Földünk alakjának ismerete mindig is fontos szerepet játszott a térképkészítés háttértudományaként is művelt geodéziában. A Föld méretének meghatározását célzó kísérletek nemcsak az adott korban mai szemmel meghökkentően pontos eredményeket szolgáltattak, de mindig hozzájárultak a földalak modelljének pontosításához is. Így az ellipszoidnál összetettebb pontenciálfelület gondolata már bőven Gauss előtt megfogalmazódott. Hasonló gondolati ívet futhatunk be a nehézségi gyorsulás fizikai meghatározásától a Föld tömegének megmérésén át Eötvös kísérleteiig, megalapozva a huszadik század relativitáson alapuló fizikáját és ezzel a műholdakon alapuló GPS-geodéziát is.