Felhívás!

Felhívjuk az Atomcsill előadásait élőben látogatni kívánók figyelmét, hogy az egyetem járványügyi központjának frissen megerősített rendelkezése értelmében az egyetem épületébe belépni és az előadásokat meghallgatni CSAKIS MASZKBAN lehet!!! Az előadótermekben az előadó kivételével mindenkinek folyamatosan maszkot kell viselnie.
Kérjük az érdeklődőket, hogy e rendelkezés figyelembe vételével jelenjenek meg előadásainkon! Senkit sem szeretnénk hazaküldeni, de a járványt és a vele kapcsolatos szabályokat komolyan kell vennünk.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk, érdekes tudományos élményeket és járványmentes őszt kívánunk!
az Atomcsill szervezői nevében
dgy

DGy évadnyitó gondolatai

Szeptember 9-én újra AtomCsill! Terveink szerint személyesen!!
Olvassátok szeretettel DGy évadnyitó gondolatait az oktatás és az ismeretterjesztés örömeiről:
„Úgy kerültem a katedrára, mint Pilátus a Credoba. Érettségire készülő osztályunk összeveszett egy tanárral, aki attól kezdve szabotálta az órákat, tanítás helyett újságot olvasott, és nem volt hajlandó elmagyarázni az ábrázoló geometriát, pedig ez az építésznek jelentkező osztálytársaim számára létfontosságú lett volna. Így aztán legnagyobb meglepetésemre a rajztagozatos osztály egyetlen matematikai affinitású tagjaként a tábla előtt találtam magam, kezemben egy hatalmas háromszög-vonalzóval és egy méteres körzővel. Néhány hét alatt leadtam az egész ábrázoló geometriát az építész-aspiránsoknak.
A következő hasonló élmény az egyetem utolsó évében ért. Évfolyamunk nagyon nem volt elégedett azzal, ahogy a csoportelméletet tanították nekünk – vajon mi köze ennek a fizikához, és miért adtak Nobel-díjakat az alkalmazásáért? Ezért aztán néhány barátommal szerveztünk egy csoportelméleti nyári iskolát, ahol saját búvárkodásunk alapján összeszedett tudásunkkal megpróbáltunk felelni ezekre a kérdésekre magunknak és érdeklődő hallgatótársainknak.
Ezek voltak azok az első esetek, amikor megéreztem, hogy a tudás csak akkor igazi érték, ha az ember megpróbálja továbbadni másoknak is – méghozzá nemcsak magát a puszta tudományos információt, hanem a saját vele kapcsolatos érzéseit, sőt indulatait is, elhitetni azt, hogy ez a tétel, tananyag, tudományág nemcsak fontos, hanem szép, érdekes és lelkesítő is, és ha sikerül legalább néhány hallgatóban felkelteni a rácsodálkozás öröme mellett e szépség felismerésének élményét is.
Amikor aztán végzés után 1976-ban bekerültem az egyetemre, és az elsőéves fizikusok gyakorlatvezetőjeként bedobtak a mélyvízbe, azonnal rájöttem, hogy ez az ismeret- és lelkesedés-átadás az én igazi hívatásom. Azóta számos fizikai és matematikai tárgy előadójaként igyekszem ezt képviselni.
1985 óta tartok tudományos ismeretterjesztő előadásokat is, először az Uránia Csillagvizsgálóban, aztán a TIT Szabadegyetemén, számos középiskolában, ankétokon, művelődési házakban, egyedi rendezvényeken (még a Szigeten és az A38 hajón is!), majd a Polaris Csillagvizsgálóban. Ez egészen más műfaj, mint az egyetemen tartott szakmai előadások, de a végső cél ugyanaz: a matematikai részletek és a szakzsargon használata nélkül minél több érdeklődővel megismertetni a fizika és határtudományai gondolatvilágát, világképét, fontos eredményeit, és megmutatni, hogy a természettudomány épp olyan fontos és integráns része az emberi kultúrának, mint a költészet, a zene vagy az építészet. És természetesen az ilyen előadásoknál is az a legnagyobb eredmény, ha a hallgatóság a puszta tények és adatok mellett megérzi az egész tudományos konstrukció szépségét, magával ragadó és lelkesítő voltát. Sőt néhány hallgatónak esetleg még ahhoz is kedve támad, hogy maga is főállásban foglalkozzon a fizikával…
E műfajban is utolérhetetlen példakép Marx György professzor, aki ismeretterjesztő cikkeivel, rádió- és tv-műsoraival, tanároknak tartott előadásaival sok diákgeneráció tagjainak csinált kedvet a fizika műveléséhez, oktatásához – vagy egyszerűen csak a tudományos eredmények követéséhez.
Az utóbbi másfél évtizedben oktatói és ismeretterjesztő tevékenységem e két ága összeért: az Atomcsill sorozat itt az egyetemen fogadja a laikus közönséget, köztük a (remélhetőleg) fizikus hallgatónak jelentkező középiskolásokat, hogy megpróbálja megismertetni velük a fizika eredményeit és szépségeit. Ehhez szeretnék én is hozzájárulni.”

