Szöllősi Gergely elköteleződése

Ismerjétek meg március 25-i előadónk pályaválasztásának történetét:

„A tudományos pályát egyszerű okból választottam, édesapám és édesanyám is kutatóként dolgozik a mai napig. Gyermekként izgalmasak voltak az áramlási citométer fényei és meggyőző apám állítása, hogy neki van a legjobb állása a világon, mert azért fizetik, hogy egész nap ezekkel a titokzatosan villogó müszerekkel játsszon. Tanulmányaim során hamar elköteleződtem a fizika mellett. Az általános iskola felső tagozatán megyei fizikaversenyeken indultam és Richard Feynman könyveit olvastam lelkesen, még ha nem is értettem mindent. A gimnáziumot már fizika tagozaton folytattam, a Szegedi Ervin által vezetett debreceni fizikaszakkör, a KöMal és a fizika OKTV-re való készülés meghatározó szerepet játszott az életemben. A középiskola végére már a Feynman előadások első köteteit is magabiztosan forgattam és versenyeredményekkel zökkenőmentesen bekerültem az ELTE fizikus szakára. Az ELTE egyértelmű választás volt, itt működik az ország vezető elméleti fizika iskolája, az egyetemi évek alatt azonban más irányba terelődött az érdeklődésem. Az ELTE mellett a BME müszaki informatika szakára jártam és bár doktorimat az ELTE Fizika doktori iskolájában védtem meg 2009-ben, az alapvetően az evolúciós biológia kérdéseivel foglalkozott.

Posztdoktori munkámat már tudatosan egy molekuláris evolúcióval foglalkozó laboratóriumban folytattam: részben az Európai Bizottság Marie Skłodowska Curie programja, részben a francia CNRS támogatásának köszönhetően közel négy évet töltöttem a lyoni Laboratoire de Biométrie et Biologie Evolutive munkatársaként. A lyoni évek után 2013-ban, ismét a Marie Skłodowska Curie program támogatásával, visszakerültem az ELTE Fizika Intézetébe, ahol a volt témavezetőm, Derényi Imre által vezetett MTA-ELTE “Lendület” Elméleti Biofizika Kutatócsoport munkájába kapcsolódtam be. Ez a lehetőség azonban csak határozott időre szólt, ezért ezt követően a lyoni munkámra alapozó kutatási tervvel sikeresen pályáztam az Európai Kutatási Tanács (ERC) 2016 évi “Starting Grant” pályázatára, a müncheni Ludwig Maximilian Universität-en folytatandó kutatások során a földi evolúció történetének teljes genomszekvenciák alapján történő rekonstrukcióját terveztem.

Terveim azonban ismét megváltoztak, mivel az ERC pályázattal egyidejűleg az ELTE Fizika Intézetébe benyújtott, hierarchikus szövetekben történő szomatikus evolúcióra koncentráló MTA “Lendület” pályázatom is sikeres lett. Az ERC által biztosított lehetőségekkel élve úgy döntöttem, hogy mindkét kutatást az ELTE-n folytatom. Döntésem során természetesen mérlegelnem kellett, hogy Németország egyik vezető egyetemével szemben mennyiben biztosított a kutatási munka háttere az évek óta krónikusan alulfinanszírozott magyar természettudományosság keretében, ami az ELTE TTK-t különösen nehezen sújtotta. Arra a következtetésre jutottam, hogy a magyar természettudományban és az ELTE Fizika Inteztében még meglévő tartalékok, és magyarországi értékes együttműködéseim ezt biztosítják.”

Édes Lili: hőtani kísérletek (XVI/10.)

Előadó: Édes Lili (ELTE, fizikus hallgató)

Kísérletek: szakítás fizikuslány módra, Leidenfrost-hatás, folyékony oxigén kicsapódásának szemléltetése gyújtogatással, kriofor: fagyasztás párolgással, folyékony nitrogén szökőkút, mennydörgés: a folyékony nitrogén és a forró víz találkozásakor.

Ispánovity Péter öröme

Fogadjátok szeretettel március 11-i előadónk gondolatait:

„A fizikában (és általában a tudományban) engem az vonz, amikor megértek valamit. Ez a lépés általában egy kis szellemi erőfeszítés eredménye és a végeredménye mindig örömmel tölt el. A legjobb, ha ez csapatban történik meg és a közös gondolkodást mindenki saját ötleteivel/javaslataival segíti. Ispánovity Péter DusánA megoldandó problémák pedig körbevesznek minket, és gyakran egyszerűnek tűnő jelenségek is meglepő gazdagságot mutatnak. Ilyen példa az anyagtudomány is, melynek kutatásába még egyetemi éveim alatt kapcsolódtam be. Ezen a gyakorlati vonatkozású területen eltöltött másfél évtized alatt kollégáimmal foglalkoztam fraktálokkal, lavinákkal, komplex mintázatokkal, fázisátalakulásokkal, térelméletekkel és legújabban földrengésekkel úgy, hogy közben végig fémek alakváltozásáról volt szó. Azt hiszem ennél többet egy fizikus sem kívánhat magának.”

Papp Eszter: sűrűséggel kapcsolatos kísérletek (XVI/9.)

Előadó: Papp Eszter (ELTE, fizikus doktorandusz)

Kísérletek: hámozatlan és hámozott citrom a vízben, olaj-víz keverék szétválása, sűrűségoszlop különböző sűrűségű folyadékokból, kis tárgyak süllyedése a sűrűségoszlopban, házi lávaoszlop, hideg és meleg víz sűrűségének összevetése, olajban táncoló jégkocka, szilárd anyagok sűrűség szerinti szétválása, fényelhajlás cukros vízben.

 

Kamarás Katalin molekulákkal legózik

Fogadjátok szeretettel február 25-i előadónk, Kamarás Katalin gondolatait:

„Már az ELTE-n, vegyészhallgató koromban a szép, szimmetrikus szerkezetek fogták meg a fantáziámat. Nagy öröm volt megtanulni, milyen módszerekkel lehet láthatóvá tenni az atomok térbeli elrendezését, kapcsolódásukat, mozgásukat. Mostanában kutatócsoportommal már „legózunk” is, szimmetrikus molekulákat töltünk apró üregekbe, megfigyeljük, hogyan torzulnak, hogyan kapcsolódnak össze. Mindehhez a legkorszerűbb műszeres hátteret használjuk, nagyszerű kollégákkal együttműködve, itthon és külföldön. Nem tudnék szebb munkát elképzelni.”

 

Kovács Zoltán: termodinamikai kísérletek (XVI/8.)

Előadó: Kovács Zoltán (ELTE, fizikus hallgató)

Kísérletek: golyó és karika, tűzjelző, vízzel töltött lufi és a láng, láng a plexilemezek között, csillagszóró a vízben, alkoholgőzzel hajtott rakéta, „emberi fáklya”.

Pécz Béla és a fizika jeles

Fogadjátok szeretettel Pécz Béla történetét, aki Atomcsill előadásában az atomokat hozza el nekünk.

Az alap fizika könyv, mint egy regény…

„A Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnáziumba jártam biológia tagozatra, miközben az osztály másik fele fizika tagozat volt. Abban az időben a kedvenc tevékenységem a szépirodalmi könyvek, regények és drámáPécz Bélak olvasása volt. Az első éves fizika órákat valahogy háttérzajként követtem, ezért igencsak meglepett az érdemtelenül kapott jeles osztályzat, mellyel fizika tanárnőm Karádiné Pup Ilona motiválni akart. Sikerült. A nyáron elolvastam az alap fizika könyvet, kicsit úgy, mint egy regényt. Érdekes volt ezért folytattam a következő fizika könyvvel. Még a nyáron megszereztem a tagozatos fizika könyveket is és létrejött kötődésem a fizika rendívül logikus világához. Természetes volt számomra, hogy az ELTE fizikus szakán akarok tanulni.”

Nyert a Puli, mehet a Holdra vizet szimatolni

Puli Lunar Water Snooper

A Puli nagy örömmel jelenti be, hogy csapatát a NASA kiválasztotta nyertesként a „Drágám, összepréseltem a NASA hasznos terhét kihívás folytatásán” („Honey, I Shrunk the NASA Payload Challenge, the Sequel”)! A NASA-t lenyűgözték a Puli Holdi Vízszimatoló (Puli Lunar Water Snooper) mérőeszköz tervei, és izgatottan várják, ahogy mi is, a NASA és a Puli Space közötti együttműködést a következő 1 éves fejlesztési időszakban. A NASA 225 ezer dollárral támogatja a vízszimatoló mérőeszköz fejlesztését, valamint műszaki oldalról is segíti a Puli Space Technologies céget.

 

További részletek a Puli honlapján megjelent hírben:

Legutóbbi előadásunk a Puliról:

Mig András: elektromos és mágneses jelenségek (XVI/7.)

Előadó: Mig András (ELTE, fizikus hallgató)

Kísérletek: dörzselektromosság, Van de Graaff-generátor, csúcshatás és villámhárító, villámok, hajas babák és a Faraday-kalitka, gumicsizma, mágneses erővonalak szemléltetése, Lenz-hatás alumíniumlemezen, Lenz-ágyú.