A Földünk alakjára vonatkozó tudásunk számos zsákutcán, kitérőn át, később folyamatos finomításokkal jutott el mai ismereteinkhez. A görögök nemcsak gömbszerűnek képzelték bolygónkat, de meglehetős pontossággal meg tudták becsülni annak méretét is. Később Európában az uralkodó vallás laposnak hirdette Földünket, amíg a körülhajózások és csillagászati megfigyelések tarthatatlanná nem tették ezt a képet. A gömb-modell további finomítását, a forgásiellipszoid-közelítést azonban már nemcsak csillagászati, de fizikai megfigyelések is gyorsították. Az igazán pontos térképezést lehetővé tevő földmérésekhez azonban ez sem bizonyult elegendőnek; azóta bolygónk alakját nehézségi erőterének egy potenciálfelületéhez kötjük, ez a geoid. Meghatározása a geofizika fontos feladata, amelyben Egyetemünk névadója, Eötvös Loránd is fontos szerepet játszott, korunkban pedig a nehézségi erőtér felszíni mérése mellett a Földünk körül keringő műholdak pályaelemeinek változásai segítenek pontosításában. Az előadás végén az is kiderül, hogy milyen gyakorlati, terepen is alkalmazható jelentősége van a földalak ismeretének…