Atomcsill – egymillió néző

Kedves barátaink, az Atomcsill sorozat nézői, hallgatói!

Örömmel jelenthetjük, hogy az Atomcsill YouTube csatornája  2021. július 22-én délután 14 órakor elérte az egymilliós nézőszámot.
Köszönjük a közönség érdeklődését és bizalmát!
Köszönjük ezt a fantasztikus eredményt az Atomcsill minden előadójának, a kísérletek bemutatóinak, a felvételek készítőinek, a weblap és a csatorna létrehozóinak és gondozóinak, a programok minden népszerűsítőjének!
Csatornánkon pillanatnyilag 139 ismeretterjesztő előadás, kísérlet és rövid hír felvétele tekinthető meg. A szeptembertől áprilisig tartó tanév folyamán folyamatosan kerülnek fel az új előadások és kísérletek, emellett egész évben folytatjuk a régebbi felvételek feltöltését is.
Reméljük, hogy sorozatunk a következő években is töretlen népszerűségnek örvend majd a középiskolás diákok, a fizikatanárok és a fizika iránt érdeklődő laikusok körében, tovább öregbítve az ELTE, ezen belül a TTK és a Fizikai Intézet hírnevét, mi pedig újabb érdekes és izgalmas, hasonlóan nagy érdeklődést kiváltó előadásokkal, kísérletekkel és ezek felvételeivel gazdagíthatjuk az Atomcsill gyűjteményét.
Az Atomcsill immár 17. évada szeptember 9-én kezdődik – remélhetőleg ismét élő közönség előtt.
a sorozat szervezői

9·10⁵

Az online évadnak (is) köszönhetően csatornánk nézettsége gyorsulva nő, május 17-én meghaladta a 9·10⁵ darab megtekintést, és már több mint 5000 követőnk is van.

Köszönjük nektek!

 

Ugyan ez az évad már véget ért, a nyáron sem maradtok Atomcsill nélkül, a youtube csatornánkon még sosem látott korábbi részeket fogunk feltenni hétről-hétre. Figyeljétek honlapunkat, vagy

Kis-Tóth Ágnes: Légnyomást szemléltető kísérletek (XVI/13.)

Előadók: Kis-Tóth Ágnes (ELTE Atomfizika Tanszék)

Kísérletek: PET-palack összenyomódása, lufi felfújása, lufi felfújása palackban, vízzel teli lufi az üvegben, lufi felfújása gázégővel, vákuum létrehozása hűtéssel, „magdeburgi féltekék”, sörös doboz roppantás.

Csabai István, a mindent szétszedő fizikus

Ismerjétek meg a 16. évad utolsó előadójának történetét!

