Fogadjátok szeretettel március 11-i előadónk gondolatait:

„A fizikában (és általában a tudományban) engem az vonz, amikor megértek valamit. Ez a lépés általában egy kis szellemi erőfeszítés eredménye és a végeredménye mindig örömmel tölt el. A legjobb, ha ez csapatban történik meg és a közös gondolkodást mindenki saját ötleteivel/javaslataival segíti. A megoldandó problémák pedig körbevesznek minket, és gyakran egyszerűnek tűnő jelenségek is meglepő gazdagságot mutatnak. Ilyen példa az anyagtudomány is, melynek kutatásába még egyetemi éveim alatt kapcsolódtam be. Ezen a gyakorlati vonatkozású területen eltöltött másfél évtized alatt kollégáimmal foglalkoztam fraktálokkal, lavinákkal, komplex mintázatokkal, fázisátalakulásokkal, térelméletekkel és legújabban földrengésekkel úgy, hogy közben végig fémek alakváltozásáról volt szó. Azt hiszem ennél többet egy fizikus sem kívánhat magának.”

Fogadjátok szeretettel február 25-i előadónk, Kamarás Katalin gondolatait:

„Már az ELTE-n, vegyészhallgató koromban a szép, szimmetrikus szerkezetek fogták meg a fantáziámat. Nagy öröm volt megtanulni, milyen módszerekkel lehet láthatóvá tenni az atomok térbeli elrendezését, kapcsolódásukat, mozgásukat. Mostanában kutatócsoportommal már „legózunk” is, szimmetrikus molekulákat töltünk apró üregekbe, megfigyeljük, hogyan torzulnak, hogyan kapcsolódnak össze. Mindehhez a legkorszerűbb műszeres hátteret használjuk, nagyszerű kollégákkal együttműködve, itthon és külföldön. Nem tudnék szebb munkát elképzelni.”

Fogadjátok szeretettel Pécz Béla történetét, aki Atomcsill előadásában az atomokat hozza el nekünk.

Az alap fizika könyv, mint egy regény…

„A Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnáziumba jártam biológia tagozatra, miközben az osztály másik fele fizika tagozat volt. Abban az időben a kedvenc tevékenységem a szépirodalmi könyvek, regények és drámák olvasása volt. Az első éves fizika órákat valahogy háttérzajként követtem, ezért igencsak meglepett az érdemtelenül kapott jeles osztályzat, mellyel fizika tanárnőm Karádiné Pup Ilona motiválni akart. Sikerült. A nyáron elolvastam az alap fizika könyvet, kicsit úgy, mint egy regényt. Érdekes volt ezért folytattam a következő fizika könyvvel. Még a nyáron megszereztem a tagozatos fizika könyveket is és létrejött kötődésem a fizika rendívül logikus világához. Természetes volt számomra, hogy az ELTE fizikus szakán akarok tanulni.”

Ismerjétek meg Zsóka Szilárdot, a későn érő fizikust, aki a 2021. január 28-i AtomCsill előadója!

„Ha magamat kellene jellemeznem, azt mondanám, hogy valószínűleg én vagyok a legkésőbb érő fizikus. A középiskolát a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskolában végeztem Salgótarjánban. A tanulmányaim során a földtudományok érdekeltek, sokáig geológusnak készültem. Majd az évek során a fizikatanárom lelkesedése rám is átragadt. A fizikán belül leginkább a csillagászat és az asztrofizika keltette fel az érdeklődésem. Nem volt kérdés, hogy érettségi után az ELTE Fizika szakára fogok jelentkezni. Az első alapszakos évben a matematika nem igazán hozott lázba. Csakis a vizsgák miatt tanultam meg… valamint jobbára csak eszközként tekintettem rá. Ez a hozzáállás gyökeresen megváltozott, miután részt vettem a standard fizika előadások mellett a speciális órákon. Itt ejtett rabul a geometria és az algebra. Valósággal sokkolt, hogy milyen fundamentális szinten képesek megjelenni a Természet leírásában. Mivel ekkor már a csillagász specializáció hallgatója voltam, így az alapszakos diplomámat csillagászként szereztem. Az alapszakon kialakult kíváncsiság miatt a kutató fizikus specializáció részecskefizika modulját választottam mesterszakon, ahol szakdolgozatomat a részecskefizikai Standard Modell egy lehetséges kiterjesztéséből írtam, amiben az elemi részecskék tömegéért felelős Higgs-mező kölcsönhatását vizsgáltam egy lehetséges sötétanyag-jelölttel. A mesterszakos évek alatt tovább nőtt a nagyon absztrakt matematikai fizika iránti érdeklődésem, melyen belül számomra legizgalmasabb a topológia, a differenciálgeometria és az általános relativitáselmélet kapcsolata. Ennek a szenvedélynek köszönhetően jelenleg a ELTE Fizika Doktori Iskola hallgatójaként a Wigner Fizikai Kutatóközpontban kutatom az Einstein-konformisan csatolt Higgs kozmológiai modelleket.”

Fogadjátok szeretettel a sokatok által ismert és kedvelt DGY gondolatait, aki 2021. első előadója lesz:

„Kölyökkoromban rádióban és tv-ben, folyóiratokban lelkesen hallgattam és olvastam Marx György professzor előadásait, cikkeit. Az ő hatására lettem fizikus. Nagy ajándéknak tartom, hogy nála írhattam szakdolgozatomat, aztán hosszú évekig mellette taníthattam. Tőle tanultam meg, hogy a világ érdekes, ravasz, de megérthető; hogy a fizika izgalmas, szép és komoly játék; hogy csak azt értjük igazán, amit egyszerűen el tudunk másoknak magyarázni; hogy tudni jó, és tanítani érdemes. Kutatóként és oktatóként is a relativitáselmélet és a kvantumelmélet alapkérdései foglalkoztatnak, valamint az, hogyan lehet ezeket a nagy felfedezéseket és a mögöttük rejlő mély matematikai és fizikai gondolatokat, no meg az irántuk érzett lelkesedésemet minél több egyetemi hallgatónak és más érdeklődőnek átadni. Több mint 42 év tanítási és ismeretterjesztési tapasztalat és sok csalódás után is változatlanul hiszem azt, hogy a fizikusok világnagy esze előbb-utóbb betölti a táguló Világegyetemet – ahogy azt a Fizikus Nóta is mondja (amit nem mellékesen én írtam ).”

A Fizikus Nótát itt tanulhatjátok meg: (link)