismeretterjesztő eseményre várunk minden érdeklődőt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai Intézetében a Higgs-bozon felfedezésének 10 évfordulója és a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából.
10 éves lett a Higgs-bozon! Mit mesél a tinédzser részecske a mikrovilágról?
Ismeretterjesztő program középiskolásoknak és minden érdeklődőnek
A rendezvény helyszíne, időpontja:
ELTE TTK Lágymányos, Északi Épület, 2022. november 19., szombat 14-18h
Az esemény Facebook oldala: https://www.facebook.com/events/3381902002091668
Előadások, bemutatók, beszélgetések
14h00 Major Péter: A mikrovilág leírása: a Standard Modell és a Higgs-bozon (előadás)
14h30 Pásztor Gabriella: Az Univerzum titkai: nyitott kérdések a részecskefizikában (előadás)
15h00 Kis-Tóth Ágnes: Fizikai jelenségek és kísérleti módszerek (kísérleti bemutató)
15h30 Veres Gábor: Részecskefizikai gyorsítók és detektorok (előadás)
16h00 Szillási Zoltán, Béni Noémi: Virtuális látogatás a CERN-ben (videokapcsolatban a CMS kísérlet kutatóival)
16h30 Péli Zoltán: Bomlékony Világegyetem (előadás)
17h00 Trócsányi Zoltán: Mi a sötét energia? (előadás)
17h30 Kérdezd a kutatót! (beszélgetés a mikro- és makrovilágról, a kutatás hétköz- és ünnepnapjairól)
- Regisztrációköteles kiscsoportos események (a regisztrációs felület nov. 6-án nyílik meg)
Vesztegzár a laborban: tudományos szabadulószoba (Rádl Attila, Major Péter, Fehérkuti Anna), - Laborlátogatások
— Röntgenfluoreszcencia (Horváth Ákos)
— Asztrofizikai vizualizáció 3D-ben (Kis-Tóth Ágnes, Olej Dóra)
— Szolitonok és eseményhorizontok a Kármán laboratóriumban (Vincze Miklós)
— Pásztázó elektronmikroszkóp (Lipcsei Sándor, Ugi Dávid)
Folyamatosan látogatható kiállítás (az ATOMKI, a Debreceni Egyetem, az ELTE és a Wigner FK kutatóinak társaságában)
- Kísérleti eszközök karnyújtásnyira (ködkamra, gáztöltésű müondetektor, kozmikus-részecske számláló, szcintillátorok, hagyományos és szilícium-alapú fotoelektron-sokszorozók, …)
- Részecskefizikai kutatások és innováció: ismeretterjesztő poszterek