Hogy hogyan is lettem fizikus? Gyerekként a testvéreimmel rengeteg dolgot „megjavítottunk”, rádiót, TV-t, háztartási gépeket. Pontosabban szólva leggyakrabban csak a szétszedésig jutottunk, de mindig is nagyon érdekelt, hogy mi hogyan működik. Gimnazista koromban mindent szerettem volna megérteni a csillagászattól kezdve a kémián át a filozófiáig, vagy hogy hogyan működik az emberi gondolkodás és hogyan lehetne gondolkodó robotokat csinálni. Abban az időben, aki matekból fizikából jó volt, leginkább a mérnöki pályát választotta. Mivel szerettem elektronikai dolgokat szétszedni, sőt addigra már egyszerűbb tranzisztoros vagy logikai kapus áramköröket építeni is, magától adódott, hogy villamosmérnök leszek. Viszont mikor eljött a pályaválasztás, kiderült, hogy nem jelentkezhetek, mivel színtévesztő vagyok. Azóta sem tudom miért kizáró ok, a filmek alapján arra tippelek, hogy amikor a világot kell megmenteni, nem tudnám, hogy a bombán melyik a piros és a kék vezeték amit el kell vágni 😄. Így akadt meg a szemem a fizikus szakon a felvételi tájékoztató könyvben, mondanom se kell, akkor még nem interneten ment a jelentkezés. Tudtam persze, hogy vannak fizikusok, mint Newton vagy Einstein, de hogy ez „foglalkozásként” választható, fel se merült bennem. Végül azt hiszem jobban nem is dönthettem volna, a fizikus „szétszed” mindent, és próbálja megérteni, hogyan működik. Az egyetemen lehetőségem volt bekapcsolódni az egyik első „biofizikus” képzésbe, így a genetikától kezdve az élettan gyakorlatig a biológia tudományába is sikerült belepillantani. Doktori témám mesterséges neuronhálózatokkal volt kapcsolatos (1980-as évek vége!), de aztán csillagászattal, komplex hálózatokkal, rákgenetikával és sok mással kapcsolatos kutatásokban is részt vettem. Az a cél ugyan nem teljesült, hogy mindent megértsek, de a pálya lehetővé tette, hogy a tudományok széles területén legalább a kérdéseket mélyebben megismerjem.

Kis-Tóth Ágnes: Pszichoakusztikus kísérletek II. (XVI/12.)

Előadók: Kis-Tóth Ágnes (ELTE Atomfizika Tanszék)

Kísérletek: fehér/arany vagy két/fekete csíkos ruha, Yanny vagy Laurel, triton paradoxon, oktáv illúzió, Deutsch skálaillúzió, binauriális lebegés, konstans spektrum dallam, hang iránya, virtuális hajvágás.

A felhasznált források, linkek:

Csanád Máté – majd az egyetemen megtanítja…

Az AtomCsill 222. előadásának előadója, Csanád Máté:

„Az iskolában mindig is érdekelt a matematika és a fizika, és tizenéves korom
elején alapvetően mérnöknek készültem, szüleim példája nyomán. Aztán a
gimnáziumban fizikaórán nagyon sokszor hangzott el az, hogy „ezt itt nem tudjuk
tárgyalni, majd az egyetemen megtanuljátok”. Ez pedig felkeltette a
kíváncsiságomat, elkezdtem utánaolvasni dolgoknak, és kiderült számomra, hogy
bizonyos fizikai és matematikai dolgokat tényleg „majd az egyetemen” lehet csak
megtanulni igazán. És így is lett, ezeket a dolgokat tényleg megtanulhattuk az
ELTE-n, ahol sok inspiráló fizikus tanított bennünket. Végül én magam is ELTE-s
kutató fizikus lettem – és remélem, én is meg tudom mutatni kisebb és nagyobb
diákoknak a fizika szépségeinek egy kis részét.”

Csanád Máté a STAR irányítóközpontban

Csanád Máté a STAR irányítóközpontban

Kis-Tóth Ágnes: Pszichoakusztikus kísérletek I. (XVI/11.)

Előadók: Kis-Tóth Ágnes (ELTE Atomfizika Tanszék)

Kísérletek: McGurk-effektus, villanó illúzió, folytonosság illúzió, a hangszóró árus trükkje, borbély rúd illúzió, éneklés ismétléssel, abszolút hallás, ugráló torony, földönkívüli zongora, indul a banzáj!

A felhasznált források, linkek: