Édes Lili: Optikai bemutató (XVIII/2.)

Előadó: Édes Lili (ELTE Fizikai Intézet, fizikus mesterszakos hallgató)

Kísérletek:
01:08 fényszórás hajlakkon
01:36 fénytörés szemléltetése vízzel töltött kádban
03:46 többszörös visszaverődés vízzel töltött kádban
04:37 teljes visszaverődés határszöge
07:30 fénytörés különböző törésmutatójú anyagok határán
08:50 fényelhajlás cukros vízben
12:04 mechanikai hullámok terjedése pontszerű forrás esetén
13:47 mechanikai hullámok interferenciája két pontforrás esetén
15:40 síkhullámok keltése
16:30 egy- és többrés kísérlet mechanikai hullámokkal
18:07 lézer szóródása diffrakciós rácson
23:20 lézer szóródása hajszálon
24:30 Newton-gyűrűk kivetítése (26:53)

Miért szeretem a kutatói létformát?

Domokos Péter, az AtomCsill csütörtöki előadója:
Domokos Péter
„Többek között a folyamatos tanulás miatt. Minél többet tudsz, annál több dolgot szeretnél még megismerni. Jó lehet sok mindenről tudni, akárcsak felületesen is. De ha valami tanulmányozásába nagy mélységben belemerülsz, akkor a megértés új minőségét lehet elérni, ami a kíváncsiságunk és rejtvényfejtő ösztönünk kielégítésén túlmenően nagy szellemi megnyugvást ad. A fizika nagyon mély…”

Papp Eszter: Folyékony nitrogénes kísérletek (XVIII/1.)

Előadó: Papp Eszter (ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék)

Kísérletek:
00:27 Leidenfrost-hatás
01:02 Lufi zsugorítás
02:11 LED színváltozása
05:00 Felhőgyártás (06:16)
07:00 Fizikus fagyikészítés

Gabányi Krisztina képeskönyve

Fogadjátok szeretettel a 17. évad utolsó előadójának, Gabányi Krisztinának gondolatait:
„Amióta visszaemlékszem mindig csillagász akartam lenni. Igazából pontosan nem tudom, hogy miért, de biztos, hogy köze volt hozzá egy képeskönyvnek, amiben lehetett a holdjárót mozgatni a Hold felszínén.
Az ELTE TTK-n végeztem fizikus-csillagász szakon. A bonni Max Planck Rádiócsillagászati Intézetben szereztem meg a doktorimat. Ott lehetőségem nyílt az egyik legnagyobb mozgatható, az Effelsbergi 100 méteres rádióantennával méréseket végezni.
Fantasztikus élmény, amikor az ember bepötyögi a parancsot és utána hallja ahogy felbrummognak a motorok és látja az ablakon keresztül, ahogy kezd elfordulni az egész hatalmas szerkezet.
Gabanyi Krisztina
A doktori után egy egyéves japán ösztöndíjat leszámítva itthon dolgoztam, először a Földmérési és Távérzékelési Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumában, aztán a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetben, majd az MTA-ELTE Extragalaktikus Asztrofizika Kutatócsoportba kerültem. Jelenleg az ELTE Csillagászat tanszékén vagyok adjunktus.”

ELTE Podcast

Az Atomcsill két alapítója: Cserti József és Dávid Gyula fizikusok az ELTE Podcast vendégei voltak.




 

Nógrádi Dániel kirándulása

Fogadjátok szeretettel március 24-i előadónk, Nógrádi Dániel gondolatait a fizikáról.
Nógrádi Dániel
„A fizikával foglalkozás ugyanazért jó, amiért a hegymászás, kirándulás, csavargás: a világ megismerése. Soha nem lehet kifogyni belőle, soha nem lesz unalmas, mindig lehet csinálni valami újat és időről időre mindig rá lehet ébredni, hogy a legegyszerűbb dolgok is milyen komplikáltak és a legkomplikáltabb dolgokról is kiderül, hogy egyre közelebb lehet kerülni a megértésükhöz, ha elég sokat törjük a fejünket.”

Pataki Bálint Ármin állítólag modellezésről fog beszélni

Ismerjétek meg Pataki Bálint Ármint, akit csütörtökön élőben is követhettek az Eötvös teremben:
„Amióta az eszemet tudom, szerettem az intellektuális kihívásokat, és a bennünket körülölelő világ részleteinek megismerését.
Kezdetben a matematikában találtam meg ezeket a kihívásokat, majd nem kis részben a középiskolai fizikatanáromnak, és a Discovery Channelen futó Álítólag… című sorozatnak hála a fizika felé fordult az érdeklődésem.
Pataki Bálint ÁrminKésőbb, az egyetem elvégzése közben realizálódott bennem, hogy amit igazán szeretek, azt a modellezés szóval lehet a legjobban leírni. Egy adott problémát megpróbálni megérteni, leírni, és megoldást találni rá. Az, hogy a megoldandó probléma egy matematikai fejtörő, egy fizikai jelenség, vagy éppen a baktériumok örökítőanyagának és azok antibiotikumra való ellenálló képességüknek a kapcsolata, az másodlagos csupán.
Az előadásomban az adatalapú modellezésről, és egy speciális modellcsaládról a neurális hálózatokról fogok beszélni, amelyet a hírekben rendre a mesterséges intelligenciával azonosítanak.”

László András hőerőműve

Ismerjétek meg február 10-i előadónk, László András gondolatait a kutatásról:
Hogy miért szeretek a fizika területén kutatni?
László András„Ameddig csak vissza tudok emlékezni, mindig is nagyon érdekeltek a természettudományok. Nemcsak a fizika, hanem úgy általában a természettel foglalkozó tudományok. A családi legendárium szerint már kisgyerekként is hőerőművet rajzoltam :)) Ebben valószínűleg közrejátszhatott az is, hogy édesapám erőműveket tervező gépészmérnök. Kb 14 éves koromban kerülhetett a kezembe egy Scientific American cikk az úgynevezett müon katalizált hidegfúzióról, ez terelte érdeklődésemet a részecskefizika irányába. Később, az egyetem előtt illetve az egyetemen számos inspiráló előadó adott nekünk hasznos háttérismereteket, és további szakmai inspirációt. Sokunkat, így engem is, ez az elméleti fizika irányába terelt. A meglevő kísérleti érdeklődésem miatt így az elméleti fizika és a kísérleti részecskefizika határán kötöttem ki. A kutatói szakma szépségéhez hozzátartozik, hogy a mindennapi problémáink is valami izgalmas kérdés felgöngyölítése körül forognak. Vagy legalábbis valami ilyen problémának a részproblémája körül.”